Mi magyarok nagyon szeretjük a rántott ételeket. Sőt, igazából nagyjából mindent szeretnénk kirántani, amit csak lehet. És a többségünk szerint igazán kevés olyan dolog létezik, amit nem lehet, vagy nem érdemes kirántani. Nem is csoda, hogy az egyik legnépszerűbb ételünk a rántott hús. Készülhet sertésből, csirkéből vagy borjúból, minden esetben a titok a panírban van. Ha igazán "hólyagos" és roppanós, annak valami elképesztően jó íze van. De vajon mi kell ahhoz, hogy mindig tökéletes legyen a rántott hús "bundája"? Eláruljuk a titkot!
Ezt tedd a rántott hússal, hogy igazán roppanós legyen a panírja
A rántott hús, vagy nemzetközi nevén a Wiener Schnitzel igazán tökéletes ebéd vagy vacsora lehet. Azonban akármilyen egyszerűnek is tűnik a receptje, nem mindenkinek sikerül a tökéletes "bunda" elkészítése. Pedig otthon is könnyen elérhető a ropogós, hólyagos panír és a benne tökéletesen átsült, puha hús - tudjuk meg a vince.hu cikkéből.
Az americastestkitchen.com receptjében, habár csirkehúst használnak, elárulják, hogy mi a tökéletes, hólyagos panír elkészítésének titka. Azt, hogy a hús megfelelően puha legyen, a csirkemellek fél centiméter vastagságúra történő klopfolása biztosítja. Természetesen nem csak csirkéből készülhet, hanem sertésből vagy borjúból is.
A ropogós panír titka, hogy egy kis olajat teszünk a tojásba. Fotó: Shutterstock
A liszt után következik a hús tojásba, majd zsemlemorzsába forgatása. Azonban a finom panír titka, hogy a tojáshoz adjunk hozzá pár csepp olajat, így lesz igazán rugalmas a panír, amelyik ezáltal könnyebben elválik a hústól, és megalkothatjuk a szemet gyönyörködtető és fantasztikusan finom, hólyagos panírt. Azonban semmi esetre se használjunk pankó morzsát, hanem helyette hagyományos zsemlemorzsába forgassuk a húst a rántott hús esetében.
A bécsi szelet eredete
Talán sokan nem tudják, hogy a bécsi szelet nem Bécsben jött létre, hanem Milánóból érkezett el oda. A rántott hús legelső receptje pedig egy bizánci szakácskönyvben maradt fenn. A Konstantinápolyt ostromló arabok megtanulták a panírozást a helyi szakácsoktól, a módszert pedig megosztották és elterjesztették.
Habár a rántott hús egyszerű étel, az 1500-as években sokan úgy mutatták meg előkelőségüket, hogy ehető aranyporral szórták meg. Az arany színt azonban egyszerűbben is el lehet érni. Így gondolták ezt a milánói szakácsok is, akik feltalálták a szegények aranyát, vagyis az arany színben ragyogó panírt a rántott húson.
1848-ban állítólag az itáliai osztrák haderő főparancsnoka, Radetzky egy hadijelentésében már megemlíti a milánói konyha különlegességét, a borjúszeletet tojásba forgatva, panírozva, majd vajban megsütve, melynek receptje eljutott a bécsi udvarba is. Ez a recept azután bekerült egy 1884-ben kiadott osztrák szakácskönyvbe is.
A klasszikus bécsi szelethez a borjú dióját, esetleg frikandóját, felsálját használják fel. Ehhez a húst 1-1,5 cm vastagon felszeletelik, szétnyitják és papírvékonyra kiklopfolják. Ezután lisztbe, tojásba majd morzsába forgatják, és olvasztott vajban, sertészsírban, vagy olajban kisütik. Hagyományosan citromszelettel és burgonyasalátával tálalják, azonban hazánkban szinte elmaradhatatlan mellőle a petrezselymes burgonya.
A rántott hús még a Guinness-rekordok közé is bekerült. A legnagyobb rántott hús ugyanis 70 négyzetméter területű, 1200 kilogramm súlyú volt, és elkészítéséhez 4000 tojást és 250 kiló zsemlemorzsát használtak fel, majd 3800 liter olajban sütötték ki.
Legyen petrezselyem a kertedben
Ha pedig már a rántott húsnál tartunk, és a kísérőjénél, a csodálatos petrezselymes burgonyánál, akkor rögtön jön is az ötlet, hogy miért ne lehetne otthon saját levélpetrezselyemünk. A levél- vagy metélőpetrezselyem nélkül nem az igazi a nagyi tepsis krumplija és paradicsomsalátája, sőt, igazán nehéz olyan ételt találni, amelyhez ne adna hozzá csodálatos ízével. Termesztése pedig igazán nagyon egyszerű, sőt, ha nincs kertünk, akkor bátran neveljük a balkonládában, vagy a konyhaablakban, cserépben.
