Beköszöntött az ősz. Úgy néz ki, ezzel az időjárás is tisztában van, hiszen az augusztus utolsó hetében kínzó hőséget leváltotta a kellemes 25 °C körüli hőmérséklet. Ezzel együtt csapadék is érkezett a múlt héten, tájegységenként eltérő formában és mennyiségben. Sajnos volt, ahol újabb jégverés sújtotta a termelőket.
A továbbiakban valamelyest javul az időjárás, több napsütés és kevesebb csapadék várható a következő napokban. Most már van elég nedvesség a talajmunkákhoz, a vetéshez és keléshez, így a szárazabb időszak segíti majd a munkálatokat.
Feladat a tarlók újbóli elmunkálása
Az elmunkált tarlókon kikelt a kalászos- és a repceárvakelés. Nagy gondot nem okoz, de a károsítóknak megfelelő területet biztosít a kultúramentes időszak átvészelésére. Illetve miután a parlagfű virágzása tömegessé vált, irtása minden területen égetően szükséges. Ennek keretében a tarlók újbóli elmunkálása is feladat.
A parlagfű pollenjére sokan allergiásak, melynek most van a csúcsidőszaka. Jó hír számukra, hogy a heves esőzések kimosták a levegőből a pollent, így átmenetileg csökken a koncentráció.
Újra kizöldültek a tarlók – itt a repce árvakelését lepik el a kártevők – fotó: Agroinform.hu
A repcetáblákon máris megjelentek a földibolhák
A gazdák már korábban elkezdték az őszi káposztarepce vetését. Sokan kihasználták a 7-10 nappal korábban érkezett csapadék kedvező hatását, és amikor az előkészített talajra rá lehetett menni, azonnal indultak a vetőgépek. Mostanra a repce területének közel a fele elvetésre került.
A korai vetésű és már kikelt táblán korán megjelentek a földibolhák. Vagyis a kelő állományok szemlézése kiemelten fontos, hiszen a növénykék szempontjából életbevágó a jól időzített kezelés.
A kukoricában már nincs növényvédelmi teendő
A kukorica levélzetének felszáradása folyamatos. A csövek nagy része már lefelé fordult. A károsítók szinte teljesen eltűntek a táblákról. Növényvédelmi teendő már nincs, a betakarítás állítja meg a maradék kártevőt.
A fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) már korábban megjelent, és mostanra gyenge-közepes fertőzést ért el. Ez részben a tünetek gyakoriságának emelkedését, részben a meglévő csővégi penészbevonat terjedését jelenti. A betegség terjedését is a szárazabb időjárás és a betakarítás tudja majd megfékezni.
A kukoricacsövek már lefelé fordultak – fotó: Agroinform.hu
A napraforgót a betegségek és a vadak, madarak is támadják
A napraforgó betakarítása még várat magára, zömében a citrom- és a barnaérés stádiumában vannak az állományok. A napos, száraz őszi idő megakadályozza a korábbi levél- szárfoltosságok továbbterjedését. Viszont tovább erősödött a vadak és madarak kártétele. A betegségek terjedését a deszikkálás állítja meg. A napraforgótarlók megművelése pedig segít majd az allergiásoknak. Sok parlagfüves táblát tudnak így elmunkálni.
A gyümölcsöket a monília veszélyezteti
Az alma és a körte érik, a betakarítás folyamatos. A gyümölcsvarasodás (Venturia ineaqualis) mértéke nem változott az előző időszakhoz képest. A lisztharmat (Podosphaera leuchotricha) kismértékben terjedt.
A moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia fructigena) az, ami ilyenkor a leginkább veszélyeztet. Mértéke a sérült gyümölcsökön erősödött. A betakarítás időszakában már nem ajánlott kémiai anyagokhoz nyúlni, a szüret időzítése segíthet a kár csökkentésében. Illetve a fertőzés megállításához megoldást nyújthat a sérült, rágott, beteg gyümölcsök összeszedése. A kártevők előfordulása a csapdákban és a növényeken észlelési szintűre csökken.
A csonthéjasokban szaporodnak a poloskák
A csonthéjasok betakarítása lassan befejeződik. A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) és a szilvamoly (Grapholita funebrana) rajzása csökkenő tendenciát mutat.
Ahogy csökken a betakarításra váró gyümölcs a fákon, úgy szaporodnak a vándorpoloskák (zöld vándorpoloska – Nezara viridula, ázsiai márványos poloska – Halyomorpha halys) a gyümölcsökön. Ez persze az almatermésűekre, sőt számos zöldségfélénkre is érvényes. Jelenlétük nagyon zavaró, de ellenük csak a szedés haladása segít.
Szüret után a csonthéjas fák szemlézése szükséges, mert a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla) tovább erősödött. A betakarítás utáni lombfertőtlenítés, majd az őszi lemosás segít abban, hogy a kórokozó áttelelő tömege csökkenjen és kisebb legyen a rügykár.
Cseresznye- és meggyfákon a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii) okoz korai lombvesztést, ez szintén kezelést igényel. Emellett a korábban szüretelt szilvafákat se hagyjuk ki, mert itt is indokolt a lombfertőtlenítés. Esetükben a polisztigmás levélfoltosság (Polystigma rubrum) okoz korai levélhullást.
A szőlőt a szürkepenészes rothadás veszélyezteti
A szőlőben a jelenlegi fejlettségi állapotban a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) a legveszélyesebb károsító. A kórokozó aktivitása viszont nagyban függ a környezeti feltételektől és a gazdanövénytől is. Ez utóbbi érése, a cukortermelés és a héj vékonyabbá válása kedvez a kórokozó fertőzésének.
Bizonyos környezeti feltételek, úgymint a napos, száraz időjárás, szellős lombozat, fürtnapoztatás gátolják a betegség terjedését. Amikor azonban esősre fordul időjárásunk, számítani kell a betegség gyors terjedésére. Amennyiben szükséges, a kései szüretelésű fajtánál még lehet megelőző védekezést végezni. A korábban érő fajtáknál csak a szüret ad megoldást.
Terjed a szürkepenészes rothadás a szőlőben – fotó: Agroinform.hu
Amivel még ilyenkor érdemes foglalkozni, az a fás betegségek, leggyakrabban az Esca tüneteit mutató tőkék megjelölése. Így a metszéskor tudjuk majd, melyik tőkét kell visszavágni, némi esélyt adva ezzel, hogy megmenekül.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
