Vigyázz a mérgező növényekkel!

Lassan nyakunkon a nyár, egyre több időt töltünk a szabadban, csaknem mindenki kertészkedik, kirándul, piknikezik. Az önfeledt időtöltés közben azonban sokan nem is sejtik, hogy a környezetükben fellelhető növények egy része nagy veszélyt jelenthet a gyermekeikre és házi kedvenceikre – írja a greendex.hu.

Környezetünkben számos olyan növény van, amelyeket gyerekkel és kutyával érdemes messzire elkerülni, ha pedig macskatartók vagyunk, akkor vigyáznunk kell beltéren is bizonyos szobanövényekkel.

Mit jelent az, hogy egy növény mérgező?

Pokorny László "Mérgező növények kézikönyve" című tudományos munkájában három nagyobb csoportba sorolja a növényeket az emberi és állati szervezetre gyakorolt biológiai hatásuk alapján. Eszerint léteznek ártalmatlan, erős hatású, valamint mérgező növények.

• Ártalmatlan növények – ide tartozik a legtöbb gyógynövény, mert ezek hosszabb ideig és nagyobb mennyiségben fogyasztva sem hatnak károsan a szervezetre
• Erős hatású növények – például ilyen a piros gyűszűvirág, a vérehulló fecskefű vagy a nadragulya – túladagolva, vagy a jóváhagyottnál hosszabb ideig alkalmazva már mérgezést okozhatnak. Viszont orvosilag ellenőrzött körülmények között használva ezekre is gyógynövényekként tekinthetünk, hiszen előszeretettel alkalmazza őket a gyógyszeripar.
• Mérgező növények – ezek bizonyos részei már kisebb mennyiségben elfogyasztva is  kóros elváltozást okoznak az emberi és az állati szervezetben. Ilyen például a leander, a foltos bürök, valamint még sok más vadon termő és díszként tartott növény a környezetünkből.

Hogyan árthatnak nekünk a mérgező növények?

A mérgező növényeknél változó, hogy mely részük elfogyasztása jelent számunkra veszélyt. Van, amelyeknek a gyökere mérgező, míg másoknak a hajtása, termése vagy a levele. Bármelyik növényi rész is a problémás, a benne található mérgező hatóanyagok azok, amelyek gondot okoznak: ilyenek például az alkaloidok, a glikozidok, az illóolajok, a kumarinok és a toxalbuminok. Mindig az elfogyasztott mennyiség függvénye, hogy mennyire veszélyesek: van, amelyikből már egészen kis mennyiség is mérgező lehet.

Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)

A vérehulló fecskefű erős hatású gyógynövény, aminek a nem megfelelő használata  mérgezést okozhat. A leggyakoribb emberre veszélyes növények közé tartozik. A népi orvoslásban a növény sárga színű tejnedvét használták: külsőleg szemölcs és tyúkszem eltüntetésére, belsőleg máj- és epehólyag-betegségek gyógyításakor. Napjainkban a belsőleg történő felhasználása  kizárólag csak orvosi előírásra történhet a mérgezés fokozott veszélye miatt.

Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) – fotó: pixabay.com

Tiszafa (Taxus baccata)

A tiszafa március és április tájékán virágzik, termései nyárra, nagyjából augusztusra érnek meg. Mivel a magjait vöröses védőrész fedi, könnyen felkeltheti a gyerekek kíváncsiságát ez a parkokban és kertekben gyakori növény. De nem ezek miatt a vörös magköpenyek miatt kell aggódnunk, sokkal inkább a tiszafa termése, levelei és vékony gallyai miatt, amelyek szétrágása súlyos mérgezést okozhat. Még az elhervadt vagy szárított levelei is mérgezőek. A növényi részekben található méreganyag pár óra alatt kifejti a hatását. Először hányást, szédülést okoz, majd vérkeringési zavarokat idéz elő, megbénítja a légzőközpontot, így halált is okozhat.

Tiszafa (Taxus baccata) – fotó: pixabay.com

Keleti tuja (Platycladus orientalis)

A kertes családi házaknál nagyon népszerű a sövényként ültetett tuja, amely amellett, hogy kiválóan mutat, még segít megőrizni a magánéletünket is az illetéktelen tekintetek elől. A Kelet-Ázsiából származó dísznövénnyel azonban nem árt óvatosnak lenni:  levelei és toboztermése olyan mérgező illóolajat tartalmaz, amely elfogyasztva súlyos görcsöket, gyomornyálkahártya-vérzést, máj- és vesekárosodást okozhat.

