A megszokott vetésforgónak annyi! Ideje átgondolni, mit termesszünk

A gabonatermelők támogatják az ukrán gabona importtilalmának meghosszabbítását, de a hatását jobb esetben későbbre várják, illetve sokan közülük az eddigi tapasztalatok alapján nem bíznak abban, hogy ettől jobbra fordul a piaci helyzetük – írja a vg.hu

A kulcskérdés, hogy a jelenlegi piaci helyzetben, és ilyen piaci kilátások mellett mekkora területen vetnek őszi kalászost a gazdák – fotó: pexels.com

Előreláthatóan hektáronként 300 ezer forint lesz a búza önköltsége

"Elindultak az őszi munkák, amelyeket finanszírozni kellene, de a megtermelt gabona eladásából ezt most nem tudják megtenni a gazdálkodók. Az egyébként is alacsony árak az őszi munkák kezdete óta csak csökkentek" – nyilatkozta a vg.hu érdeklődésére a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke, Petőházi Tamás.

A szakmai szervezet számításai szerint előreláthatóan hektáronként 300 ezer forint lesz a búza önköltsége, a GOSZ-elnök szerint viszont aki nem tud ennyit „a búza alá tenni", az jobb, ha el sem veti. Ezt azzal indokolta, hogy kevesebb költséggel elvetett búzából csak gyenge minőségű gabona lehet, és annak az ára sem most, sem várhatóan hosszabb távon nem fedezi a költségeket. Hozzátette: az önköltség alacsonyabb, mint az előző szezonban, aminek az oka a műtrágya árának csökkenése.

A kulcskérdés, hogy a jelenlegi piaci helyzetben, és ilyen piaci kilátások mellett mekkora területen vetnek őszi kalászost a gazdák, de erről a szakember szerint még korai lenne konkrétumokat mondani. Az viszont Petőházi Tamás szerint valószínűsíthető, hogy a tavalyinál a kalászosok vetésterülete jóval kisebb lesz, sőt a korábban jellemzőknél is.

„Az biztos, hogy még egyszer nem lesz 390 ezer hektár őszi árpa" – utalt arra, hogy az idén annyira keveset fizetnének a felvásárlók ezért a terményért, hogy a gazdálkodók megfogalmazása szerint az árpának gyakorlatilag nincs is ára.

A várakozások szerint – az értékesítési és a megtérülési gondok miatt – az idén egymillió hektárról learatott búza vetésterülete szintén csökkenni fog.

Ki és miből fogja finanszírozni a gabonakészletet?

Petőházi Tamás az ukrán gabonaimport tilalmának a magyar kormány általi, saját hatáskörben történt meghosszabbításának hatásairól úgy véli, hogy ennek a megjelenése a piacon későbbre várható. Hozzátette: az viszont tény, hogy nem volt érzékelhető hatása a gabonapiacra a szeptember 15-e előtti időszakban még uniós döntés alapján fennálló tilalomnak, az árak akkor is a mélyben voltak, mivel a piaci enyhülésre reményt adó export  nem indult be. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a csak a „frontországokból" kizárt ukrán gabona akadálytalanul áramolhatott más uniós országokba – például a magyar gabona számára kulcsfontosságú olasz piacra is.

A GOSZ elnöke elmondta, hogy a magyar gabonapiac számára az export beindulása lenne a legfontosabb, mert hiába van belföldi forgalom, a feldolgozók csak rövid távú szükségleteik kielégítéséhez elegendő gabonát tárolnak be a magas készletek miatt, mondván, hogy ebben a helyzetben fölösleges finanszírozni a készletet. "Az utóbbi problémára lehetett volna megoldást találni, ha például kamatmentes hitelt vehettek volna fel a feldolgozók, azzal a feltétellel, hogy fél- vagy egyévi készletüket felvásárolják" – tette hozzá.

A legkülönlegesebb paramétereknek megfelelő búzáért viszont akár 90 ezer forintot is adnak, ebből azonban csak minimális mennyiség van – fotó: pexels.com

Az idei termésből legfeljebb 30 százalék az étkezési minőségű

Hasonlóan vélekednek a helyzetről a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szakértői is. Csősz Tibor, az érdekképviselet tanácsosa elmondta: kivárás, tanácstalanság és nyomott árak jellemzik a piacot.

A felvásárlók minőségtől függően, nagy szórással, 55 és 75 ezer forint közötti áron tesznek ajánlatot, de a legtöbb ajánlat 60–65 ezer forint közötti. Az idei termésből legfeljebb 30 százalék az étkezési minőségű. A legkülönlegesebb paramétereknek megfelelő búzáért viszont akár 90 ezer forintot is adnak, ebből azonban csak minimális mennyiség van – tette hozzá a tanácsos. A helyzetet jól jellemzi, hogy a kereskedők az ukrán gabona kitiltásától függetlenül annyit kínálnak a hazai terményért, amennyiért az ukrán gabonát meg tudnák venni a határon.

Mit lehet vetni a kalászosok helyett?

A termelők bizonytalanok abban is, hogy meddig működhet az importtilalom, de Csősz Tibor szerint az is látszik, hogy a magyar piacon most nincs szükség több kalászosra,  most nem lenne kereslet még az ukrán búzára sem.

A MOSZ-nak sincs pontos információja az őszi vetésekről, de Csősz Tibor szerint is a kalászosokat kisebb területen termelik majd a gazdálkodók. Ugyanakkor kérdés, hogy mit lehet helyettük termelni. Növekedhet a tavaszi vetésű növények területe, és az új közös agrárpolitika is nagyobb teret ad a területpihentetésnek, ami akár opció lehet a termelőknek, azonban nem a végtelenségig.

"Mivel azonban az ukrán termény valószínűleg hosszabb távon is jelen lesz a térségünkben, valamit tenni kell a vetésszerkezettel" – jegyezte meg Csősz Tibor.

"A másik oldalról viszont nagy kérdés, hogy ha az uniós termelőkre szigorú előírások vonatkoznak, ennek fejében pedig az EU-n belül szabadon, vámok nélkül áramolhatnak a termékek, akkor, ha az unió vámmentességet biztosít egy harmadik félnek, vajon az onnan érkező árukkal szemben miért nem él ez a kötelezettség" – tette fel a kérdést.