Növényegészségügyi szempontból jelentős, édesburgonyát (batátát) károsító vírus jelent meg hazánkban. Jóllehet a szakemberek étkezési édesburgonya gumójából már korábban is kimutatták a klorotikus törpülést okozó vírust, jelenlegi előfordulása azonban amiatt különösen jelentős, mert ezúttal a szaporítóanyag-előállításban igazolódott a vírus jelenléte. A termesztők felelős hozzáállása is szükséges a vírus továbbterjedésének megakadályozásában – írja a Nébih.

Az édesburgonya klorotikus törpülését okozó Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus (SPCSV) vírus a vonatkozó EU rendelet1 II. mellékletében szereplő zárlati károsítóként a bejelentés-kötelezett károsítók közé tartozik. Megjelenésének gyanúját – a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével – kötelező jelenteni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalnak. Ennek részletei megtalálhatóak a Nébih honlapján.

A SPCSV vírus tüneteire a törpülés, mozaikosodás és klorotikus foltok vagy a levélerek mentén enyhe világoszöld színezetű mintázat megjelenése a jellemző, továbbá egyes fajtáknál lilás elszíneződés is előfordul.

SPCSV vírus

SPCSV vírus sokszor tünetmentesen is jelen lehet, de az elszíneződés és a levélerek enyhe sárgulása és duzzadása is megfigyelhető – fotó: Nébih

Idén májusban a hatósági szemlék során vett növényi minták laboratóriumi virológiai vizsgálata az SPCSV károsító jelenlétét igazolta egy édesburgonya szaporítóanyag-előállítónál. A vírust Csongrád-Csanád vármegyében 12 dugvány-előállító fóliasátorban termesztett növényekből vett mintákból mutatta ki a hatóság.

A növényvédelmi szakemberek növényegészségügyi zárlati intézkedéseket tettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Megkezdték a fertőzés forrásának felderítését, valamint szigorú higiéniai előírásokat rendeltek el, amely magában foglalja a fertőzés terjesztésére alkalmas minden anyag (pl. munkaruha, metszőolló) rendszeres fertőtlenítését is. A helyszínen megsemmisítést, talajba dolgozást, valamint totális gyomirtó szeres kezelést rendelt el a hatóság.

Mit tegyen a termesztő?

  • A zárlati károsító hazai előfordulása miatt különösen indokolt a szaporítóanyag vagy batátagumó kizárólag megbízható forrásból való beszerzése, valamint az étkezési célra termesztett gumók használatának kerülése.
  • Emellett szükséges a termesztés és a forgalmazás általános higiéniai szabályainak szigorú betartása, valamint a használt eszközök alapos és rendszeres fertőtlenítése.
  • Javasolt továbbá a vírus vektorok elleni védekezés és az önellenőrzés, ugyanis a megbízható forrásból származó ültetési anyagoknál is előfordulhat a vírus.

A hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a SPCSV tüneteinek első észlelését követően a fertőzés gyanúját be kell jelenteni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalnak!

A Nébih emellett tájékoztatja a lakosságot, hogy a vírus az emberi egészségre nem veszélyes, kizárólag a növényeket károsítja, az étkezési célú batátagumók fogyasztása nem jelent kockázatot.

Hivatkozott jogszabály:1/ 2019/2072 számú végrehajtási rendelet

Az édesburgonya klorotikus törpülését okozó vírus, a Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus (SPCSV) a krinivírusok (Crinivirus) csoportjába tartozik.

A Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus zárlati károsító a 2019/2072/EU rendelet1 II. melléklet A. részében található, továbbá szerepel az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es listáján.

édesburgonya édesburgonya

1-2. kép: SPCSV vírus okozta tünetek: csökkent értékű gumó és levélelszíneződés – fotók: Nébih

Előfordulása

Az SPCSV vírus világszerte előfordul: Európán kívül Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika, valamint Óceánia valamennyi édesburgonya-termesztő régiójában. Európában először 2002-ben Spanyolországban írták le a vírust, majd 2020-ban Portugáliában, 2022-ben Belgiumban, Görögországban és Hollandiában is igazolták a jelenlétét. Magyarországon először 2020-ban a Dél-Alföldön mutatták ki édesburgonya-gumókból.

