A terméskiesések oka többrétű, de szinte nincs olyan gyümölcstermesztő, aki nem találkozott még a tavaszi fagyok okozta kártételekkel. Talán az aszály mellett ez jelenti a legnagyobb gondot, amit klímaváltozás számlájára írhatunk.
A szakma és a kutatók álláspontjáról dr. Lakatos Tamást, a MATE Kertészettudományi Intézetén belül működő Gyümölcstermesztési Kutatóközpont vezetőjét kérdezte az Agroinform.hu.
„A tavasszal érkező fagyos napok egyre nagyobb gondot jelentenek a gyümölcstermesztésben annak ellenére is, hogy vannak fagyvédelmi technológiák. Azok jó része vagy nagyon drága, vagy bonyolult alkalmazni vagy jelentős környezeti terhelést okoz" – mondja dr. Lakatos Tamás.
Nagy beruházásigénye van például a fagyvédelmi öntözés kialakításának, de a környezetvédelmi szempontból erősen vitatható paraffingyertyák alkalmazása is költséges. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan típusú fagyok, amelyek ellen nincs hatékonyan alkalmazható technológia.Az igazi gond nem a tavaszi fagy, hanem az, hogy szinte nincs tél
„Sokszor szóba kerül, hogy a nemesítőknek olyan fajtákat kellene előállítaniuk, amelyek jobban tűrik a fagyokat. A növények biológiai sajátossága azonban meghatározza azt, hogy mire lehetnek képesek. A kulcs inkább a növények mélynyugalmi állapotának hossza, ami sajnos a klímaváltozás miatt jelentősen lerövidült", folytatja dr. Lakatos Tamás.
Nem arról van szó tehát, hogy nem megfelelő/elegendő a növények fagytűrő képessége, hanem arról, hogy akkor érkeznek a tavaszi fagyok, amikor a növények már nem abban a fejlődési stádiumban vannak, amelyben mindezt könnyedén átvészelhetnék.
A klíma mindig változik, de nem ilyen gyorsan, mint most
A klíma mostani változása rendkívül gyors folyamat: a téli hónapok átlaghőmérsékletének emelkedése például messze meghaladja azt, amit a nyári hónapok átlaghőmérsékletének emelkedésével kapcsolatban tapasztalhatunk. Ez óriási kihívás, mert egészen más a biológiai jelentéstartalma annak, ha nyáron emelkedik néhány fokkal a hőmérséklet, mint ha télen.
Ráadásul kiszámíthatatlanná vált az időjárás: enyhébbek a teleink, de erre nem lehet konzekvensen felkészülni, mert például 2017-ben volt egy kifejezetten hideg január, amikor a napi átlaghőmérsékletek csak néhány napon volt 0 fok felett.
Az enyhe téli hónapoknak köszönhető, hogy a fák mélynyugalmi állapota, amikor egyébként leginkább ellenállók a hideghatásokkal szemben, gyorsabban megszűnik, hetekkel hamarabb indul meg a virágzás, így sokkal érzékenyebbé válnak a lehűlésekkel szemben. Az pedig egyértelmű – bár vannak néha kirívó példák májusi fagyra is –, hogy alapvetően a hetek előrehaladtával folyamatosan csökken a fagyok elfordulásának esélye.
A nemesítők a később virágzó cseresznyefajtákra fókuszálnak – Fotó: Envato
Mit tehet a nemesítés és a kertészeti szakma?
1. A nemesítőknek vannak eszközeik
A fentiek egyenes következménye, hogy a nemesítés célja alapvetően olyan fajták létrehozása, amelyeknek később indul meg a virágzása. Néhány hét is számít, minél később virágzik egy fajta, annál kisebb a valószínűsége, hogy találkozik tavaszi faggyal.
Jelenleg is vannak olyan nemesítési programok, amelyek ezen a nyomon járnak, részben a mélynyugalmi állapot tartóssága, részben pedig a virágzáskori fagytűrő képességgel rendelkező fajták kiemelése. Két gyümölcs esetében folynak jelenleg kutatások és zajlik nemesítési tudományos munka a MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjában:
- Kajszi: a hazai fogyasztói igényeknek megfelelő és a feldolgozó ipari felhasználására alkalmas fajták kísérletezése folyik jelenleg. Cél, hogy olyan lekvár-, pálinkaelőállításhoz és kisfogyasztásra alkalmas kajszi változatokat hozzanak létre, amelyek később virágoznak.
- Cseresznye: olyan genetikai markereket keresnek, amelyek segítségével megállapítható egy-egy változatról, hogy késői vagy korai fajtáról beszélünk-e, és a később virágzókat emelik majd ki.
A későn virágzó fajtákkal egy probléma van: ez a kényszerű trend pontosan szembe megy az egyébként évtizedek óta szem előtt tartott szempontokkal. Minél korábban érik a gyümölcs, annál jobb áron lehet ugyanis eladni, ezért sokáig a nemesítésben a korai érés volt a fő szempont.
Szintén szóba kerül a fagyokkal szemben jobban ellenálló fajták kiemelése a nemesítési programokban. Vannak olyan változatok, amelyek kevésbé érzékenyek arra, ha virágzás közben fagy éri őket, köszönhetően annak, hogy egy sejtszintű védelmet biztosító anyagot termelnek. Sajnos azonban ezek a fajták legtöbbször nem felelnek meg a mai kor igényeknek, sem minőség, sem termésbiztonság szempontjából.
