Többek között ezt mondta lapunknak adott interjújában Váraljai László, az ásotthalmi Bivalyos Tanya Családi Gazdaság vezetője annak kapcsán, hogy múlt pénteken rendezték meg hagyományos batáta szakmai napjukat a Bűbáj Élménybirtokon. A családi gazdaság immár 35 éve foglalkozik méhészettel, fűszertermeléssel, -készítéssel és batátatermeléssel. A Bivalyos Tanya úttörő munkát végez az édesburgonya-termesztés meghonosításában, elsősorban szaporítóanyag-előállítással és fajtanemesítéssel foglalkozik, de szántóföldi termelést, illetve batáta-felvásárlást is folytat.
Váraljai László jelezte: a Bivalyos Tanya fontosnak tartja a termelőkkel való szakmai együttműködést, ezért folyamatosan segíti a gazdákat ismeretátadással. Számos helyi rendezvényt követően immár harmadik alkalommal rendezték meg országos érdeklődés mellett a batáta szakmai napot. Az eseményen a termesztés gyakorlati megoldásairól és szakmai újdonságairól esett szó, így például a hozamnöveléshez kapcsolódóan a talajnedvesség-mérésről, a tápanyag-utánpótlás kérdéseiről, a talajtakarás jelentőségéről, a gumók növényvédelméről, a batáta felhasználási lehetőségeiről, az értékesítési lehetőségekről és a kapcsolódó gépi technológiáról. Emellett a termelők a saját gazdaságukban folyó munkát is bemutathatták sikereikkel és hibáikkal együtt.
Váraljai László – fotó: Bivalyos Tanya
– Helyi rendezvényeket, előadásokat 2010 óta rendszeresen tartunk, mindig nagy érdeklődés mellett – fogalmazott Váraljai László. – Eleinte a célunk az volt, hogy megismertessük a gazdákkal az édesburgonyát és felébresszük bennük a kísérletező kedvet. Ez olyan eredményesen sikerült, hogy évente 1500-2000 termelőnek kell szaporítóanyagot biztosítanunk az édesburgonya-ültetvényéhez. Ma már az előadásaink szakmai jellegűek, és a batátatermesztés gyakorlatban is alkalmazható fogásairól, a hozamnövelés módszereiről szólnak. Ez a rendezvény nagyon fontos az édesburgonya-termesztés, mint induló ágazat számára. Most van lehetőségünk egy stabil és együttműködésre képes termelői kör kialakítására, akik a következő évtizedekben a piacok ellátása mellett vigyáznak az édesburgonya minőségére, vegyszermentességére. A közösen kialakított jó gyakorlattal, jó hozamokkal és jó együttműködéssel felvehetjük a versenyt az import édesburgonyával szemben.
Szép, piacos gumókat hoz a saját nemesítésű Ásotthalmi 12-es fajta – fotó: Bivalyos Tanya
– Kellően gyorsnak tartja hazánkban a batáta terjedését termelői, illetve fogyasztói oldalról?
– Harmincöt éve foglalkozunk batátával, mindvégig óvatosan, kis lépésekkel haladtunk és hosszú távra terveztünk – válaszolta kérdésünkre a szakember. – Arra törekszünk, hogy ebben az új és izgalmas ágazatban egyensúly legyen a kereslet és a kínálat, valamint a termelési költségek és a felvásárlási árak között. A fogyasztói oldal növekedése töretlennek tűnik, és jó kilátások vannak a következő évekre is. Bebizonyosodott, hogy a batáta nem divathullámként van jelen a magyar konyhákban, hanem közelítünk – ahogy a világ legnagyobb részén – a népélelmezési jelentőségű, széleskörű elterjedtséghez. Jelenleg a termelői oldal nem tudja követni a fogyasztói igények növekedését, annak ellenére, hogy évről évre nő a hazai termőterület és javulnak a termésátlagok.
Jelentős volt az érdeklődés a szakmai napon – fotó: Bivalyos Tanya
Összességében kielégítőnek, sőt nagyon impozánsnak látjuk a batáta piacának és termelésének növekedését. Meglátásunk szerint és az üzletláncok előrejelzései alapján a batáta fogyasztása tartós növekedési pályán van. Bízhatnak a termelők abban, hogy az előadásunkon megszerzett ismereteket egyre nagyobb területeken és egyre nagyobb termésmennyiségben tudják kamatoztatni. Termelőként fel kell készülni arra is, hogy a hazai piac mellett megjelenhetünk az európai zöldségpiacon, hiszen egész Európa összességében batátaimportőr. S itthon is még mindig a hazai termés többszöröse az import batáta mennyisége, bőven van tehát termelési potenciál.
