A kezdeti enyhe napok egyre inkább melegedőre váltottak, s a jellemző napi csúcshőmérsékletek 20-26 oC között mozogtak, de 21-én és 22-én megdőlt a sokéves legmagasabb minimum, majd a sokéves napi hőmérsékleti maximum rekordértéke is (október 22-én, Szikáncson 28,7 oC!!). Csak a hajnali harmat és köd jelezte az őszi időszakot, de az is hamar eltűnt, s nap mint nap ragyogó napsütés tette széppé napjainkat. Fagyok nem veszélyeztették növényeinket, az éjszakák is szokatlanul melegek voltak, a hőmérséklet 8-15 oC között mozgott.
Ilyen körülmények között jól haladtak a mezőgazdasági munkák, s minden egyéb, amit a szabadban kellett végezni. Csak a csapadék hiányzik nagyon a termőföldnek s az elvetett magvaknak. Haladnak a vetésekkel, s a korábban elvetett táblákon már sorol a búza, de ha közelebbről nézzük a táblát, akkor rögös vagy éppen poros magágyat láthatunk, s a kelés nem erős, nem egyenletes.
Ha a következő időszak időjárását kutatjuk, ismét kaptunk egy ígéretet, jön a változás kb. egy hét múlva. Kezdetben inkább csak lehűlés, majd a hónap utolsó napjaiban eső is érkezik. A fagyok – szokás szerint – Mindenszentekre érkeznek.
Az őszi kalászosok vetése és kelése folyamatos. Az őszi búza vetése a tervezett terület ~60-70%-át elérte. Ez reményt ad arra, hogy a vetés időben megtörténik, bár sokan a csapadékra és a jobb talajállapotra várnak. Az elvetett állományokban csírázás-kelés, legfeljebb 1-3 leveles állapot a jellemző.
.jpg)
Őszi kalászos kelése, levélfejlődése.
Az ősziárpa-vetések fejlődése a meleg miatt folyamatos, 5-7 leveles állományokat, sőt egyes korán vetett állományokban a bokrosodás kezdetét lehet észlelni.
A gabonafutrinka lárvájának (csócsároló) kártétele még egyelőre nem látható. Ha továbbra is a száraz időjárás fog dominálni az ősz folyamán, a fertőzési szint várhatóan alacsony marad. A meleg időben folytatódott a levéltetvek betelepedése, felszaporodása az ősziárpa- és most már az őszibúza-táblákon is. Ahol nem védekeztek semmilyen módon, ott a populáció növekedése egyértelmű, közepes fertőzöttség látható (Banks-skála 3 fokozat), továbbra is vegyesen, szárnyas és szárnyatlan alakokkal. A védekezéseket ezeken a táblákon haladéktalanul meg kell kezdeni!
Már kolóniát alkotnak a betelepedő levéltetvek őszi árpa levelén.
Az 1-3 leveles őszi búzában, főleg a táblák szegélyein gyenge mértékű bolhakártétel figyelhető meg.
Bolhakártétel kelő őszi búzán.
Megkezdődött az árpatáblákon a gyomok kelése is (pl. tyúkhúr, árvacsalán, veronikafajok stb.).
Már gyomosodik az őszi árpa.
Figyelni kell a fertőzött táblákon a kétszikűek mellett az egyszikűek, pl. a széltippan kelését is, mert ha őszi gyomirtás mellett döntünk, azok tömeges kelése esetén célszerű beavatkozni. (A fenológia készítményenként eltérő, 1-5 leveles állapottól a fejlettebb stádiumokig). A nagy széltippan megjelenésére a homokosabb, savanyúbb kémhatású területeken számíthatunk. A kijuttatás fagymentes időszakban történjen, és a kezeléskor a levegő hőmérséklete legalább 5 ºC legyen.
Nem javasoltak a kezelések legyengült vagy károsodott állományban, ezenkívül a jó gyomirtó hatáshoz a kezelést követő két héten belül legalább 15-20 mm bemosó csapadék is szükséges, hogy mind levélen, mind talajon keresztüli hatást kapjunk.
Az őszi káposztarepce ~6-8 leveles állapotot ért el. A meleg hatására a vetések fejlődése folyamatos. A fejletlenebb (később vetett) állományokban a regulátorozás továbbra is aktuális, és most már a gombabetegségek miatt is kifejezetten indokolt.
A repcedarázs rajzása észlelési szintű, de több táblán már nem is fognak a sárga lapok. A kártétel szintén észlelési szinten maradt. A káposztamoly lárvakártétele már nem növekedett, csak a korábbi rágásokat látni. A levéltetvek száma a védett repcetáblákon visszaesett, de ahol esetleg még nem védekeztek, ott továbbra is indokolt annak elvégzése, mert kisebb-nagyobb, de folyamatosan növekvő kolóniákat szinte mindenütt lehet látni.
Igen súlyos levéltetű-fertőzés repcén.
