Nincs kialakult tápanyag-ellátási gyakorlat a gyökérzöldségfélék esetében. Fotó: 123rf.com
Nagyon nehéz annak, aki egységes tápanyag-ellátási gyakorlatot keres a gyökérzöldségfélék esetében.Még a termesztésükkel foglalkozó néhány nagyüzem is eltérő számítások alapján határozza meg a trágyaszükségletet. Ráadásul a kisgazdaságok legnagyobb részénél általában még talajvizsgálatokra alapozott trágyázási számítás is alig létezik.
Mint más növények esetében is, a fajlagos tápanyagigényből célszerű kiindulni és ennek alapján meghatározni a kijuttatandó tápanyagok mennyiségét.
Gyökérzöldségfélék számított fajlagos tápanyagigénye (kg/t)
|
A számítás alapján kapott különbségek elsősorban nem a fajok egységnyi termés-előállításához szükséges tápanyag-mennyiségéből (fajlagos tápanyagigény) adódnak. Jóval nagyobb a fajon belüli eltérés, ami a termésmennyiség-különbségekből adódik. (Egy korai sárgarépa, amelynek a termése 20-30 tonna, szemben egy kései betakarítású, öntözött, tárolási répával, amelyé meghaladja a 100 tonnát is, lényegesen több tápanyagot von ki a talajból és az ebből adódó különbség is lényegesen nagyobb, mint a fajok közötti igényből következő eltérés.)
Ugyanilyen alapon nem lehet a retek esetében sem egységes tápanyagigényről beszélni. A hónapos retek alig 5-6 hetes tenyészideje alatt más dinamikával és más mennyiségben igényli a tápanyagot, mint a 100-120 napos őszi-téli retkek.
A pontatlan tápanyagigény-számításból és trágyázásból adódó hiány és túladagolás számos élettani zavart idéz elő. A túlzott nitrogénezés, hasonlóan a káliumhiányhoz – vagyis a nitrogén és a kálium kedvezőtlen aránya, továbbá a későn adott nitrogén-fejtrágya – nagyban rontja a tárolhatóságot, a szárítmány-kihozatalt és a karotintartalmat.
Szerencsére a gyökérzöldségek – a cékla kivételével – kevésbé érzékenyek a klórra, így a káliumigény a legolcsóbb káliumformával, a káliumkloriddal (kálisó 40-60%) is eredményesen biztosítható. A mennyiség mellett figyelmet kell fordítani a trágyamegosztásra is, ami eltér a rövid tenyészidejű csomózott répák és a hosszú tenyészidejű ipari répák esetében.
Trágyamegosztás a gyökérzöldségek esetében
|
A kálium túladagolása átmeneti, ritkán tartós magnéziumhiányt is okozhat, főleg a magnéziumigényesebb sárgarépa esetében. Ilyenkor az ismételten adott keserűsós lombtrágyázás megszünteti a többnyire csak levélen jelentkező narancssárga hiánytüneteket.
Magnéziumhiány következtében kisárgult sárgarépalevél. Fotó: Agroinform
A nitrogénhiány a répatest intenzív növekedésének időszakában szokott előfordulni, többnyire korai répáknál, homoktalajon. Sok esetben az öntözéssel kimossák a nitrogént, aminek következménye a világos színű, vékony termés és a klorózist mutató idősebb levelek.
A nitrogénhiány tünete a répatest intenzív fejlődési szakaszában szokott jelentkezni. Fotó: Agroinform
Nitrogén fejtrágyázással laza talajon a korai fajták esetében, néhány nap leforgása alatt a tünet megszüntethető. Ezzel szemben a tárolási sárgarépánál a folyamat lényegesen hosszabb, és a kezelés hatása, eredményessége sem mindig az elvárt. A céklánál, a színminőség miatt jobb a szulfát káli (pl. kénsavas káli, Patentkáli) használata, ugyanis tapasztalatok és németországi kísérletek is azt bizonyítják, hogy a klór, az arra hajlamos fajták esetében a gyűrűsödést (3. ábra) fokozza, ami elsősorban a konzervipari termékeknél jelent hátrányt.
A cékla gyűrűsödését fokozza a klórtartalmú kálium műtrágya. – fotó: Némethyné
A gyökérzöldségfélék, főleg a sárgarépa, zeller, petrezselyem – a retek kisebb mértékben – a bórhiányra különösen érzékenyek. Jól ismert az ezzel járó betegség, a szívrothadás, amely eladhatatlanná teszi a termést. Ilyenkor a floém és a xilém helyett parenchimaszerű szövet fejlődik, ami idővel „összeomlik” és fenol jellegű barnás, szirupos anyag, sötét váladék képződik a termésben.
A gyökérzöldségféléknél a legfőbb tünetek között nem csak a termés közepének üregesedését, a belső szövetek pusztulását, a bórhiány szimptómáját szükséges megemlíteni. A gyökereken is megmutatkozik, korlátozott növekedés mellett, rendellenesen sok járulékos gyökér-képződése formájában. A bórhiány tartós szárazság hatására, továbbá meszes, lúgos talajon alakul ki, ahol nem is annyira a talaj bórhiánya, sokkal inkább a felvétel/növénybejutás nehézsége a jelenség oka – azaz a mész és a bór elemek ionantagonizmusa.
Nem gyógyítható, csak megelőzhető betegség! Ha már észlelhető, látható, egyértelmű tünetei vannak, olyankor a lombtrágyázás már nem segít. 5%-nál meszesebb talajokon megelőző védekezést javaslunk: a növényvédelmi permetezések alkalmával, esetleg külön is, bórtartalmú lombtrágyát (pl. bóraxot, bórsavat, bórtartalmú lombtrágyákat) juttassunk a növényre, több alkalommal.
