A kert egy nagyon varázslatos hely. Amikor kapálni és gyomlálni kell, akkor óriási, de amikor betakarítjuk a termést, akkor egészen kicsinek tűnik. De van egy jó hírünk! Most megduplázhatod a kerted és ehhez nem kell az éjszaka leple alatt áttelepíteni a kerítést a szomszéd irányába! A másodvetés ugyanis kiváló alkalmat biztosít arra, hogy még több legyen a betakarítható termés. Persze a munka is, de hát azt el is felejtjük, amikor a sok, általunk megtermelt finomságtól roskadozik az asztal. Ha tehát már jó sok mindent betakarítottunk idén, és még több mindent szeretnénk, vagy ha idén elmaradt a veteményes, most itt az idő! Másodvetésre fel!
Itt van végre a másodvetés ideje!
Ha szorgalmasak voltunk, akkor a veteményes ágyásainak egy részéből már sok zöldborsót, spenótot, hónapos retket, fejes salátát vagy éppen karalábét tettünk a családi asztalra, így sok hely felszabadult az ágyásokban.
Így hát itt az ideje a másodvetésnek, amikor olyan zöldségféléket vethetünk, amelyek még az őszi fagyok előtt betakaríthatók. Azonban nem mindegy, mit és hogyan vetünk, hiszen most különösen fontos, hogy az elvetett magvak gyorsan kikeljenek és gyors növekedéssel kifejlődve időben betakaríthassuk őket.
Vessük meg az ágyást vetés előtt
Ahogy az ágyat is meg kell vetni, ha jót szeretnénk aludni, úgy kell gondoskodni az ágyásokról is a másodvetés előtt. Nagyon fontos, hogy tisztítsuk meg alaposan a kiürült ágyásokat és távolítsunk el belőlük minden gyomot és növényi maradványt. Alaposan kapáljuk fel a földet, és frissítsük fel a talajt.
Erre a célra a kötött agyagtalajokon folyami homokot, vagy érett komposztot, a laza homoktalajokon rostos tőzeget, komposztot, vagy érett istállótrágyát kell használni. Azt, hogy ezeket a talaj minél inkább felvegye, elő tudjuk segíteni négyzetméterenként 5-10 dkg nitrogéntartalmú műtrágya kiszórásával.
A másodvetéssel meg lehet duplázni a kertet. Fotó: Shutterstock
Ezután ássuk fel a talajt, lazítsuk meg alaposan, majd keverjük össze a talajjavító anyaggal és a műtrágyával. Ne legyenek rögök sem az ágyásban, azokat is egyengessük el, hogy a kis magoknak szabad útjuk legyen a fejlődés felé. Ne feledkezzünk meg természetesen az öntözésől sem, hiszen most jönnek majd csak az igazi meleg napok.
Nem mindegy, mit vetünk másodvetésként
Mivel az idő ilyenkor nagyon korlátozott, olyan fajtákat válasszunk, amelyek rövid tenyészidejűek, és jól tűrik az augusztusi kánikulát, de az őszi hirtelen hőcsökkenést is képesek elviselni. Az pedig már csak a hab a tortán, ha olyan fajtákat választunk, amelyek a különféle betegségekkel szemben is ellenállók.
1. Az uborkák közül másodvetésként a legjobb a fürtös, berakó fajták választása. Azonban arra ügyeljünk, hogy rengeteg vízre van szüksége, így csak akkor vessük, ha ezt meg is tudjuk adni neki. Minden második héten pedig kényeztessük tápoldattal. Bőséges és finom terméssel fogja ezt nekünk meghálálni.
A vetésénél figyelni kell rá, hogy a sortávolság ne legyen kevesebb, mint 100-140 cm, a tőtávolság pedig körülbelül 20-30 cm legyen, hiszen az uborkának sok helyre van szüksége. A magot nem szabad túl mélyre vetni, elég csupán 3-4 cm mélységet biztosítani számára.
