A német fogyasztóvédelmi szervezet 58 vizsgált mintából – melyek közül 15 készételből, 10 paradicsomkonzervből, 10 tonhalkonzervből, 10 kókusztejből, 7 borsó- és répakonzervből, 6 pedig sűrített tejből származott – 51-ben, vagyis a termékek közel 90 százalékában találták meg a hormonkárosító biszfenol-A-t, más néven a BPA-t – hívta fel a figyelmet a kutatás eredményére a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Persze, most biztosan sokan legyintenek: ez minket nem érint, csak és kizárólag a németek problémája.
Nos, a tesztelt termékek több mint harmada a magyar boltokban is kapható. Mindössze a sűrített tejkonzervekben és egy sárgarépás borsókonzervben nem volt kimutatható mennyiségű BPA.
A biszfenol-A felboríthatja a hormonrendszer működését és károsíthatja a termékenységet. Emiatt az EU már megtiltotta használatát a cumisüvegek és a pénztárgépekben használt nyugtapapírok gyártásánál; az élelmiszer-csomagolásokban történő felhasználás betiltásáról pedig most folynak tárgyalások.
Konzerveket csak mértékkel fogyasszunk! – forrás: Pixabay
Úgy tűnik, hogy az uniós szakértők sokáig lebecsülték a veszélyt, ugyanis csak nemrég, 2023 áprilisában csökkentették az elfogadható napi beviteli értéket – ez az a mennyiség, ami alatt a szervezetbe jutó anyag nem jelent hormonkárosító kockázatot. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által meghatározott, tavasszal jóváhagyott "elfogadható napi bevitel érték" 20 000-szer kisebb (!) a korábbinál. Az EFSA számára az egereken tapasztalt, azok immunrendszerére gyakorolt hatás volt a perdöntő: miután a BPA-t vemhes és szoptatós anyaállatoknak adták, az utódok lépében megnőtt az úgynevezett T-helper sejtek koncentrációja, ami az emberekben allergiás tüdőgyulladás és autoimmun betegségek kialakulásához vezethet.
A német szakértők számos készételben, egytálételben és levesben is viszonylag magas BPA-koncentrációt állapítottak meg a teszt során. Ez azért probléma, mert elég sok konzervet fogyasztunk.
A szakemberek úgy vélik, bár a szennyezett termékek egyszeri fogyasztása nem veszélyes, hosszú távon kockázatot jelenthet.
Hasonló eredményre jutott a Dán Fogyasztói Tanács (Danish Consumer Council) THINK Chemicals nevű szervezetének májusi tesztje is, amely 10 konzerv- és 8 üdítősdobozt vizsgálva mindegyik termékből kimutatta valamilyen biszfenolvegyület jelenlétét.
A problémával egyébként maguk a gyártók is tisztában vannak. Egyes cégek ezért igyekeznek minimálisra csökkenteni a BPA mennyiségét a konzervdobozokban az epoxigyanta nevű anyag mellőzésével. A belső bevonatokhoz használt anyag ugyanis BPA-t tartalmaz.
A legtöbb gyártó állítja, hogy BPA-mentes belső bevonattal ellátott konzervdobozokat és fedeleket használ. Ugyanakkor a konzervdobozokat kívülről még mindig BPA-tartalmú festékkel vonják be, így megtörténhet, hogy abból a gyártás során a konzervdobozok belsejébe is kerül.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a veszély kiküszöbölése érdekében egyebek közt azt javasolja, hogy ha lehet, főzzünk mindig friss alapanyagokból, fogyasszunk minél kevesebb konzervet, a tartós élelmiszerek közül pedig válasszuk inkább a hormonrendszert nem veszélyeztető fagyasztott zöldségeket, ételeket vagy az üvegedényes kiszerelésű konzerveket. Élelmiszerek és italok tárolásához használjunk üveg vagy rozsdamentes acél anyagú termékeket.
Forrás: Dívány.hu