Mivel a gyökérpetrezselyem jól tűri a hideget, magját már kora tavasszal el lehet vetni. A vetés előtti napon érdemes egy napra meleg helyen tartani a magokat, hogy meginduljon a csírázás, majd a sorokat 30 cm távolságra kijelölni. Húzzunk 3-4 cm mélységű vetőbarázdát, öntözzük be, és ritkán vessük a magokat, körülbelül 3-4 cm-re. Ahogy növekednek a növények, úgy kell őket egyelni. Ügyelni kell rá, hogy folyamatosan gyomláljuk, de legyünk nagyon óvatosak, nehogy a gyomokkal együtt a növényt is kikapáljuk.
Az eredeti bécsi szelet borjúból készül, és citromkarikát adnak hozzá. Mi magyarok jobban kedveljük petrezselymes burgonyával. Fotó: Shutterstock
A petrezselymet a nyár folyamán a lisztharmat és a levéltetű is megtámadhatja. A gyökérpetrezselymet ősszel, a fagyok beállta előtt kell kiemelni a földből, míg a metélőpetrezselyem télen is kint maradhat a kertben.
A metélőpetrezselyem jól tűri az árnyékot, de a szárazságot már kevésbé, így nagyon oda kell figyelni a rendszeres öntözésre, különösen, ha cserépben vagy balkonládában tartjuk. Minden talajon jól termeszthető, közepesen tápanyagigényes növény. Mivel a zöldje miatt termesztjük, nem szükséges egyelni. A leveleket a levélnyéllel együtt tépjük ki, de egy tőről csak a lomb harmadát szedjük le.
A metélőpetrezselyem nagyon érzékeny a kiszáradásra, így folyamatosan oda kell figyelni az öntözésére, különösen, ha balkonládában, vagy cserépben tartjuk. Ha pedig azt szeretnénk, hogy a rózsánk még illatosabb legyen, ültessünk mellé petrezselymet, hiszen az felerősíti a rózsa illatát.
A petrezselyem titkai
A petrezselyem a Földközi-tenger partjairól érkezett el hozzánk. Levele és gyökere egyaránt fogyasztható. A gyökérpetrezselyem megvastagodott, tápanyagokat raktározó gyökeret fejleszt. A gyökérpetrezselyem-fajták hosszúkás karógyökérrel rendelkeznek, melyet leginkább főzve fogyaszthatunk. Levelét a metélőpetrezselyemhez hasonlóan használhatjuk fűszerként, de levélzöldségként is.
A metélőpetrezselyem nagy lombot fejleszt, gyökere vékony és elágazó. Levelei laposak és sötétzöldek. A manapság nagyon kedvelt fodros metélőpetrezselyem egyidejűleg díszít és csodás ízével kiválóan fűszerez is. A sima levelű metélőpetrezselyem sötétebb, sima levelei vannak, és erősebb aromával rendelkezik.
A petrezselymet azonban nem csupán az íze miatt kedveljük. A petrezselyemgyökér és -levél illóolajtartalma gyulladáscsökkentő és étvágygerjesztő hatású, de fogyasztása csak mértékkel javasolt a vesekő-problémával küzdők számára, mivel oxalátképző hatással bír. Ugyanakkor vizelethajtó hatása miatt igazán jót tesz a vesének.
A petrezselyem még a leheletünket is frissebbé varázsolja. Ehhez csupán el kell rágcsálni egy kis petrezselyemzöldet. A leveleinek illóolajában flavonoidok és C-vitamin is van. A petrezselymet leginkább frissen érdemes felhasználni, de szárítva is remekül meg tudja őrizni aromáját. A petrezselyemben található K-vitamin fontos a csontok egészségéhez, a benne lévő béta-karotin antioxidáns hatása segít megvédeni a szervezetet a szabad gyökök káros hatásaitól, így segít a rák elleni küzdelemben is, és a petrezselyem kiváló az ízületi fájdalmak enyhítésében, gyulladáscsökkentő hatása miatt.
A petrezselyem vastartalma nagyon magas, ezért finom megoldást nyújt a vérszegénységben szenvedőknek is, és még myricetin is található benne, amely csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
De ha edzünk, akkor is gondoljunk a petrezselyemre, hiszen képes ellazítani az izmokat. De az ételünket sem csak az íze kedvéért érdemes megszórni az apróra vágott petrezselyemmel, hanem azért is, mert támogatja az emésztést.
A rántott hús tehát finom, és még finomabbá teszi a petrezselymes burgonya.
_fill_540x300_0.jpg)
