A Magyar Haltani Társaság (MHTT) két kutatója, Juhász Máté és Harka Ákos megdöbbenve szembesült azzal, hogy a Tisza-tó egy olyan részén jelent meg egy erősen áramláskedvelő, fokozottan védett faj, ahol korábban még sohasem.
A Tisza-tó Sarudi-medencéjének nyugati szélén húzódik a Tiszának egy csatornaszerű mellékága, az Eger-patakot és a Laskót is befogadó Kis-Tisza, melynek árkában egy-két méterrel mélyebb a víz, mint a medence szomszédos részein. A kiskörei duzzasztás miatt azonban ez a meder is a tározótér részének tekinthető, mert benne szinte ugyanolyan lassan mozog a víz, mint mellette.
Ennek az ároknak a Sarudhoz közeli szakaszán a törpeharcsa-gyérítés céljából elhelyezett varsák egyikéből egy magyar bucó (Zingel zingel) került elő, melynek faji azonosságát az alakja és mintázata mellett az első hátúszó 13 úszósugara is megerősítette. Ez az erősen áramláskedvelő faj a Tisza-tónak erről a részéről még sosem került elő.
A magyar bucó fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Nagyobb folyóink ritka előfordulású, áramláskedvelő, bennszülött faja. Nagy egyedszámú populációi a márnazónában alakultak ki, de a paduczónától a dévérzónáig jelen van, az állóvizekben nem találja meg életfeltételeit.
Ívása április-május hónapokra esik, a folyók erősen áramló homokos és sóderes szakaszain ívik, az előre elkészített fészekgödrökbe rakja le ikráit. Jól fejlett példányai a 40 centiméteres testhosszt is elérhetik.
Forrás: pecaverzum.hu
Indexkép: Shutterstock
