A talajok takarása régóta ismert és széles körben alkalmazott technológiai eljárás a szabadföldi és a hajtatott zöldségtermesztésben. A talaj víz-, hő- és tápanyag-gazdálkodásának szabályozásán kívül jelentősége a gyomosodás megakadályozásában van.
Tekintettel arra, hogy vegyszerek, gyomirtó szerek nélküli eljárás, jól alkalmazható a biotermesztésben is. Amennyiben szerves anyaggal történik a talaj lefedése, mulcsozásról beszélünk, fóliák esetében inkább talajtakarásként emlegetjük.
A takaróanyag-minőségtől függően szokás csoportosítani szerves anyagokra, amely során szalmát, tőzeget, fűrészport, faforgácsot, fakérget használunk, és mesterségesen előállított talajtakarókra (különböző színű és vastagságú polietilén fóliák, polipropilén fóliák).
Talajtakarás szerves anyagokkal
A szerves anyagokkal végzett talajtakarást gyakran trágyázó talajtakarásnak is nevezik, tekintettel arra, hogy egy idő után – a tenyészidő végén – a szalmát, a fakérget, a tőzeget a talajba forgatják, növelve ezzel a talaj humusztartamát, javítva a szerkezetet. A módszer hátránya, hogy szabadföldön, de hajtatásban is előszeretettel húzódnak alá különféle rágcsálók, amelyek elszaporodnak, és később nagy kárt tesznek a növényállományban.
Elsősorban szalmát és töreket szokás a sorok közé hordani, hajtatásban sokáig a fenyőfakéreg volt elterjedve. Ez utóbbi használata főleg Németországban volt jellemző a talajon történő zöldségtermesztésben, mint a fafeldolgozó telepek jól hasznosított melléktermékét még ma is használják a kertészetek.
Szalmával történő mulcsozás fóliasátorban – fotó: Dr. Terbe István
Újabban méret és szín szerinti osztályozás után díszágyaknál, elsősorban a gyomosodás megakadályozására használják, mindemellett védi a talajt a kiszáradástól. Nyári szárazság idején, alapos átnedvesítése után tartósan biztosít kedvező mikroklímát a páraigényes fajoknak.
Mesterségesen előállított talajtakarók
A zöldségtermesztő üzemekben, de újabban a saját célú ellátásra berendezkedett háztáji gazdaságokban is egyre szélesebb körben használják a különféle műanyag takarókat.
Korai hajtatással foglalkozó kertészetek elsősorban a fényveszteség megakadályozása céljából fehér, úgynevezett reflektív fóliákkal takarják a talajt, ilyenformán a föld felszínére érkező sugarakat nem tudja a sötét talaj elnyelni, visszaverésükkel jelentős mértékben javítja télen, kora tavasszal a fóliákban és üvegházakban nevelt primőrök fényellátását.
Fényvisszaverő fólia alkalmazása hajtatott paprika esetében – fotó: Dr. Terbe István
Hagyományos, talajon történő hajtatásban, elsősorban a gyomosodás megakadályozása céljából terítik le fekete (füstszínű) fóliával a talajt. Sokan tévesen a talaj melegedését is remélik a módszertől. A fekete és sötét fóliák ugyan a napsütés hatására maguk felmelegszenek, de alattuk a talaj hőmérséklete nem vagy csak minimális mértékben emelkedik.
Egy veszéllyel is kell számolni! A fűtetlen fóliák kedvező hajnali léghőmérsékletének alakulásában nagy szerepe van a talajnak, ami a déli órákban a napsütéstől melegszik át. Ezt a meleget a kritikus reggeli órákban kibocsátja magából, melegítve néhány fokkal a légtért, amit pincehatásnak is nevezünk. Fóliatakarás esetén a talajt leszigeteljük, így részben a fekete fólia alatt kisebb lesz a talaj fajhője (nem melegszik fel a talaj), másrészt a fólia megakadályozza a talajból kiáramló meleget, ezáltal növelve vele a kritikus hajnali órákban a fagyveszélyt. Ezért a hidegérzékeny növények esetében (paprika, paradicsom, uborka, dinnye, tojásgyümölcs, spárgatök) a takarást csak április végétől, májustól javasoljuk, amikor nagyobb lehűlésekkel már nem kell számolni.
Előnye viszont, hogy a talaj kipárolgásának megakadályozásával csökkenti a baktériumos, gombás betegségek fellépésének és terjedésének veszélyét.
A kereskedelemben könnyen beszerezhető 10-50 µm vastagságú sötét fóliák szinte minden növénysortávolságnak megfelelő méretben kaphatók (0,4-1,2 m-ig). Hajtatásban, ahol kevésbé van kitéve a szélnek a talajtakaró, tökéletesen megfelel a vékonyabb fólia. Szabadföldön, főleg széles sortávú növények esetében (pl. támrendszeres uborka és paradicsom, illetve intenzív görögdinnye-termesztés) biztonságosabbak a vastagabb takarók.
Talajtakaró szőnyeg (60 g/m2) alkalmazása szabadföldön termesztett uborkánál – fotó: Dr. Terbe István
Dinnyénél, paprikánál (széles sorú zöldségfélék termesztése esetén) alkalmazzák az úgynevezett részleges talajtakarást, ahol csak a növénysorokra és azok közvetlen közelében (50-80 cm-es sávban) takarják le a talajt.
Részleges talajtakarás szabadföldi paprika esetében – fotó: Dr. Terbe István
Sárgadinnye részleges talajtakarása – fotó: Dr. Terbe István
A talajtakarás technikája kismértékben eltér a szamóca- és a zöldségtermesztők esetében:
A szamócások gyakran előre kilyuggatják a fóliát, és utána ültetik a lyukakba a palántákat. A zöldségtermesztésben jobban bevált a fordított módszer, először a növénysorokat ültetik, majd csak ezt követően húzzák be és terítik le a takarót. Nem bonyolult eljárás a talajtakarás, de néhány apró dologra érdemes figyelemmel lenni, menete a következő:
• A talajtakaró fóliát a hengeren (tekercsen) a sortávolságnak megfelelő méretre levágjuk úgy, hogy 5-10 cm-rel szélesebb legyen, mint a növénysortáv. Ilyenformán a fólia a növények között átfedésben van, széle megtámaszkodik a növények száránál, jó lehetőséget biztosítva ezzel a dróttal vagy talajjal történő rögzítésnek.
• Amennyiben nem előre lyuggatott a fólia, úgy célszerű még a hengeren – szögek beszúrásával (szögek kalapálásával) – kilyuggatni. Nagyon fontos, hogy az öntözéskor kijuttatott víz, illetve az eső el tudjon szivárogni a talajba! A szegek által okozott rések, lyukak ne legyenek túl nagyok, mert ellenkező esetben a gyomnövények a lyukakon keresztül kibújnak. Négyzetméterenként 15-20 lyuk készítése elegendő.
• A talajtakaró fóliát lazán fektetjük a talajra, a hosszanti irányban képződő ráncok a nemkívánatos túlfeszítést jelzik. A feszesen lerakott fólia előbb-utóbb keresztirányban összehúzódik, és nem biztosítja a teljes felület takarását. A helyesen lefektetett fólián a csíkok (ráncok) keresztben helyezkednek el.
• Ha az öntözővíz valahol nem tud leszivárogni, akkor a rögzítés után csavarhúzóval, vasvillával átszurkáljuk a fóliát.
• A gondosan kezelt fóliát 2-3 évig is használhatjuk.
_fill_540x300_0.jpg)
