A gólyák gyerekkorunk óta különleges helyet töltenek be a szívünkben. Nem véletlen, hiszen több mesében is helyet kaptak, és úgy szoktuk mondani, hogy a kisbabákat is ők hozzák, így hát igazán népszerű madarak.
A magyar falvak, városok látképéhez hozzátartozik a gólyafészkek látványa. Ez a látvány pedig igazán kedves a szívünknek, így mindenki örömmel várja, hogy mikor népesednek be újra a magukra hagyott fészkek, és izgatottan lessük azt is, hogy később mennyi fejecskét látunk meg bennük.
A fehér gólyák többsége általában Sándor napja, vagyis március 18. után tér vissza az első meleg, déli légáramlatokkal magyarországi költőhelyére. Azonban mindig vannak korai befutók, akik egy kicsit gyorsabbak a többieknél. Tavaly már március elején megérkezett az első gólya. A megfigyelések szerint általában a hímek jönnek korábban, és a fehér gólyák legtöbbje március végén foglalja el itthon hagyott fészkeit, azonban gyakran a pár együtt érkezik, hogy felújítsák a fészket, és megkezdjék az új nemzedékről való gondoskodást.
Ismerkedj meg a gólyával
A gólya mindig is közel állt a magyar emberek szívéhez. Talán azért is gondoljuk őt igazán magyarnak, mert vándorlásait két nemzeti ünnepünkhöz, március 15-éhez és augusztus 20-ához igazítja.
A gólyákat igazi magyar madárnak tekintjük, és örömmel várjuk őket haza. Fotó: Vida-Szűcs István
1. A gólya a gólyalakúak rendjébe és a gólyafélék családjába tartozó gázlómadár, amelyet népiesen gilicének, cakónak és eszterágnak is hívunk. Fekete István könyvének köszönhetően pedig sokan keleként ismerik.
2. A gólyák nagy többsége Csádban és Szudánban telel.
3. A gólya ragadozó madár. A rovarok mellett kétéltűeket, halakat, hüllőket, emlősöket és madarakat is szívesen fogyaszt.
4. A gólyák egy életre választanak párt. A gólya a párjával együtt készíti a fészkét, amihez ragaszkodik, és hosszú éveken át jár vissza oda. A tojó általában négy tojást rak, melyek 34 nap múlva kelnek ki. Mindkét szülő kotlik a tojásokon, és később, a kicsik kikelte után is közösen viselik a szülői feladatok örömeit és gondjait.
A fészek általában 1 méter átmérőjű. Ágakat, tollakat, szalmát és szénát használnak a megépítéséhez. Legbelül található egy jóval puhább, belső költőfészek. A kölyökgólyák átlagosan 62 nap után kezdik meg az első repülő leckéket. Egy éves korukig a lábuk és a csőrük is fekete, később pedig piros lesz.
5. A gólyák kelepelnek, melyet a csőrük gyakori nyitásával és zárásával érnek el.
6. Sok mese szól arról, hogy a kisbabákat a gólya hozza, és ezt már a középkorban is így vélték. Az oka valószínűleg az lehet, hogy akkoriban az elvándorlásuk után kilenc hónappal tértek vissza fészkeikhez.
7. Nem csak fehér, hanem fekete gólya is van. A fekete gólya azonos méretű, mint fehér társa, azonban neki csak a hasa fehér, az összes többi tolla fekete. Míg a fehér gólya kifejezetten kedveli az emberi társaságot, ezért előszeretettel fészkel a falvakban és a városokban, addig a fekete gólya inkább kerül minket. Fészkét leginkább erdőkben, magas fákon rejti el. Kifejezetten rajong a vízparti ingatlanért, ezért fészkét általában vízközelben építi.
8. Az eddig talált legidősebb gólya 39 évig élt.
9. A gólyákra gyakran tesznek jeladót, így megtudhattuk, hogy naponta átlagosan akár 300 km-t is megtesznek.
10. Habár a vándormadaraink nagy része elvonul ősszel, akadnak olyan gólyák is, amelyek itthon telelnek át. Az esetek többségében azok a gólyák maradnak itt, amelyek valamilyen sérülés, vagy betegség miatt képtelenek hosszabb távon repülni, de a klímaváltozásnak köszönhetően egyre több gólya vészeli át hazánkban a telet.
A gólyák vonulási útvonalata
A gólyák általában augusztus elején kezdenek el gyülekezni, majd csapatokba verődnek, és augusztus 20 és 30 között indulnak útnak. Az idősebb gólyák viszont később, szeptember elején szoktak elindulni. A gólyák vitorlázó repülők, így a szárazföld felett kialakuló felszálló légáramlatokat kihasználva haladnak dél felé.
Sok gólya nem repül el és hazánkban telel át. Fotó: Vida-Szűcs István
A gólyák két irányban távoznak Európából. A németországi Weser-folyótól nyugatra fészkelők a Gibraltári-szoroson átrepülve Nyugat-Afrika partjainál haladnak tovább, és Közép-Afrikában telelnek. A kelet-európai gólyák, így a mi gólyáink is, a Boszporusz felett kelnek át, majd Kis-Ázsiát átszelve a Földközi-tenger keleti partvidékén haladnak tovább, és a Szuezi-öbölnél érik el Afrikát. Ezután a Nílust követik, majd Ugandán, Kenyán, Tanzánián és Zimbabwén keresztül jutnak el Fokföldig. A legtöbb gólya a telet a kelet-afrikai szavannákon vészeli át. Sok első éves gólya nem tér vissza, hanem a Közel-Keleten tölti a nyarat.
A fecskék érkezése
A gólyáknál valamivel később érkeznek a fecskék. A fecskéknek három faja él Magyarországon. A legelterjedtebbek a füsti fecskék, amelyek száma sajnos az utóbbi évtizedben a felére csökkent. A legtöbb fecske március végén tér vissza, és szeptemberig tartózkodik hazánkban. Az Afrikába vagy Délkelet-Ázsiába vonuló molnárfecskék is március végén térnek vissza, és októberig tartózkodnak nálunk.
A folyópartok talajában, lyukakban élő partifecskék szintén ebben az időszakban vannak Magyarországon, majd télre ők is Afrikába vonulnak. A néphagyomány szerint a fecskéknek március 18-19-20-án kellene érkezniük, Sándor, József és Benedek neve napján.
