Több tényező együttes hatására csökken a fertőzési nyomás, védettebbek növényeink, s az induló betakarítási szezon végén biztonságba kerül a termés. Jelentős mértékben hozzájárult ehhez az időjárás alakulása. A nyár legvégén kicsit tartósabb száraz, napsütéses, meleg időszak érkezett. Ez a hónap utolsó 3 napján csúcsosodott ki, amikor 30-35 oC-os délutáni hőmérsékletek is előfordultak, s talán ekkor volt a nyár legmelegebb napja is (37 oC). Ezt a forró időszakot is – mint korábban is – egy markáns hidegfront törte meg.
Már hétfőn éreztük a lehűlés jeleit, majd délután-éjszaka átrobogott felettünk egy vihar, s keddre már csak 16-20 oC maradt a korábbi melegből. Csapadékot is hozott a vihar, a Dunántúlon általában 20-30 mm közötti mennyiség hullott, a keleti országrészre kevesebb jutott, ott csak 0-15 mm között mértek. Általában magas relatív páratartalmat mértek, s a reggeli harmat is rendszeresen megjelent.
Az időjárás-előrejelzés szerint ez a hét eleji lehűlés csak egy kis ízelítő az őszből, a következő napokban ismét melegedés kezdődik, ami a hét vége felé már a 30 oC-ot is elérheti. Ha megvalósul az előrejelzés, akkor akár a jövő hét második feléig is maradhat a száraz, napos időjárás.Fontos tényező a biztonságérzet kialakulásában az is, hogy növényeink már elérték a beérett termés állapotot vagy többségében közel állnak ahhoz, vagyis indul a betakarítás. Egészen más a helyzet a tarlókkal, ott az árvakelések és a gyomosodás köti le figyelmünket.
A zöld vándorpoloska új nemzedéke keresi táplálékát – fotó: Agroinform.hu
A repcén látványos a repcedarázs kártétele
A repceárvakelés már 2-4 leveles, a kalászosok 3-5 levelesek. A repcén látványos a repcedarázs (Athalia rose) kártétele, s ez előrevetíti az új vetések veszélyeztetett helyzetét is. A földibolhák (Phyllotreta spp.) tekintetében a Dunántúlon kisebb népességet találtak, az Alföldön viszont közepes, helyenként erős a fertőzöttség.
A csapadékos nyár erőteljes gyomosodást indított el, s abban megtalálható a fenyércirok (Sorghum halepense), a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) és sok más faj. A gyomok kedvező körülményeket találtak, így hatalmasra nőttek, ami többek között a pollen mennyiségében is megjelenik.
Megkezdődött az őszi káposztarepce vetése. A korábbi időszak csapadékos napjai után kedvező talajviszonyok alakultak ki, s az elmúlt napok aktuális időjárása is segítette a munkát. Akinek sikerült elvetnie, annak a most érkezett csapadék is sokat segít majd a kelésben. Korábban már említettük, hogy az árvakeléseken tetemes kártevőközösség vészelte át a nyári időszakot, így a kelés után érdemes lesz azok betelepedését figyelemmel kísérni.
A napraforgó még nincs veszélyben
Nem változott a napraforgó helyzete, de az érésben gyorsan halad a növény. Most a citromérés vége felé, a barnaérésben tart. A kórokozók fertőzési nyomása nem emelkedett, s a deszikkálások előrehaladása egyre inkább csökkenti a betegségek terjedését. A kórokozók féleségei és a fertőzések mértékei maradtak a múlt heti szinten.
A kártevők nem igazán támadták a napraforgótányérokat, a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) is csak elvétve jelent meg a táblákon. Mostantól várhatóan romlik a helyzet, a madarak és nagyvadak is felfedezik maguknak a terített asztalt.
A madarak szerint ez már fogyasztható – fotó: Agroinform.hu
Leállt a kukorica csővégi fuzáriumos fertőzésének terjedése
A kukorica érése is halad előre, a szemekre a viaszérés és a sárgaérés a jellemző, nagyban függ az adott fajta FAO-számától. Növényvédelmileg itt sem változott a helyzet, ami kicsi változás mégis észlelhető, az a csővégi fuzáriumos fertőzések terjedésének leállása. (S ez mindenképpen kedvező!) Sajnos a hét eleji csapadék megváltoztathatja ezt a pozitív trendet.
A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) továbbra is nagy számban rágja a csővégi szemeket. A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) népessége már nem gyarapszik, így a kártétel gyakorisága sem változik lényegesen, de a kártétel erőssége még emelkedik.
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) népessége csak lassan csökken. Ideális az időjárás a táplálkozáshoz és a copuláláshoz, illetve ideális a talajállapot a tojásrakáshoz. Bár még messze van a jövő tavaszi fertőzés időszaka, de már most látni, hogy nagy tömegű tojásból nagyszámú népesség várható.
