A szomorú hírről a Magyar Mezőgazdasági Múzeum számolt be Facebook-profilján. A közgyűjtemény a posztban a professzor 90. születésnapja alkalmából tavaly rendezett ünnepi konferencia képeivel emlékezik meg a magyar szürke szarvasmarha megmentőjéről.
Dr. Bodó Imre 1932. október 4-én született Budapesten. Édesapja, Bodó Imre Kászonból, a Hargita és Kovászna megyék határán elterülő településről származott, a Ludovika Akadémia növendéke volt, majd az örkénytábori Magyar Királyi Lovaglótanár-képző és Hajtóiskolában végzett. Tanított a Ludovikán és Gödöllőn is.
A fiatal Bodó Imre Kőszegen kezdte tanulmányait a katonai reáliskolában. Második világháborús hadifogság után a piarista gimnáziumban tanult tovább és érettségizett 1951-ben Jelenits István osztálytársaként.
1956-ban Gödöllőn kitüntetéses mezőgazdasági mérnök oklevelet szerzett, majd 16 éven át mezőgazdasági üzemekben dolgozott Herceghalmon, Iregszemcsén, végül a Hortobágyi Állami Gazdaság főállattenyésztőjeként.
Szerkesztője és szerzője is volt annak a könyvnek, mely az Agroinform Kiadónál jelent meg 2000-ben forrás: Agroinform Kiadó
1974-ben az Állatorvostudományi Egyetemen kezdett dolgozni adjunktusként, s 10 évvel később tanszékvezető egyetemi tanári megbízást kapott.
Nyugdíjba vonulása után Debrecenben lett egyetemi tanár, 2013-tól az ÁTE professzor emeritusa. Egyetemi doktori fokozatát 1967-ben, a kandidátusit 1977-ben szerezte meg, 1991-től pedig az MTA doktora.
Nevéhez fűződik a híres magyar szürkemarha megmentése; az Anker Alfonz lefektette alapokon tovább haladva olyan tenyésztési programot alkotott, amellyel ezt a fajtát vissza lehetett hozni a pusztulás széléről. Kilencvenedik születésnapjára jelent meg A magyar szürke szarvasmarha című kötet negyedik, javított és bővített kiadása.
Szerkesztője és egyik szerzője volt az Eleven örökség – Régi magyar háziállatok című kötetnek, mely 2000-ben jelent meg az akkor Agroinform, ma Inform Kiadónál.
Dr. Bodó Imre emlékét megőrizzük.
Indexkép: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