Legfontosabb gazdanövénye az édesburgonya (Ipomoea batatas). Továbbá fertőzi a dísznövények közül a kerti mályvarózsát (Alcea rosea), valamint a nagyvirágú préritárnicsot vagy másnéven liziantuszt (Eustoma exaltatum ssp. russellianum) is.

A vírus veszélyessége abban rejlik, hogy képes kölcsönhatásba lépni más növénykórokozó vírussal, például az SPFMV (Sweetpotato feathery mottle virus) vírussal. A két vírus között fellépő kölcsönhatás (ún. „szinergikus reakció” vagy „komplex vírusbetegség”) a fertőzött növényben az SPFMV vírusrészecskék gyors felszaporodásához vezet, amely a Sweetpotato virus (SPVD) betegséget eredményezi. Az SPVD tünetei súlyos satnyaság és sárgulás, amely terméscsökkenést okoz.

Tünetei

A vírus okozta tünetek az édesburgonya levelein és a gumón is megfigyelhetőek. Az SPCSV vírus tünetei az édesburgonya esetében földrajzilag eltérőek lehetnek.

Előfordulhat az alsó vagy a középső levelek lilás vagy sárgás színváltozása, a vírusokra jellemző mozaikos elszíneződés és a kör alakú klorotikus foltok megjelenése, de a levélerek enyhe sárgulása és duzzadása és/vagy besüppedése is megfigyelhető.

Súlyosabb tünetek közé tartozik a terméscsökkenés vagy a satnyulás. Egyes tüneteket akár tápanyaghiány vagy környezeti hatások is okozhatnak, de jelenlétük miatt a vírusfertőzés gyanúja is fennáll. A vírust csak laboratóriumi körülmények között, molekuláris diagnosztikai módszerrel lehet azonosítani, különös tekintettel arra, hogy akár tünetmentesen is jelen lehet a gumókban vagy az állományban – olvasható a Nébih cikkében.

édesburgonya édesburgonya édesburgonya

3-5. kép: Az SPCSV vírus állományban is megfigyelhető. Látványos a törpülés és a levelek mozaikos, klorotikus elszíneződése

Terjedése

A vírus terjedhet fertőzött gumóval vagy palántával, sőt fertőzőképes tud maradni mechanikai eszközökön is. Nagyobb távolságra fertőzött területről származó édesburgonya-gumókkal képes eljutni.

A vírus képes vektorokkal: üvegházi molytetvekkel és levéltetvekkel is terjedni. A vírus eddig ismert vektorai: Bemisia afer (BEMIAF), Bemisia tabaci (BEMITA), Trialeurodes abutiloneus (TRIAAB). Az édesburgonyát fenyegető SPCSV vírus a vonatkozó EU rendelet1 II. mellékletének A. részében található jegyzékben felsorolt zárlati károsító, így ezen kórokozó esetében is be kell jelenteni a károsító gyanúját a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalnak.

A fertőzési kockázat csökkentése érdekében a következő teendők elvégzése indokolt:

  • vírusmentes, ellenőrzött vetőgumó és megbízható forrásból való szaporítóanyag beszerzése
  • jó tápanyag-ellátottság biztosítása, a növény megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok közötti nevelése, a vegetatív és generatív részeinek egyensúlyban tartása
  • vektorok (levéltetvek, üvegházi molytetvek) elleni védekezés
  • a tünetes növények eltávolítása
  • higiéniai eljárások alkalmazása mind a személyi állomány, mind az eszközök vonatkozásában,
  • mechanikai eszközök fertőtlenítése
  • rezisztens vagy toleráns fajták használata

Édesburgonyában nincsenek engedélyezett növényédő szerek, szükséghelyzeti engedélyek kérvényezhetőek vagy biológiai növényvédelem alkalmazható a kártevők ellen.

A károsítóról további információk az EPPO honlapján találhatóak.

Hivatkozott jogszabály:
1 2019/2072 számú végrehajtási rendelet