Ahhoz, hogy képet kapjunk a cukorrépa-termesztésben rejlő lehetőségekről, jó kiindulópont, ha azt nézzük meg, hogyan alakultak az utóbbi időszakban a cukorárak a világpiacon, ugyanis nem meglepő módon nagyrészt ez határozza meg, hogy mennyiért tudja eladni a termelő a cukorrépát.
Még októberben írtuk, hogy hihetetlen magasságokba emelkedtek az európai cukorárak, ami 550-600 eurós tonnánkénti árszintet jelentett. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2022. októberében 586 euró/tonna volt, 14 százalékkal emelkedett az előző havihoz képest. Az ugrásszerű áremelkedés hátterében elemzők szerint az energiaárak növekedése és az időjárás, az aszály állt.
A cukorrépa betakarítása és depóba szállítása – Fotó: Kövécs Róbert
A new yorki-i árutőzsdén is hasonló tendenciák figyelhetőek meg, múlt év novemberében ugrásszerűen megemelkedtek a határidős jegyzések a nyerscukor esetében a 2023 márciusi és májusi terminre vonatkozóan is, derült ki az Agrárközgazdasági Intézet cukorpiaci jelentéséből.
A szakértők előrejelzése szerint a 2023/2024-es szezonban 800 euró körüli cukorárak valószínűek, ami jelentős emelkedést eredményezhet a répaárakban is.
Azt szerettük volna megtudni, hogy ezek az árváltozások közvetlenül is érzékelhetőek-e cukorrépa-termesztőként. Az alábbi interjúban érintjük azt a témát, hogy
- hol tart ma Magyarországon a cukorrépa-termesztés,
- milyen termésátlagokat lehet elérni,
- hogyan lehet megbirkózni az utóvetemény-hatással,
- és mennyiért lehet eladni a cukorrépát.
Kövécs Róbert, Tolna megyei gazdálkodóval beszélgettünk.
A KSH adatai szerint 2017-ben még 19 ezer hektár körül alakult a hazai cukorrépatermő-terület, viszont 2021-ben már csak 12 ezer hektáron volt. 2022-ben pedig el sem érte a terület a 10 ezer hektárt. Ti miért láttok fantáziát a cukorrépában? Hogyan épül fel a gazdaságotok?
Elsőre elég talán annyit mondani, hogy a 80 tonna feletti termésátlag több év átlagában magáért beszél. Dalmand környékén gazdálkodunk, mintegy 500 hektáron, őszi búza, cukorrépa, vetőmagborsó, kukorica, napraforgó termesztésével foglalkozunk. A területek 17 százalékán lucerna és zöldugar kultúra van, mivel 430 hektár az AKG-ban van. Ezen kívül bérmunka-szolgáltatást is végzünk, amiből a legjelentősebb a cukorrépa betakarítása 900 hektáron, amit 6 gépkezelő munkatársunkkal végzünk el. Résztulajdonosai vagyunk egy raktárkapacitással felszerelt szárítótelepnek is, ahol a saját terményeinket is tudjuk szárítani, tárolni.
A cukorrépával még édesapám kezdett el foglalkozni 1995-ben, meglátta benne a lehetőséget, mert nagyon magas AK-értékű földjeink vannak, nagy táblákban. Ő még 3 éves vetésforgóval dolgozott (búza-kukorica-cukorrépa), viszont mi az AKG miatt már 5 éves vetésforgóban gondolkodunk, mert a területeink egy részén az előírásoknak megfelelően folyamatosan pillangós növénykultúrát kell fenntartanunk, így átlagosan az összterület 20 százalékán van cukorrépa. Az AKG indulásának évében azonban általában felborul a beállt vetésforgónk, így tavaly csak 35 hektáron volt cukorrépa
Hogyan illesztitek be a cukorrépát a vetésforgóba, mit szoktatok vetni utána?
Néhány évvel ezelőtt találtuk meg az ideális megoldást erre, vetőmagcélú szárazborsót vetünk répa után. A cukorrépa, abban az esetben, ha valóban nagy, 80 tonna feletti hozamot ad hektáronként, akkor az utána következő kultúra terméshozamán nyomot hagy, nagy kiesést lehet elkönyvelni napraforgóban és kukoricában is. Viszont a borsó 3 tonnás termést tud hozni, ami jónak számít, ráadásul rövid idő alatt lekerül a területről, és segít helyrehozni a talajt.
900 hektáron végeznek bérmunkát – Fotó: Kövécs Róbert
Régóta foglalkoztok tehát cukorrépával, így van összehasonlítási alapotok ahhoz, hogy meg tudjátok mondani, érdemes-e foglakozni vele, és gyakorlatban érezhető-e az, hogy ilyen szinten megugrott a cukor világpiaci ára. Hogyan megy egyáltalán a cukorrépa-eladás?
A szokásos, tőzsdén jegyzett, szántóföldi terményekhez képest egészen más körülmények vannak a cukorrépa-kereskedelemben. A vetés évét megelőzően év végén szerződést kötünk a cukorgyárral, ezzel biztosítva számukra az alapanyagot, számunkra pedig a biztos értékesítés lehetőséget, mivel a répát nem lehet hosszan tárolni. A kaposvári cukorgyár szerződéseiben az értékesítési cukorárukhoz kapcsolódik az átvételi répaár. Viszont időben meglehetősen hosszú az átfutás, mivel a végelszámolás csak akkor következik, amikor a beszállított répából készült cukrot értékesítette a gyár. A tavalyi cukorár-emelkedés hatására most azt az előrejelzést kaptuk a gyártól, hogy 48 eurós tonnánkénti árra számíthatunk, ami hatalmas előrelépés a korábbi évek stagnáló, 27-30 eurós árszintjéhez képest. Ráadásul a forint euróval szembeni gyengülése is csak növeli a forintban számolt árat. A következő évre a cukor árától függetlenül pedig 45 eurós minimumárat jelzett előre a gyár, ha valóban 800 euró felett lesz a cukor világpiaci ára, így most azt mondhatjuk,
a cukorrépa-termesztés jövedelmezősége elmozdult a holtpontról.
