Annak ellenére, hogy a fogyasztók és a feldolgozóipar részéről is lenne igény a bogyós gyümölcsökre, a hazai termesztés az elmúlt évtizedekben igencsak háttérbe szorult. Részben a klímaváltozás, részben a magas kézimunkaerő-igény miatt sajnos egyre kisebb területen foglalkoznak hazánkban bogyósokkal. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az éghajlatváltozás ellenére lenne lehetőség az ágazat fejlesztésére.
.jpg)
Málnát már csak elszórtan termelnek hazánkban – fotó: pixabay.com
Az idei évben a meleg tél és az enyhe tavasz hatására előresietett a természet, a legtöbb gyümölcsfajnál körülbelül 10-14 nappal a szokásos szezonkezdet előtt már elindult az idény. Nincs ez másként a bogyósoknál sem: a málna, a szeder, a ribiszke és a köszméte is korábban érésnek indult.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint idén közepesen jó évjárat várható bogyós gyümölcsökből. Bár a fogyasztók és a feldolgozóipar is igényelné, a bogyós gyümölcsök termesztése az elmúlt évtizedekben igencsak visszaszorult.
Málnát már csak elszórtan termelnek hazánkban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak az országban: Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés. A régebben oly közkedvelt bogyós gyümölcs a kiskertekbe szorult vissza. Ennek hátterében az éghajlatváltozás mellett a kézi betakarítás miatti nagy munkaerő-igény, illetve a magas munkaerő-költségek állnak.
Ribiszkéből hektáronként 6 tonnás a termésátlag –fotó: pixabay.com
Ribiszke-termesztésünk jobb helyzetben van, mert a gépesített betakarítás teljesen kidolgozott. Nagyságrendileg 1000 hektárnyi felületen folyik a termesztése, hektáronkénti 6 tonnás termésátlaggal.
Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek hazánkban, a hektáronkénti termésátlagok jóval magasabbak a ribiszkénél, jó terméskötödés esetén 10-20 t/ha között változik.
Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek hazánkban – fotó: pixabay.com
Köszmétetermesztésünk tíz évvel ezelőtt 100-150 ha felületet tett ki, ma alig éri el a 10 hektárt, viszont a 2022. évi rendkívüli aszályos időszakot leszámítva, az utóbbi öt évben a hektáronkénti termésmennyiségek a 25-30 tonnát is elérték. Mindez azt mutatja, hogy ebben a szegmensben jelentős technológiai színvonalemelkedés tapasztalható.
A bodza termőterülete 5000 és 6000 hektár között változik. Mivel döntően az élelmiszeripar használja fel a terméket, mint természetes színezőanyagot, így a felvásárlás egyszereplőssé vált, ami az árakat is alacsonyan tartja. Sajnos az értékesítési lehetőségeket tovább nehezíti, hogy a lényegesen egyszerűbben termeszthető szántóföldi kultúrákkal helyettesíthető a bodza, így, ha jó termés van ezen kultúrák esetében, akkor a felvásárlók bodza helyett az olcsóbb terményt választják.
Köszmétetermesztésünk tíz évvel ezelőtt 100-150 ha felületet tett ki, ma alig éri el a 10 hektárt – fotó: pixabay.com
Hazánkban hagyományosan Nógrád vármegye területe a bogyós gyümölcsök igazi otthona, de Győr-Moson-Sopron vármegye több része is kiváló adottságokkal rendelkezik a bogyósok termesztése terén.
Bár az éghajlatváltozás hatásai nagyban megnehezítik a termelők dolgát, így is lenne lehetőség a málna, a ribiszke és egyéb bogyósok termesztésének fejlesztésére.
A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben, illetve a teljes termesztéstechnológiában. Miközben a tapasztalatok sokat segítenek, megnövekszik az adatok, az új szemléletmód és a modern megoldások szerepe a gyakorlatban.
A legújabb technológiák, mint a küszöbön álló drónos permetezés vagy az adatalapú területválasztás új perspektívákat nyithatnak az ágazat előtt.
Valamennyi bogyós gyümölcs rendkívül magas antioxidáns- és vitamintartalommal rendelkezik, egészségvédő hatásuk minden egyéb más gyümölcsöt megelőz: erősítik az immunrendszert, serkentik az agyműködést.