Keleti tuja (Platycladus orientalis) – fotó: pixabay.com

Madárberkenye (Sorbus aucuparia)

A rózsafélék családjába tartozó madárberkenye nyár elején virágzik. Virágait ugyan sokan kellemetlen illatúnak érezhetik, de később termésként nagyon szép, pirosas és sárgás bogyók válnak belőlük, amelyek szinte „hívogatják" a gyanútlan kisgyerekeket. A termés több olyan anyagot is tartalmaz, amelyek elfogyasztva enyhébb mérgezést, hányást okozhatnak ( para-szorbinsav, prunazin, amigdalin).

Madárberkenye (Sorbus aucuparia) – fotó: pixabay.com

Aranyeső (Laburnum)

Az aranyeső termését nagyon könnyen össze lehet keverni a babbal a formája miatt. A nagy problémát az jelenti, hogy mivel a virágai szépek, nemcsak a parkokban ültetik el, hanem az iskolák és óvodák udvarán is. A növény méreganyaga már a szervezetbe való bejutása után egy órán belül elkezdi a hatását kifejteni. Rosszullétet, erős hányást, verejtékezést, szomjúságot, izomrángást és fejfájást vált ki azoknál, akik fogyasztottak a virágából, a magjából vagy a gyökeréből. 3–4 termés, vagyis nagyjából 15 mag egy gyermek számára már halálos adagnak számít, általános bénulást okoz.

Aranyeső (Laburnum) – fotó: pixabay.com

Mit tehetünk, ha a gyermekünk valamilyen mérgező növényi részt fogyasztott el?

Ha a gyermekünk fogyaszt valamelyik mérgező növényből, akkor minél előbb cselekednünk kell annak érdekében, hogy megelőzzük a nagyobb bajt. A legjobb ilyenkor a hánytatás, amire akkor is szükség lehet, ha a gyermek önmagától is hányni kezd. Itassunk vele langyos vizet, hogy a gyomra teljesen kiürülhessen, és kevesebb méreganyag szívódhasson fel.

Lényeges, hogy a mérgezett személyt ezt követően rögtön juttassuk kórházba, ahova – ha van rá mód – vigyünk magunkkal mintát a hányadékából, valamint az elfogyasztott növényi részből. Így a mérgező anyag hamarabb lesz beazonosítható, és az ellátás gyorsabb és hatékonyabb  lehet.

Mire kell figyelnünk a kutyák esetében?

A szabadban való tartózkodás során a négylábú kedvenceink sincsenek teljesen biztonságban. A kutyáinkra ezek a mérgező növények jelenthetnek veszélyt:

• Muskátli – a virág érintésének hatására bőrirritáció léphet fel náluk, az elfogyasztása esetén pedig erős hányás léphet fel.
• Boglárka – elfogyasztva a benne található illóolaj hólyagokat idéz elő a nyálkahártyán
• Borostyán –  fájdalmas görcsöket, nyáladzást, hányást és hasmenést okozhat a kutyánknak, ha annak kedve támad azt megkóstolni
• Lilaakác – a növény virágának elfogyasztása zavarodottságot idézhet elő, ami őrült körözéssel, hányással és hasmenéssel társul. Nagy mennyiségben halált is okozhat.

És mire érdemes figyelni a macskáknál?

A legtöbb macskatulajdonos szereti a lakásban tartani a kedvencét, mert így könnyebb megóvni az állatokat a szabadban rájuk leselkedő veszélyektől, fertőzésektől, elkóborlástól. A növényi mérgezések miatt azonban itt is lehet aggódni, hiszen számos olyan szobanövény van, ami elfogyasztás után mérgező lehet. Következzék néhány példa.

• Mikulásvirág – száj- és torokirritációt, valamint emésztőrendszeri problémákat okozhat.
• Fikusz – a növény tejnedve fulladásos tüneteket, hányást és hasmenést okozhat.
• Leander – macskagyilkos növény, mert minden egyes része súlyosan mérgező hatású, már kisebb mennyiség elfogyasztásától is elpusztulhat a cirmosunk.

Hogyan lehet segíteni a kedvenceinken, amennyiben növényi mérgezésre gyanakszunk?

A mérgezés tüneteit észlelve cselekedjünk rögtön és juttassuk azonnal állatorvoshoz.  Próbáljunk valamennyit magunkkal vinni abból a növényből, amiből az állat fogyasztott.

A tragédiával végződő növényi mérgezés a kutyáknál és macskáknál szerencsére nem gyakori, mivel a legtöbb esetben az állatok nem fogyasztanak olyan sok méreganyagot, hogy az a pusztulásukhoz vezetne.