A szántóföldi gazdálkodás jelentéktelen átalakításával a növények gyökereivel és az azokkal együtt élő gombákkal és mikroorganizmusokkal el lehetne "nyeletni" annyi szén-dioxidot, hogy megelőzhető legyen a Föld légkörének 1,5 Celsius-foknál nagyobb felmelegedése – írja az mfor.hu a Guardian cikke alapján, ahol Jacqueline McGlade-et, az ENSZ környezetvédelmi programjának korábbi vezető kutatóját, az European Environment Agency volt igazgatóját idézték.
31 gigatonna gázt lehetne eltárolni a földben
A jobb módszerek mindössze 1 százalékkal nyelnének el több szén-dioxidot a jelenleginél a kutató számításai szerint, viszont ha ezt a világ agrárgazdálkodásra használt területének felén sikerülne elérni, akkor ezzel évente 31 gigatonna gázt lehetne eltárolni a földben. Ez nagyon közel van ahhoz a 32 gigatonnához, amellyel a kritikus hőmérséklet-emelkedés elkerülése érdekében a tudósok szerint évente csökkenteni kellene a szén-dioxid-kibocsátást.
Erre a következtetésre McGlade a termőföld felső 30 centiméterének tanulmányozása alapján jutott. Véleménye szerint a világon elegendő romló minőségű föld van ahhoz, hogy ezeket okosan használva hozzá tudjanak járulni a klímavédelemhez.
A kutató jelenleg azt a Downforce Technologies nevű vállalatot vezeti, amely műholdas és LIDAR-alapú megfigyelésekkel (lézeres távérzékeléssel) próbálja felderíteni az így felhasználható földeket. Ennek alapján akarnak a farmereknek tanácsokat adni az okos gazdálkodásra.
Sövényeket kell telepíteni
A világ farmgazdálkodásra használt földterületének 40 százaléka elveszítette a korábbi termőképességét – áll az ENSZ becslésében.
A növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók a földjeik szén-dioxid-tartalmát növelhetnék jobb vetésforgóval, szükség szerint takarónövényekkel, vagy a szántás helyett csak a talaj tíz százalékát megbolygató direkt vetés alkalmazásával. Az állattenyésztők pedig több természetes növényt használhatnának állataik etetésére.
A sövények ültetése szintén egyszerű módszer lenne, mert ezek nagy földalatti hálózatot építenek ki a gyökereik, a gombák és a mikroorganizmusok együttélésével, ez pedig "zabálná" a szén-dioxidot. A gyakorlat eddig az volt, hogy a farmerek a sövényeket kiirtották, hogy minél nagyobb összefüggő területeket nyerjenek a növénytermesztéshez.
A világ farmgazdálkodásra használt földterületének 40 százaléka elveszítette a korábbi termőképességét – fotó: pixabay.com
A klímaváltozás elleni harcban egyre aggasztóbbá vált a helyzet
McGlade szerint az első két-három évben a termelők ugyan rosszul járnának azzal, hogy lemondanak a műtrágyák használatáról, de azt követően a földjeik a korábbinál sokkal egészségesebbek lennének, emelkednének a terméshozamaik és jó eséllyel javulna a megtermelt élelmiszerek minősége is. Ráadásul, ha bizonyítani lehet, hogy a tevékenységük más agrárgazdálkodókéval összehasonlítva több szén-dioxidot von ki a levegőből, akkor ennek alapján karbonkvótákkal is üzletelhetnének némi plusz jövedelem reményében.
A napokban az amerikai MIT Sloan School of Management professzora, Robert Pindyck klímakutató, a Financial Times cikkében hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás elleni harcban egyre aggasztóbbá vált a helyzet. Emiatt úgy vélte, hogy a hő- és szárazságálló növényfajták nemesítése mellett a szén-dioxid-leválasztás (azaz a gáz kivonása a levegőből) módszereinek gyors elterjesztésére is szükség lehet.
_fill_540x300_0.jpg)
