Az aflatoxinnak nincs biztonságos dózisa, már nagyon kis mennyiségben rákkeltő lehet – fotó: Shutterstock
A natív törzsek az aflatoxin fertőzést egyharmadára képesek csökkenteni, és használatuk további előnye, hogy jól alkalmazkodnak a talajtípusokhoz és az időjárási körülményekhez, szaporításuk azonban költséges. Ugyanakkor más, toxint nem termelő (biokontroll) törzsek is létrehozhatók, és ezzel a mikrobiológiai beavatkozással az aflatoxin fertőzések előfordulása és kártétele megbízhatóan és lényegesen csökkenthető. Az emberi fogyasztásra szánt kukoricának a megengedett aflatoxin tartalma 20 ppb lehet, a toxint nem termelő törzsek segítségével viszont ezt a tartalmat 10 ppb-re lehet levinni.
A mikotoxinok az élelmiszertermelés teljes vertikumában megtalálható, penészgombák által termelt mérgező anyagok. Ezek közé tartoznak az aflatoxinok, amik már nagyon kis mennyiségben is mérgező, májkárosító, rákkeltő, a sejtek örökítőanyagát és a szervezet védekezőrendszerét károsan befolyásoló vegyületek. Az aflatoxinok emberre és állatra egyaránt veszélyesek. Az aflatoxin fertőzést fokozhatják az aszályos időszakok, amelyek kedveznek a gomba fejlődésének, és amelyeknek gyakorisága a klímaváltozás hatására várhatóan növekszik.
Eddig az aflatoxin ellen hermetikusan lezárt konténerekkel próbáltak védekezni, ami azért nem elég hatékony, mert a fertőzés inkább a betakarítás előtt, mintsem a tárolás során következik be.
A méreganyag fertőzése miatt évente a világban mintegy 16 millió tonna kukoricát (Magyarország évi átlagtermésének közel kétszeresét) kell megsemmisíteni, ezért az ilyen felfedezések nagy jelentőségűek.