Rendszeresen szüreteljük az uborkákat, hogy ezzel a növényt újabb virágzásra késztessük. A termés mennyisége attól függ, hogy mekkora uborkákat takarítunk be, ugyanis ha kisebb, csemegeuborkákat szüretelünk, akkor a termés tömege kisebb lesz. Ha engedjük az uborkákat megnőni, akkor egy tőről akár 2-4 kg termés is várható.
Ajánlatos az uborka számára támaszt készíteni, hogy az indák ne a földön heverjenek. Ehhez elég akár néhány ágat letűzni a földbe, és hagyni, hogy az indák felkapaszkodjanak, de akár csinos kis létrát is építhetünk neki.
2. A zöldbab is alkalmas a másodvetésre, de ahhoz, hogy igazán gyorsan ki tudjon kelni, érdemes a vetőmagot elvetés előtt 3-4 órára beáztatni, majd szikkadás után elvetni, és megöntözni. Ha zöldhüvelyű fajtákat választunk, azok nem csak hogy gyorsan ki fognak kelni, de még csak nem is szálkásak. Azonban a rendszeres öntözésről náluk sem szabad megfeledkezni.
3. Még a burgonyáról sem maradtunk le hiszen az apró, előcsíráztatott gumók még időben ki fognak kelni, ha rendszeresen öntözzük és gyomláljuk.
4. A cékla esetében nagyon fontos teendő a gyomlálás. Mielőtt nekikezdünk az aprócska magok vetésének, feltétlenül gondoskodjunk róla, hogy gyomtalanított, jól átforgatott ágyásba kerüljenek. Készítsünk 40 cm-es sortávolságot, és körülbelül félujjnyi barázdákba szórjuk a magokat.
Ezután fedjük be földdel, majd öntözzük meg. Mivel a magok nagyon aprók, egészen biztos, hogy szükség lesz ritkításra. Ezt akkor tegyük meg, amikor a kikelt növények elérik az 5-6 cm-es magasságot. Ekkor a tőtávolság 10 cm legyen.
5. De már most gondoljunk a téli retekre is. Fontos, hogy a retket mélyrétegű, laza, folyamatosan nyirkos talajba neveljük, különben meg fog repedni és nagyon erős lesz. Ha megfelelő mennyiségű vizet kap, akkor nagyon kellemes lesz az íze.
6. A csodásan édes csemegekukorica is kiváló lehetőséget nyújt a másodvetésre. Ráadásul még árnyékot is ad, akár a kertben játszó gyerekeknek is.
A kukorica nem válogatós, így bármilyen talaj megfelelő a számára. A kukoricának sok tápanyagra és gazdag, nedves talajra van szüksége a megfelelő fejlődéshez. Érdemes tehát a földjét a vetés előtt érett trágyával gazdagítani. Érdemes egészen július végéig folyamatosan vetni, így egész nyáron dúskálhatunk a finom főtt kukoricában. Egy helyre két szemet vessünk, körülbelül 4 cm mély fészekbe.
Az egyes tövek között hagyjunk 70 cm-es sor-, és 35-45 cm-es tőtávolságot. A kukorica vízigényes növény. A növekedési időszakában van a legnagyobb szüksége az öntözésre. Minél melegebb az időjárás, annál többször kell öntöznünk. Fontos még, hogy rendszeresen gyomtalanítsuk, melyet jelentősen megkönnyít, ha a tövek közötti területet mulcsozzuk.
Ha a csöveket rajta hagyjuk a száron, a szemek megérnek, majd megszáradnak. Ebből lesz a takarmánynak való kukorica, melyet szeptember közepén szednek le, majd szárítanak meg, hogy sokáig eltartható legyen.
A másodvetésnél fontos, hogy milyen fajtát vetünk. Fotó: Shutterstock
7. Ha sárgarépából is szeretnénk még, akkor mindenképpen rövid tenyészidejű karotta fajtát válasszunk, melyeket a legjobb, ha vetőszalagra ragasztva ültetünk el. Így legalább megússzuk az egyelést, ráadásul jóval kevesebb vetőmagból érjük el a kellő mennyiségű termést.