Szintén számolunk a termeléshez kötött támogatásokkal is, ami változó a területnagyság és az árfolyam függvényében, de úgy néz ki, jövőre 270-280 ezer forintos hektáronkénti támogatás vehető igénybe majd cukorrépa-termesztéshez.
|
A növényvédelem sem a legegyszerűbbek közé tartozik a cukorrépa esetében. Milyen gyakorlat vált be nálatok?
Sokan a gyomirtás nehézségei miatt nem akarnak foglalkozni a cukorrépával. Viszont az elmúlt években megjelent a Conviso Smart cukorrépahibrid és az ehhez való Conviso One gyomirtó szer, amely szinte minden gyomtól mentesíti a területet, miközben nem árt a cukorrépának. Tavaly 900 hektáron végeztünk szolgáltatást cukorrépa-betakarításban, és ahol ezt a kombinációt alkalmazták, ott nem volt probléma a gyomokkal.
Gomba ellen rézzel és a Spyrale nevű készítménnyel védekezünk preventíven. Június végétől körülbelül 4 hetente végzünk gombaölő szeres kezelést. 2016 és 2021 között 84 tonna volt az átlagtermésünk 16-os digesszióra (cukortartalom). 2021-ben már kevés volt csapadék, télen sem tudtak feltöltődni a talajaink vízzel, így 2022 augusztusában csak 30-40 tonnás eredményt jósoltunk csak, ami azért szerencsére jobban alakult a nyár végi, ősz eleji esőknek köszönhetően, és 55 tonnás hektáronkénti eredményünk lett.
900 hektáron bérmunka... Ehhez kell egy komoly géppark is. Mivel dolgoztok, milyen gépeitek vannak?
A vetéstől betakarításig mindenhez van saját erőgépünk és munkagépünk. A cukorrépát önjáró, 30 köbméteres tartállyal felszerelt Holmer T4-es géppel takarítjuk be. Korábban egy T2-esünk volt, a T4-es nagy előrelépés a cégünk életében, precízebben tudjuk elvégezni a betakarítást, az új gép soronként tudja automatán változtatni a beállítását, a répa méretéhez igazítják a mélységet, pontosabb a kiemelés, így például kevesebb föld is kerül a gépbe az EasyLiftnek köszönhetően. Hatékonyabban és pontosabban működik a leveles rész eltávolítása is az DynaCut technológiának köszönhetően, ami azért fontos, mert levonás jár a cukorgyárban, ha a levéllel együtt kerül be a répa. Jobb az üzemanyag-fogyasztás és a műszakonkénti betakarítás-teljesítményünk is: a régebbi géppel 9-12 hektárt tudtunk betakarítani egy műszakban, most pedig 12-15 hektárt, a vonulási sebesség pedig 40 km/h.
A Kövécs Kft új Holmer T4 cukorrépa-betakarító gépe – Fotó: Kövécs Róbert
Számunka fontos volt az is, hogy tudjuk a sorközt változtatni, így nem csak 45 centis sorközzel vetett répát tudjuk betakarítani, hanem az 50 centist is.
Ezt a gépet is a precíziós pályázatból szereztük be, mi óriási lehetőségnek éreztük ezt a támogatást, teljes lett a géppark: új John Deere traktort, permetezőgépet, Köckerling magágykészítőt és Vaderstad vetőgépet is beszereztünk most.
Az új Holmer T4 cukorrépa-betakarító gép EasyLift kiszedő rendszere – Fotó: Kövécs Róbert
És hogyan álltok a digitalizációval, a precíziós gazdálkodással?
Mi folyamatosan próbálunk fejlődni, tanulni, haladni a digitális irányba. A gépeink mindegyike fel van szerelve automata kormányzással, RTK-val, szakaszvezérléssel, a betakarítógépeink hozammérővel. Próbáljuk az adatokat a lehető legprecízebben gyűjteni, értelmezni, és ezekből következtetéseket levonni.
Ami egyébként egyáltalán nem olyan egyszerű...
A talajvizsgálati adatokat például már egészen jól fel tudjuk használni arra, hogy a tápanyagot differenciáltan tudjuk kijuttatni. A tőszámváltoztatásban is vannak kísérleteink az Agrofil ATC Clubbal együttműködve, de ott még nem tudtuk levonni azt a következtetést, hogy ahol gyengébb a tábla, ott kevesebbet, ahol jobb, ott többet kellene vetni. Mert ha csapadékos évünk volt, akkor a gyengébb részen is az volt a jobb, ha magas a tőszám, szárazság esetén viszont a jobb minőségű talajon is az lett volna a kifizetődőbb, ha kisebb tőszámmal vetünk. Itt még mindig "a víz az úr", amit meg nem lehet előre betervezni.
Az automata kormányzás az, amit egyébként látunk nap mint nap, hogy megkönnyíti a munkát: nem olyan fáradtan tudnak le egy-egy napot a gépkezelők, és ugyanarra a nyomvonalra vissza tudunk térni vetéskor, kultivátorozáskor, permetezéskor, betakarításkor is.
|
.gif)