A batáta a könnyű, laza talajokat kedveli, ahol a gumók akadálytalanul fejlődhetnek – fotó: Bivalyos Tanya
– Mik a tapasztalatai, milyen gyermekbetegségekkel, vagy szemléletbeli problémákkal küzdenek a nagyobb felületen termelő gazdák?
– A magyar gazdák nagyon jól érzékkel láttak neki a batáta termesztéséhez, ma már sok eredményes édesburgonya-termelő van. Jól jött a meglévő krumplis technológia, vagy akár a szamócatermesztők alapos ismerete a bakhátakról és az öntözésről. Újdonságot jelentett mindenki számára az édesburgonya ültetésének a módja, ugyanis azt nem vetni és nem palántázni kell, hanem dugványozással szaporítjuk. Sajnos, jelentős károkat okoztak a rossz minőségű, beteg szaporítóanyagot forgalmazó zugszaporítók. Jelenleg a vízgazdálkodás elsajátítása jelenti a gazdáknak a legnagyobb feladatot, de aki azt jól csinálja, eséllyel számíthat hektáronként 40 tonna termésre. A batáta egyébként az ültetéskor és az azt követő első 5 napban igényli a legtöbb vizet, amikor elindulnak a dugványok gyökerei. A precíz vízgazdálkodás az édesburgonyánál kiemelten fontos, ezért gazdaságosan csak ott termeszthető, ahol az öntözés megoldott. Fontos előnye a batátának, hogy összességében nincs nagy vízigénye, jóval kevesebbet kell öntözni, mint a burgonyát. Tápanyag tekintetében pedig a batáta kifejezetten spórolós növény, nem igényel sokat a megdrágult inputanyagból. Arra viszont figyelnünk kell, hogy elegendő káliumot juttassunk ki.
.jpg)
A dugványok, ezekkel szaporítják az édesburgonyát – fotó: Bivalyos Tanya
– Növényvédelmi szempontból sincsenek nagy igényei az édesburgonyának...
– A talajlakó kártevők ellen kell védekeznünk, a pajor, drótféreg, lótücsök és a hörcsög, pocok kártevők okozzák a legnagyobb problémát. A kémiai növényvédő szerek nem engedélyezettek az édesburgonya termesztése során, azonban a mikrobiológiai készítményeket használhatjuk. Az édesburgonya olyan kevés kártevővel rendelkezik, hogy könnyen termeszthető vegyszermentesen is.
Ma már a gépi betakarítás is lehetséges, ha rendelkezésre áll egy újburgonya-szedő gép – fotó: Bivalyos Tanya
– Megoldott ma már a teljes technológiai sor gépesítése? Sokáig gondot okozott például a betakarítás motorizálása.
– Azt szeretnénk, hogy az édesburgonya sikeres és eredményes szántóföldi zöldségkultúra legyen, amihez valóban elengedhetetlen a megfelelő fokú gépesítés. Ez esetünkben nagyobb probléma nélkül megoldható, ugyanis a teljes folyamat gépesíthető: használható ültetőgép, sorközművelő, vagy talajtakarás, a betakarításhoz pedig megfelelő az újburgonyához használható felszedő gép.
– Hogyan bővíthető a felhasználás köre?
– Az étkezési friss áru felhasználása folyamatosan növekszik, köszönhetően annak, hogy az édesburgonya nagyon jól illeszkedik az egészséges táplálkozásba. Nekünk, termelőknek a másod- és harmadosztályú termés piacát is meg kell találni. Ehhez jellemzően együttműködés szükséges a gazdák részéről, mert az ipar nagyobb mennyiségeket kér, mint amennyi egy-egy gazdánál rendelkezésre áll. Amikor mi szállítunk be a feldolgozóipar számára, akkor akár 15-20 termelőtől is felvásároljuk a gyengébb minőségű batátát – hallottuk Váraljai Lászlótól.
