Ha nem figyelünk oda, akkor gyümölcsgazdaként óriási károkat szenvedhetünk el.

Az utolsó tavaszi fagyok

Kevesen tudják, de még májusban sem kizárt az éjszakai fagy, ami könnyen elviheti a gyümölcsfák virágainak nagy részét. Ez amellett, hogy kisebb termésmennyiséget eredményez, későbbi károkat is okozhat a növényekben.

Az évszakok eltolódtak, kissé átalakultak, így egyre többször fordulnak elő erősebb tavaszi fagyok. A napsütéses órák száma bár növekszik, előfordulhat, hogy egyik nap 16 fok van, a másik nap reggelén pedig hóra ébredünk. Ez azokra a gyümölcsfáinkra veszélyesek, amiknél korán esedékes a rügyfakadás. Itt ugyanis a virágzás is korábban történik meg, amik igen érzékenyek a fagyra, hiszen a rügyeken vékony a kültakaró, ezáltal a mínuszok pillanatok alatt áthatolnak rajta. Ezzel pedig elfagyasztva az éppen csak beindult nedvkeringést.

A fagyra legérzékenyebb részek a virágzás, valamint az éppen megjelenő gyümölcskezdemények idejében vannak a legnagyobb veszélyben. A virágzás során általában 50%-os fagykárra számíthatunk abban az esetben, ha a levegő hőmérséklete mínusz 3-6 fok közé csökken. Ha viszont a virágzás már a végén tart, megjelentek az első gyümölcskezdemények, a levegő pedig mínusz 1-4 fokos, akkor ott súlyos károk keletkezhetnek.

Mely növényekre vannak hatással a fagyos éjszakák?

A Prunoidaek családja, azaz a szilvafélék azok, amelyeknél a legkorábban történik meg a rügyfakadás, ezzel együtt a virágzás. Hozzá kell tenni, hogy maguk a szilvafák csak áprilisban kelnek életre, viszont a kajszibarack és a mandula szintén ebbe a csoportba tartoznak, amelyek jóval korábban virágba borulnak. Emiatt rájuk hatalmas veszéllyel vannak márciusi és áprilisi fagyos napok. Védekezni ajánlott, hiszen például füstöléssel vagy parafingyertyákkal bizonyítottan megóvhatjuk a fákat az utolsó tavaszi fagyoktól.

Másik megoldás egy kisebb tűz a sorok között, ez azonban kizárólag akkor vezet eredményre, ha kisugárzásos fagyról van szó. Ez a talaj hőmérséklete és az éjszakai fagy viszonyából alakul ki, amely ellen az előbb említett módszerrel könnyűszerrel védekezhetünk. Ilyenkor a föld a nappali napsugárzás hatására felmelegszik, éjszaka viszont a hőmennyiség egy részét elveszíti. Ha tehát a nappali felmelegedés és az éjszakai lehűlés kicsi, akkor gyorsabb a talaj hővesztesége, tehát nagyobb a fagyveszély esélye.

A szilvafélékre, így a barackra és a mandulára van a legnagyobb veszéllyel egy esetleges erős tavaszi fagy - fotó: pixabay.com

Mitől nem kell tartani?

Az alma és a körte esetében kevesebb a félnivalónk, viszont az áprilisi tél még itt is károkat tud okozni. A legkisebb veszélyben azok a gyümölcsfák vannak, amelyek csak későn hozzák a virágaikat. Ha szerencsénk van, akkor április végén és május elején már nincs fagy, maximum pár hideg napra számíthatunk, ami azért nincs akkora hatással a fáinkra.

Az éves termésmennyiség legnagyobb ellensége tehát a fagy, amely nemcsak pillanatnyi kárt okoz, hanem közvetve is károsítja a növényt. Ha ugyanis nincsen méhcsalád, aki beporozhatná a fákat, akkor még a kaptár ajtaja is deres.