A barnászöld kocsonyás anyag, amellyel a kertünk talaján, gyakran a gyepen találkozhatunk, a Nostoc commune nevű cianobaktérium. Ezt a baktériumtörzset fajainak megjelenése és életmódja miatt korábban kékmoszatok vagy kékalgák néven a növények közé sorolták.

A cianobaktériumok fotoszintetizáló prokarióta egysejtűek, melyek szinte mindenhol megtalálhatók a Földön, 2000 fajuk ismert. Nedves, vizes helyeken egészen szélsőséges körülmények között is képesek élni: édes és sós vizekben, hőforrásokban, gleccserekben, fák kérgén és levelein, de akár homokon és sziklákon is megtalálhatók.

A Nostoc commune vagy gyepzselé elsősorban az alacsony tápanyag- és levegőtartalmú, tömörödött talajt kedveli, továbbá a gyepen a túlzott nitrogénadagolás fokozhatja a megjelenését. Spóraképzéssel szaporodik, először a hólyagszerű, zselés gömböcskék jelennek meg, amelyek aztán összelapulnak, és barnászöld, kocsonyás telepeket hoznak létre.

Főleg csapadékos időszakok után láthatók, ugyanis száraz időben kiszáradnak, színük sötétebb lesz, állaguk pedig törékennyé válik. Nagyobb esőzések után ezek a törékeny, sötét darabkák ismét megduzzadnak, és szaporodni kezdenek.

A Nostoc commune kiválóan alkalmazkodik a szélsőséges időjáráshoz, az erős UV-sugárzáshoz, a fagyokhoz, a száraz időszakokhoz és az alacsony tápanyag- és nitrogéntartalomhoz is, mivel speciális sejtjeivel képes a nitrogént megkötni a levegőből is.

Néhány ázsiai országban étkezési célokra is felhasználják.

Mit tehetünk ellene?

Mivel a kalciumban gazdag, lúgos kémhatású talajokon gyakori, optimális körülményeket azokban a talajokban talál, melyek pH-ja 7,5-10,0 közötti, a 6,5 pH alatti értéknél (savanyú talajoknál) előfordulásuk ritka, és alacsony tápanyagtartalmú, sovány, tömörödött talajokban szokott megjelenni, az alábbi módokon védekezhetünk ellene:

• A meszes talajokat tőzeggel keverve savanyítsuk.

• Ahol a víz meszes, kemény, a fokozott, gyakori öntözés a talajt tovább lúgosítja. Ajánlott inkább az esővíz összegyűjtése és felhasználása.

• A tömörödött, taposás miatt levegőtlen talajt ásással vagy gépi módon fel kell lazítani.

• A talaj szerkezetét szerves anyaggal (istállótrágyával, komposzttal, tőzeggel) javítsuk fel.

• Ritkábban, de nagyobb vízadaggal, a talajt mélyebben átáztatva öntözzünk. Így a növényzet és a talaj felszíne rövid ideig vizes, ami nem kedvez a kékalga fejlődésének és szaporodásának.

• Reggel vagy délelőtt öntözzünk, hogy a napsugárzás és a felmelegedő levegő minél előbb felszárítsa a területet. Kerüljük az esti vagy éjszakai öntözéseket.

• Kerüljük az egyoldalú, túlzott műtrágyázást. A csak nitrogént tartalmazó műtrágyák helyett részesítsük előnyben a nitrogén, a foszfor, a kálium mellett további mikroelemeket is tartalmazó komplex műtrágyákat.

Szükséges a kékalga összegyűjtése?

Sekélyen ugyan, de a talaj felszíne alatt is találhatók kékalgaképletek, ezért a felszínen látható algák összegyűjtése gereblyével azoknak csak egy részét távolítja el. Esztétikai okokból indokolt telepeik területről történő eltávolítása. Hatékony kiirtásához a talaj felső 4-5 cm-es rétegét érdemes eltávolítani, és új, megfelelő szerkezetű talajjal pótolni. A továbbiakban a terület észszerű öntözésével lehet megelőzni felszaporodását.

Forrás: greendex.hu, balintgazda.hu

Indexkép: Shutterstock