Az almásokban nem terjedtek tovább a betegségek
Egyre nagyobb a munkálkodás az almáskertekben. Már szedik a korai fajtákat (pl. Gála), míg mások a szüretre készülődnek. Ez azt is jelenti, hogy fontos gyümölcsünk a szedési érettségben vagy ahhoz közelítő állapotban van. A betegségek nem igazán terjedtek az elmúlt héten, a varasodás (Venturia inaequalis) sem a lombot, sem a gyümölcsöt nem támadta. A lisztharmat (Podosphaera leucotricha) számára kedvezőbb körülmények uralkodtak, de a hajtások öregedése miatt ez a betegség sem terjedt.
Az almamoly (Cydia pomonella) továbbra is rajzik, a vegyes népesség miatt még mindig előfordul lárvakártétel. A rajzás csökkenő tendenciát mutat, remélhetőleg az új fertőzések is csökkennek majd ennek következtében. Összességében az intenzíven védett ültetvényekben gyenge fertőzöttség és kártétel alakult ki.
A csonthéjasokban a moníliás gyümölcsrothadás okoz egyre nagyobb kárt
A csonthéjasok érése és szedése is a végéhez közeledik, már csak a szilva és egynéhány őszibarack, nektarinfajta termése van a fán. Sajnos a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) és a darazsak (németdarázs – Vespula germanica, kecskedarázs – V. vulgaris) kártétele nyomán a moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia laxa, M. fructicola) okoz egyre fokozódó kárt az érő gyümölcsben.
Molykártétel körtén és a rajta megtelepedő moníliás rothadás – fotó: Agroinform.hu
A szilvamoly (Grapholita funebrana) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) rajzása lassan csökken, még mindig várható kártételük, mely az utóbbi fajnál hajtáscsúcsok hervadását, száradását hozza.
A csonthéjasokban a levélbetegségek terjedése kismértékben gyorsul, egyre több tünetet, illetve korai levélhullást lehet látni. A cseresznyén és meggyen a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii), őszibarackon és kajszin a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla), míg szilván a vörösfoltosság (Polystigma rubrum) okoz tüneteket. A blumeriellás levélfoltosság talán a legerősebb, ami korai levélhullást okoz, ezzel csökkentve a vesszők beérését. Mindez azt erősíti, hogy
nem szabad a csonthéjasokat szüret után elhanyagolni. Még mindig segít egy lombvédelmet célzó kezelés.
A blumeriállás levélfoltossága tünete – sajnos levélhullás lesz a vége – fotó: Agroinform.hu
A nyugati dióburok-fúrólégy tömegesen károsít
A dió gyümölcse is érik, illetve a vesszők is barnulnak, érnek. A fertőzött ültetvényekben és a házi kertek fáin továbbra is tömeges a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) rajzása. A kezelések ellenére is igen sok a csapdákon megragadó imágó. Továbbra is folyamatos a lárvakelés és a károsítás. Egyre több a termések barnulása, hullása a fertőzött fákról, a kár mértéke jó, ha csak közepes mértékű, sajnos az erős fertőzöttség a jellemző.
A dióburok-fúrólégy csúnya kárt okoz – fotó: Agroinform.hu
Emellett emelkedett a baktériumos (Xanthomonas arboricola pv. juglandis) és gombás (Gnomonia leptostyla) betegségek fellépése is, melyek erősödő lombsárgulást, lombhullást okoznak.
A szőlőben lassult a betegségek terjedése
Már nemcsak a csemegeszőlők, hanem a borszőlők korai fajtáinak szedése is megkezdődött, bár a fő fajták még néhány hétig a tőkén érnek. E kultúrában is lassult a betegségek terjedése. A zöldmunkák és a gyomirtás elvégzése sokat segített a peronoszpóra (Plasmopara viticola) megállításában. Újabb csapadékos időszakban azért
a lombvédelem érdekében további kezelések szükségessé válhatnak, de itt már nagyon kell figyelni az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására.
A lisztharmat (Uncinula necator) is terjed, főleg a hajtásokat támadja meg. Emellett folyamatos a telelő alakok (kazmotécium) képzése.
Erősen indított a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) szőlőben, de a múlt heti száraz időszak lelassította a fertőzés terjedését. Tekintettel arra, hogy minden ható tényező (zsendülés, vékonyodó héj, növekvő cukortartalom, kirepedés, darazsak, madarak kártétele, összeérő bogyók, esők, tartós nedvesség, párás környezet, felszaporodó fertőző tömeg stb.) a fertőzés lehetőségét erősíti, ezért az ültetvény szemlézése, az időbeni kezelés elvégzése továbbra is feladat.
A dunántúli borvidékeken is, a keleti országrészben is, pl. Eger környékén a feketerothadás (Guignardia bidwellii) okoz károkat. A töppedő, majd barnuló bogyókon már megjelentek a piknidiumok is.
Feketerothadás szőlőfürtön – fotó: Agroinform.hu
A birsfákon is érik a gyümölcs. A fák lombját, leveleit a diplokarponos betegség (Diplocarpon soraueri) károsítja. A védekezéssel ajánlott megvárni a betakarítást, majd azt követően elvégezni a lombfertőtlenítést.
Lassan érik a birs is – fotó: Agroinform.hu
A birs diplokarponos levélfoltossága – fotó: Agroinform.hu
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
_fill_540x300_0.jpg)