A terméskiesések miatt lépéskényszerben vannak a kutatók és a termelők – Fotó: Envato
2. Termőhelyválasztás – fontosabb, mint valaha
Magyarország területe mikrometeorológiai szempontból közel sem nevezhető homogénnek. Az ország egyes régiói, sőt az egyes táblák közötti földrajzi jellegzetességek miatt nagyok a különbségek, ami a tavaszi fagyok előfordulásának gyakoriságában is tetten érhető. Az északias kitettségű lejtőkön például a tavaszi időszakban néhány fokkal hűvösebb van, mint a déli oldalon, így hetekkel később indul meg a vegetáció. A délies kitettségű lejtők hamarabb átmelegszenek, így hamarabb kezdődik meg a növények fejlődése.
Ez a helyzet is az eddigi gyakorlattal ellentétes gondolkodásmódot igényel, ugyanis korábban a déli lejtőket javasolták a szakemberek gyümölcstelepítésre, mert ott kevésbé fordultak elő igazán komoly, téli fagyok.
A gyümölcságazatban jelen pillanatban a termőhelyválasztás a legfontosabb szempont, ami azonban nehezen áthidalható akadályokba ütközik.
A földpiac alakulása ugyanis nem olyan dinamikus, hogy ezt a szempontot könnyedén érvényesíteni tudják a gazdálkodók. Az azonban biztos, hogy a gyümölcságazat termelés-szerkezetében drasztikus változásokra van szükség.
„A középhegységi, klasszikus, például a gönci termőtájakon idén is termett kajszi. Nem volt teljes a termés, és előfordultak tavaszi fagyok, de nem volt olyan mértékű terméskiesés, mint az Alföldön. A termelőknek sajnos hosszú távon tudomásul kell venniük, hogy ha a termeszteni kívánt gyümölcs nem megfelelő a rendelkezésre álló termőhelyre, akkor 4 évből háromszor nem fog tudni termést realizálni, abban az egy évben pedig, amikor terem, csak dömpingáron fogja tudni értékesíteni a gyümölcsöt" – húzta alá dr. Lakatos Tamás.
Véleménye szerint mintegy 5-6 ezer hektár kajsziterületre van szükség az országban ahhoz, hogy a hazai igényt ki lehessen elégíteni, jelenleg azonban a kajszibarack egy része nem a termesztéshez ideális helyen található.
Felmerül a kérdés, hogy mi legyen azokkal a gyümölcsökkel, amelyek termőhelye nem megfelelően került kiválasztásra. Vannak áthidaló megoldások: ilyen például az, amikor a fagyvédelmi öntözést nem kifejezetten fagyvédelemre használják, hanem az enyhe, téli hónapokban néhány napon keresztül „hűtésre" alkalmazzák, lassítva ezzel a mélynyugalmi állapot megszűnését. Sajnos azonban ez a technológia csak kevés ültetvényen került kialakításra, néhány napos késleltetést lehet vele elérni, így valós megoldást nem kínál.
3. Fagyvédelmi eszközök alkalmazása – szükséges, de nem elég
A mai gyorsan változó klíma mellett is van lehetőség nagy biztonságú gyümölcstermesztésre a fagyvédelmi eszközök használatával, de alapvetően ez csak a jól megválasztott termőhelyen lévő gyümölcsösökre igaz.
Azok a területek, amelyeken a gazdák folyamatosan terméskiesést könyvelnek el a tavaszi fagyok miatt, súlyos tehertételt jelentenek az ágazatnak. Ezeken a területeken amellett, hogy lehetetlenné válik a jövedelmező és megélhetést biztosító gazdálkodás, piaci szempontból alig értékelhető a termés, a kárenyhítési támogatást és a területalapú támogatás jó részét azonban „felszívják".
A gyümölcstermesztésben a termőhelyválasztás az egyik legfontosabb kérdés – Fotó: pixabay
A szakma javaslatai
A MATE Kertészettudományi Intézetének Gyümölcstermesztési Kutatóközpontja, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jelenleg egy közös szakmai előterjesztésen dolgozik az Agrárminisztérium felé.
Javaslataik:
- A gyümölcsösök termőhelyi viszonyainak felülvizsgálata, a termőhelyválasztás szakmai szempontjainak szigorúbb érvényesítése. Ehhez a rendszer modernizálásra és az informatikai háttér megerősítésére van szükség.
- Pénzügyi források rendelése a nemesítéshez. A nemesítők munkájához nehéz forrásokat találni, mert rendkívül hosszú folyamat: az első lépéstől 15 év is eltelik egy fajta piacososításának megkezdéséig.
- A fajtavizsgálatok rendszerének visszaállítása. Az uniós csatlakozás előtt csak olyan fajták kerülhettek termesztésbe, amelyek benne voltak a nemzeti fajtajegyzékben, és átestek egy honosítási eljáráson. Ezekkel a fajtákkal már azelőtt voltak termesztései tapasztalatok, mielőtt nagyobb területen is telepítették volna, így nem a termelőknek kellett a termésbiztonsági kockázatokat felvállalniuk. 2004 óta azonban a fajtapiac teljesen szabaddá vált – bármelyik EU-s ország fajtajegyzékében szereplő fajta itthon is legálisan alkalmazható. Ez jó a termelőknek, mert könnyebben hozzájutnak az újdonságokhoz, de termesztési tapasztalat nélkül kerülnek ki a fajták, tehát a fajtaválasztásból adódó kockázatot teljes egészében a termelőknek kell felvállalniuk.