8. A most vetett sóska és spenót akár ősszel, vagy jól betakarva kora tavasszal, első zöldségként kerülhet az asztalra. Az új-zélandi spenót bár hasonlít a hazai spenótra, nem áll vele rokonságban. Levelei vastagok és húsosak, ráadásul nincs semmilyen kártevőjük, így ha elvetjük, szinte teljesen biztosak lehetünk a sikerben. De ha biztosra szeretnénk menni, akkor ne magként vessük, hanem gyökeres palántákat ültessünk el. Olyan helyet válasszunk számára, amelyet behálózhat.
Kedveli a tápanyagokban gazdag földet, és levelei a szárazságot is jól tűrik. Ám ha igazán szép termést szeretnénk, öntözzük rendszeresen. A hazai spenót ilyenkor már általában felmagzik, így nem alkalmas a fogyasztásra, ellentétben az új-zélandi spenóttal, melynek leveleit egész nyáron és ősszel lehet fogyasztani.
9. De a póréhagymát is megvédhetjük a fagyoktól, és ha megálljuk, hogy nem esszük meg még ősszel, akkor egész télen friss zöldségként tudjuk majd fogyasztani. A magokat 2 cm mélyen vessük el, és tartsunk 25 cm sortávolságot. A kikelt növényeket ritkítani kell, hogy kellő hely jusson a póréhagymának a fejlődéshez. Az 5 cm nagyságú póréhagyma növény esetében 10–15 cm tőtávolságot hagyjunk.
Ha meg szeretnénk növelni a póréhagyma fehér részét, akkor a tenyészidő felénél töltsük fel a vetési árkokat földdel. Figyeljünk arra is, hogy a póréhagyma nagyon igényli a vizet, így rendszeres öntözésre van szüksége. Ezen kívül még a fényre is nagy szüksége van, így ne a kertünk egyik árnyékos részét nézzük ki neki. Azonban augusztus után már nem szükséges öntözni. A betakarítása pedig akár késő ősszel is megtörténhet, így akkor is friss zöldséghez jutunk, amikor már jóval szűkebb a kínálat.
10. Ha salátát is szeretnénk, akkor érdemes nem magról vetni, hanem palántaként ültetni, mivel az idő már nagyon halad.
11. Július elején ültethetjük el a káposzta palántákat. A fejes káposzta fényigényes növény, ezért fontos, hogy a kert világos részét válasszuk ki a számára, és mivel a tápanyagban és humuszban gazdag, jó vízellátású, porhanyós felső talajrétegű talajokat kedveli, adjuk ezt meg neki. Nagyon tápanyagigényes növény, így enélkül nem fog kellő módon fejlődni, de annak ellenére, hogy sok nitrogénre van szüksége, ha túl sokat kap, azzal rosszabb minőségű káposztánk lesz, így ügyeljünk a mértékre.
A káposzta emellett nagyon vízigényes növény is, így érdemes rendszeresen öntözni, mert így jóval nagyobb lesz a feje. A palántákat 50x50 cm-es tőtávolságra ültessük, hogy legyen kellő hely a fejeknek.
12. Mivel a karfiolt egész évben termeszthetjük, ha megfelelő fajtát választunk, másodvetésként is remekül fog teljesíteni. A palántaültetés előtt többször is ássuk fel a talajt, keverjünk bele komposztot vagy trágyát, majd egyengessük el alaposan.
A palántákat 60 cm tőtávolságra és egy méteres sortávolságra kell ültetni. A karfiol kedveli a hideget és az iszapos, jó vízelvezetésű talajt, amelynél fontos, hogy a pH értéke semleges, vagy enyhén lúgos legyen, és ha szükséges, adjunk hozzá meszet is. Fontos, hogy rendszeresen öntözzük, nyáron pedig takarjuk a talajt, hogy ne száradjon ki.
Sikeres másodvetést és bőséges termést kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
