A káposztafélék, a retek, a burgonya és a hagyma is érzékenyen reagálnak az új időjárási viszonyokra.

A káposztafélék és a nyári kihívások

A hazai kertészeti termesztést jelentősen sújtja a forró, száraz nyári időjárás, ami sok zöldségféle, köztük a káposztafélék termesztésében okozott problémákat. A nyári karfiol például szinte teljesen eltűnt a Duna–Tisza közéről, helyét import áru vette át. A gazdák nagy része azonban az őszi termesztésre állt át, ami pozitív eredményekkel járt: az ősz beköszöntével visszaszorult a külhoni káposztafélék aránya és a piacokon ismét többségben van a hazai áru.

Koncz Gyuláné, egy nagykőrösi piaci kereskedő elmondása szerint december közepére a kínálat nagy részét ismét a magyar termények adják és a homokhátsági gazdaságok képesek kielégíteni a keresletet. A hajtatásos kertészetek a hidegebb hónapokban is biztosítják a zöldségellátást, különösen olyan termékek esetében, mint a fejes saláta vagy a retek, amelyek télen is jól teremnek.

Retek és más hajtatott zöldségek: a siker titka

Bács-Kiskun vármegyében például jelentős mennyiségű retket termesztenek, kiváltva ezzel az importot. A félegyházi vajretek, a japán retek és a sörretek különösen népszerűek, gyors növekedésüknek és magas minőségüknek köszönhetően gyorsan visszahozzák a termesztésbe fektetett költségeket. A gazdák többnyire fémzárolt szaporítóanyagokat használnak, amelyek garantálják a termés minőségét. Az alkalmazott technológiák pontos betartása esetén a magyar retek könnyedén versenyképes az import termékekkel, mind minőségben, mind árban.

krumpli

A burgonyatermesztés határa egyre északabbra tolódik – forrás: Pixabay

Burgonya: egyre nagyobb kihívás

A szántóföldi termesztés viszont egyre nehezebben alkalmazkodik az éghajlati változásokhoz, különösen a burgonya esetében. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese szerint a burgonyatermesztés egyre inkább északabbra tolódik, ami súlyos következményekkel járhat a hazai ágazatra.

Terjéki Ferenc kecskeméti őstermelő szerint a kánikulai nyár duplán káros hatással volt a termésre: egyrészt csökkentette a hozamot, másrészt rontotta az eltarthatóságot. A magas hőmérséklet miatt sok helyen nem tudták megfelelő időben betakarítani a termést. Ennek eredményeként a hazai burgonya szinte teljesen elfogyott az év végére, a piacokon jelenleg zömében import áru, például holland gumók találhatók, amelyek magasabb minőségük miatt népszerűbbek a vásárlók körében.

Hagyma és tárolási problémák

A télre betárolt vöröshagymával szintén gondok merültek fel. A túlöntözés vagy a csapadékos időjárás miatt nedves hagymafejeket takarítottak be, amelyeken a kórokozók elszaporodtak. Ez helyenként rothadó tételekhez vezetett, ami rontotta a termés minőségét és eltarthatóságát.

Árak és piaci helyzet

Koncz Gyuláné szerint a zöldségek áraiban összességében nem történt lényeges változás tavalyhoz képest és a téli hónapokban sem várható jelentős áremelkedés. A gyümölcsök esetében azonban más a helyzet: az alma például idén legalább 30%-kal drágább, mint egy évvel korábban.

Összegzés: alkalmazkodás és kihívások

Az éghajlatváltozás súlyos kihívás elé állítja a hazai zöldségtermesztést, de a termelők kreatívan igyekeznek alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az őszi és téli termesztés előtérbe kerülése, a hajtatásos technológiák szélesebb körű alkalmazása, valamint a retekhez hasonló, gyorsan megtérülő növények termesztése lehetőséget nyújt a piac stabilizálására. Ugyanakkor a szántóföldi termesztésben, különösen a burgonya és a hagyma esetében, hosszú távú megoldásokra van szükség a kedvezőtlen időjárási hatások enyhítésére.

Forrás: BAON.hu

Indexkép: Pixabay