Ezekben a hetekben több mint félmilliónyi kiskertben, összesen mintegy 35–40 ezer hektáron kezdik meg a tavaszi munkákat. Legfrissebb felmérésünk szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
A kutatásában részt vevő félezernyi válaszadó 54 százaléka 100 négyzetméternél kisebb kertet művel, ám 29 százalékuknak 200 négyzetméternél nagyobb terület is rendelkezésre áll erre a célra. A túlnyomó többség (87%) a lakóház körül található udvart vagy kertet műveli, de 20 százaléknyian vannak, akik a lakástól távolabbi zártkertben, nyaralóban vagy egyéb elkerített kertben (is) tevékenykednek, miközben 7 százaléknyian el nem kerített termőföldön is fenntartanak kiskertet.
Forrás: Agroinform.hu
A beérkezett válaszok alapján a kiskertekben termesztett zöldségek közül a paradicsom és a paprika a leggyakoribb, a kiskertek 98 százalékában fordulnak elő. Szintén magas, 85 százalékos az uborka és más tökfélék aránya, de a gyökérzöldségek (répafélék, retek, cékla, zeller) is jelen vannak a kertek 83 százalékában. Hüvelyesekkel (bab, borsó) a kiskertet művelőknek ugyanúgy 74 százaléka foglalkozik, mint salátával és egyéb levélzöldségekkel (spenót, sóska). Fentiek mellett jelentős, 62 százalékos a fűszernövények aránya. Káposztaféléket (pl. karalábé, káposzta, kelbimbó) azonban már csupán 47 százaléknyian, burgonyát pedig 45 százaléknyian termesztenek. A csemegekukorica már csak a kiskertek kevesebb mint harmadában (32%) található meg.
A kiskertre fordított időt tekintve jelentősen szóródtak a válaszok: a felmérésben részt vevők 57 százaléka heti szinten legfeljebb tíz órát tölt a kiskertben a tavasztól őszig terjedő időszakban. 26 százaléknyian ugyanakkor minimum 20 órát írtak heti kertészkedésre, ami naponta átlagosan legalább három órát jelent.
A kutatásában részt vevő félezernyi válaszadó 54 százaléka 100 négyzetméternél kisebb kertet művel – fotó: pixabay.com
„Bár anyagi szempontok is állnak a kiskertek művelése mögött, azok társadalmi hatása messze túlmutat a gazdasági hasznosságon – hangsúlyozza Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Tízből kilenc válaszadónak az a véleménye, hogy a kiskert gondozása jó kikapcsolódási forma. miközben 84 százalékuk szerint ily módon biztosítható az elfogyasztott zöldség vegyszermentessége. Csak ezután következik az olcsóbb zöldséghez jutás kérdése: 70 százalékos azok aránya is, akik úgy gondolják, anyagilag is fontos számukra, hogy a kiskertre is támaszkodhatnak.”
Az öntözés az éghajlat változásával egyre fontosabb szempont a kiskertekben is. A válaszadók 96 százaléka többé-kevésbé rendszeresen juttat vizet az ültetvénye legalább egy részére. Az öntözővíz fő forrása a leggyakrabban a területhez tartozó fúrt kút (42%), illetve az összegyűjtött esővíz (36%). Vezetékes vízzel – annak magas költsége miatt – csupán az érintettek 18 százaléka öntöz rendszeresen.
A felmérés adatai szerint az alternatív kertművelési módszerek közül a legnépszerűbb a mulcsozás, a válaszadók kétharmada (66%) alkalmazza ezt kertjének legalább egy részében. Magaságyás a kertek 42 százalékában fordul elő, takarónövényeket pedig 29 százaléknyian telepítenek. Fóliasátor a kertek 26 százalékában található.
A válaszadók mindössze 17 százaléka alkalmaz biotermesztésben nem használható növényvédő szert a kiskerti zöldségesben. A növények észszerű társítására 61 százaléknyian igyekeznek odafigyelni, de természetesen a legelterjedtebb növényvédelmi eljárás a mechanikai gyomirtás: kapálással, gyomlálással 87 százaléknyian tartják karban a kiskertjüket. A tápanyag-utánpótlás két leggyakoribb forrása a komposzt (47%) és a szerves trágya (42%), műtrágyát mindössze a válaszadók 8 százaléka használ.
Amennyiben gyümölcsfák is vannak a kiskertben, azok gondozása leggyakrabban a tavaszi metszést jelenti, a tulajdonosok 81 százaléka fordít erre gondot. 54 százaléknyian évente 1-2 alkalommal megelőző permetezést folytatnak. A válaszadók 44 százaléka időnkénti trágyázással, 41 százalékuk pedig öntözéssel is segíti a gyümölcsfák fejlődését. 12 százaléknyian vannak olyanok, akik a gyümölcsfát egyáltalán nem gondozzák, csupán éréskor szedik le a termést.
Indexkép: pixabay.com
