Az uborkát nagyon sokan kedveljük. Még finomabb a rántott hús, ha uborkasalátával fogyasztjuk, de a kovászos uborka is nagyon sokunk kedvence. De csak akkor, ha nem keserű az uborka. Ezért pedig nagyon sokat tehetünk. Az uborka ugyanis igazán kényes a szomszédaira. De ha tudjuk, melyik növények mellett fejlődik jól, és melyek azok, amelyek inkább ne vessék a szemüket az uborkára, akkor megfelelő méretű és ízű lesz.
Vigyázz, mit vetsz az uborka mellé
Egyes növények kedvelik egymás társaságát, sőt, egymásra vannak utalva, míg mások konkurenciái egymásnak. Nagyon jó példa erre a zabos bükköny. A zab és a bükköny magját összekeverik, majd így vetik el, mert a kikelt zab támasztékot ad a rajta felkúszó bükkönynek, cserébe a bükköny nitrogént ad a zabnak
De akár a kertben is segítségünkre lehetnek, hiszen bizonyos növények például képesek távoltartani egyes kártevőket. A nagy sárfű például elűzi a vakondot. Éppen ezért fontos, hogy megismerjük és éljünk az allelopátia adta lehetőségekkel. Így a kovászos uborka sem lesz keserű.
Az uborka gondozása nem bonyolult, de ismerni kell, mit vethetünk mellé, ha nem akarjuk, hogy kicsi és keserű legyen. A napraforgó és a kukorica is jó barátai az uborkának, hiszen megvédik a tűző napsugaraktól.
Azonban még véletlenül se legyen paprika, paradicsom vagy burgonya az uborka mellett. De a körömvirág jó társa lesz az uborkának, hiszen megvédi a levéltetvektől és a fonálférgektól, ráadásul odavonzza a beporzókat.
Az uborkának nagyon jó szomszédai a pillangósvirágúak, amelyek javítják a talaj minőségét. Így bátran kerülhet az uborka mellé a borsó vagy a bab. Szintén jó társaság számára a brokkoli, a fejes káposzta, a hagyma, a karfiol, a retek és a fejes saláta is. Tök közelébe azonban inkább ne ültessük, mert annyira szeretik egymást, hogy érdekes, de nem biztos, hogy ízletes újdonságokat képesek létrehozni a titkos kapcsolatukból.
Bizonyos virágok közelsége is jó hatással van az uborkára. A bársonyvirág, a büdöske vagy a sarkantyúka távol tudja tartani tőle a levéltetveket, míg a gilisztaűző varádics nem engedi az uborka közelébe a hangyákat. A dinnye és a zsálya azonban soha nem lesznek az uborka barátai, így ne engedjük őket egymás közelébe. Inkább adjunk teret az oregánónak, amely segít a kártevőket távol tartani tőle.
Ezeket fontos tudnod, ha uborkát vetsz a kertedbe
1. Az uborka vetését nem szabad elkapkodni. Az uborka kedveli a meleget és a fényt, így a kiültetéshez a talaj hőmérsékletének 15 Celsius-fok felett kell lennie. Emiatt a szabadba akkor kerülhet ki, amikor már nem várhatók éjszakai fagyok. Ez az időpont általában május közepén érkezik el. Ha palántákat akarunk nevelni, akkor ehhez négy hétre van szükség, így április közepén érdemes a magokat cserépbe vetni.
Az uborka csak jó szomszédok mellett lesz finom. Fotó: Shutterstock
2. Az uborka szabadföldi vetésénél a sortávolság ne legyen kevesebb, mint 100-140 cm, a tőtávolság pedig körülbelül 20-30 cm legyen. Az uborka magot nem szabad túl mélyre vetni, elég csupán 3-4 cm mélységet biztosítani számára.
3. Az uborka kedveli a fényt és a meleget, de nem szereti a szelet, így napos, de szélmentes helyre vessük. Ha nem így teszünk, nem fog teremni, vagy a termése nem lesz kellően finom.
4. Nem elég öntözni az uborkát, bőséges tápanyagellátásra ugyanúgy szüksége van. Az uborka számára az ideális a laza, humuszban gazdag talaj, amelyet kiültetés előtt komposzttal vagy lótrágyával dúsítunk. De nem csak az ültetéskor, hanem a tenyészidőszakban is rendszeres tápanyagellátást igényel. Bőséges lesz a termés, ha csalánlevet vagy komposztot biztosítunk az uborka számára.
4. A rendszertelen öntözés szintén oka lehet az apró és keserű termésnek. Az uborka nagyon sok vizet igényel. A legjobb, ha langyos, állott csapvizet vagy esővizet használunk. A gombabetegségektől pedig úgy védjük, hogy reggelente öntözzük, ráadásul úgy, hogy csak a gyökérterületekre jusson a vízből, és ne a levelekre. A mulcsként használt levágott fű vagy szalma segít a nedvességet bent, a gyomokat pedig távol tartani az uborkától.
5. Az uborkának szüksége van támrendszerre, így függőlegesen tud terjeszkedni. Készítsünk számára 150-180 cm magasságú futtatórácsot, amelynek az alja minimum 15 cm-re legyen a talajtól. Így jobban átjárja a növényt a fény és a levegő, és elkerüli a lisztharmatfertőzés.
Azonban fontos, hogy hagyjunk a tövek között legalább 40 cm távolságot. Ha nem készítünk támasztékot, és földönfutóvá válik az uborka, sokkal rosszabb lesz a terméshozam, és az uborka íze sem lesz az igazi.
6. Az uborkának is szüksége van metszésre. Először háromleveles palántaként kell visszacsípni, hogy elágazzon. A második metszésnél a hajtást 5-6 lomblevél felett vágjuk vissza, míg a harmadik metszéskor a harmadrendű hajtásokat két levélre vágjuk meg.
Ezért hasznos az uborka
Nemcsak az uborka, a leve is igazán hasznos. Ha megisszuk, vitamin és ásványisó tartalma biztosítja számunkra, hogy ne csak kellemes, hanem hasznos üdítő is legyen. Az uborka rengeteg káliumot, foszfort, vasat, kalciumot és nátriumot tartalmaz, de gazdag A-, B1-, B2-, B6- és C-vitaminban is. A héja is vitaminforrás, így érdemes nem megszabadítani tőle fogyasztás előtt.
Az illata miatt sok kozmetikai termék alapját képezi, hiszen segít az ellazulásban, a szemre helyezett uborkakarikák pedig megnyugtatják a szem körüli bőrt. A napégett bőrre helyezett uborkakarikák hamar enyhülést hoznak és meggátolják a felhólyagosodást.
Nem vétlenlen, hogy már Tiberius császár idején is igazán kedvelt volt az uborka. Szekereket töltöttek meg földdel, és abba nevelték az uborkákat, amikor pedig kellett, a szekeret eltolták olyan helyre, ahol több napfény érte a növényeket. Még a hadjáratok alatt is magukkal vitték a mozgó ágyásokat, hiszen szükség volt az uborka gyógyító erejére.
Az uborkának tehát érdemes helyet adni a kertünkben, csak a szomszédait kell okosan megválogatni.