A vetési bagolylepke lárvájának károsítása szórványosan megfigyelhető az alföldi táblákon. A repcebolha és a földibolha-fajok kártétele továbbra is a táblaszegélyekre korlátozódik, a növény növekedésével a kártétel veszít jelentőségéből.
Betegségek közül a repceperonoszpóra levéltünetei a repce fejlettségével már nem erősödtek, de ennek akár a szárazság is szabhatott gátat. Fajtától/hibridtől függően a gyenge-közepes fertőzöttség maradt, a sporulálás pedig folyamatos (6-25%). Gyakori, hogy egyazon levélen belül peronoszpóra és fómatünetek is láthatók.
A fómás levélfoltosság-fertőzöttség a repce levelén az előzőekkel szemben növekedett. Jelenleg gyenge fertőzöttség jellemző, de a fertőzés gyakorisága esetenként a növények 8-10%-át is érinti. A piknídiumok most már a legtöbb folton láthatók. A betegség elleni védekezés indokolt.
A kukorica betakarítása az Alföldön gyakorlatilag befejeződött, a kevésbé meleg fekvésű tájakon, a Dunántúlon még van hátra néhány napos munka e kultúrában. A növény maga már teljesen beérett, a szemek vízleadása folyamatos. Betegségek, kártevők már nem jellemzőek, de a nagyvadak kártétele – főleg erdőközeli táblákon – fokozódik.
Befejeződött a szója és a cukorrépa betakarítása is. Ezzel a szántóföldek nagy részén már csak a szármaradványok kezelése és a talajmunkák adnak feladatot.
A gyümölcsösökben is befejeződött a szedés nagy munkája. A vegetáció a végéhez közelít, így a kertekben a levélsárgulás és levélhullás folyamatos.
Hull az őszibarack levele is. Még látható a sztigminás fertőzés tünete.
Ezt erősíti körtében a körterozsdával és mikoszferellás levélfoltossággal fertőzött levelek tömege, amelyek intenzíven hullanak.
Szilva levelein a szilvarozsda tünetei tovább fokozódtak.
Kevesen termesztenek birsalmát, bár sokan szeretik gyümölcsét. Sajnos ezt a gyümölcsöt is megtámadja a moníliás termésrothadás, s most e betegség tetemes kárt okoz.
Ideje az őszi lemosó permetezéseket elvégezni. A különböző betegségek támadása a tenyészidőszak alatt alapos okot ad erre.
A borvidékek nagy részén befejeződött a szőlő szüretelése is. Ugyanakkor ez a napsütéses, szép időjárás még lehetővé teszi a cukor beépülését, így különleges minőségű fürtök szedésére nyílik lehetőség, s ezzel sokan élnek, vagyis kivárnak. A növény már a lombhullás állapotában van, illetve a tőkék színesedése figyelhető meg. A levelek 20-30-(50)%-a már a földön található, de a dunántúli megfigyelések ennél magasabb arányról szólnak. A peronoszpóra fertőzése is felgyorsította ezt a folyamatot, ilyen ültetvényekben 100%-os a lombhullás.
Teljes lombhullás szőlőben – főleg peronoszpórafertőzés következtében.
A lisztharmat-fertőzöttség lombon nem növekedett, a termőtestek érése folytatódott. Nagy részük most már fekete, érett állapotú. Kb. 10-20%-os gyakorisággal (gyenge) közepes fertőzöttség tapasztalható (11-50%-os lombfelület-fertőzöttség).
A hörcsögnépesség még mindig csekély, csak gócokban tapasztalható aktivitásának fokozódása. A kártevő még aktív, még nem zárta kotorékát.
Jobban oda kell figyelni a mezei pocokra. A szokásos felszaporodási területén – az Alföld középső-dél felé hajló területein – a népessége lassú emelkedést mutat, járatait elsősorban táblaszegélyeken találjuk, de számuk egyelőre nem mutat gradáció kezdetére. Ezzel szemben más területeken, tipikusan a Dunántúlon vagy a Duna-Tisza köze északi részén, erőteljes felszaporodást figyelnek meg. Az észlelések erdészeti csemetekertekből, repce-, kalászostáblákból, pillangósokból érkeztek.
Repcetábla belső része, 10-12 lakott járat/m2.
Minden termelőnek ajánlott területeit feljárni s a kártevő lakott járatait megbecsülni. A védekezésnek különböző fokozatai vannak. Kisebb, kezdődő felszaporodás kezdetén elég lehet a ragadozó madaraknak „figyelő állások”, „T” fák állítása. Igen eredményesen és természetes módon tudják a kártevőnépességet szabályozni, a kártételi szint alatt tartani.
Lehet a táblaszegélyeket is kezelni, a tábla belő részeire történő betelepedést ezzel megelőzni, s végül lehet az egész táblát is kezelni. A kémiai anyagok bevetésénél vigyázzunk a hasznos állatokra, különösen a ragadozó madarakra!
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre kíváncsi, kattintson ide.
Az Agroinform ingyenes Növényvédőszer-adatbázisa pedig elérhető ide kattintva.
