Növényvédelmi előrejelzés: Mennyire veszélyezteti a szárazság az őszi vetéseket?

Nem a károsítók tömegessége, nem a veszélyhelyzet nagysága indokolja ezt, hanem az időjárás alakulása. Nem akarunk most korai évértékelést adni, csak egy jellemző érdekesség felvillantása: sokan emlékeznek valószínűleg, hogy tél végén-kora tavasszal mennyire szárazak voltak talajaink, már-már korai aszályról szóltak az aggódó hangok, de aztán jött a csapadékos tavasz, s sokat javított a vízellátáson. Most, amikor a téli időszakra készülünk, ismét a csapadékhiányról kell beszámolni, a talajok kiszáradásáról.

Ezen a helyzeten a múlt hét időjárása sem segített. Eleinte hűvösebb időszak érkezett, de aztán ismét lassú felmelegedés kezdődött. Eső csak esetlegesen, csak helyenként, s csak pár mm mennyiségben fordult elő, vagyis folytatódott a szárazság. A hét közepétől erősödött a felmelegedés, s gyakori napos időszakok szépítették az őszt. Reggel előfordultak még talajmenti fagyok, de délután kellemes, akár 22-25 ^oC-os hőmérséklet is előfordult. A köd viszont reggelente általánossá vált.

A munkáknak segített az időjárás, de a kelést nem biztos, hogy segíti – fotó: Agroinform.hu

Sokat segített ez az időjárás a betakarítási munkákban, jól haladtak a gépek. Minőségromlás nem következett be, s a vadaknak sem maradt túl sok idejük a termés dézsmálására. A másik oldal viszont elégedetlen, hiszen nem tudtak megfelelő magágyat készíteni a gazdálkodók, s itt az ideje a vetésnek. Igaz, korábban előfordult egy-egy csapadékos nap, 5-10 mm esővel, s aki akkor gyorsan elvégezte a talajmunkát, az tudott jobb minőségű magágyat készíteni, a vízkészletből keveset megmenteni, de ez nem általános.

Ha most a meteorológiai előrejelzést nézzük, akkor e tekintetben semmi biztatót nem látunk. Kb. egy hét távlatában napos-felhős idő várható, s 17-24 ^oC-os kora délutáni hőmérséklet, de esőről nincs említés. Amennyiben ez valósul meg, úgy további kiszáradás lesz a következménye, ami nehezíti a vetést és a kelést.

Az őszi búza alá a talaj-előkészítések még tartanak, nagyon száraz a talaj, így a legtöbb esetben rossz minőségű a magágy. A vetést is erőltetik a gazdák, hisz október közepén járunk, itt a vetés ideje.

Az ősziárpa-vetések többnyire sorolnak, 1-3 levelesek. A meleg időben a levéltetvek betelepedése, felszaporodása szinte mindenütt tapasztalható az ősziárpa-táblákon. Gyenge-közepes fertőzöttség látható (Banks-skála 2-3 fokozat), szárnyas és szárnyatlan alakokkal.

Gyarapodó levéltetű-kolónia őszi árpán.

Amennyiben marad a meleg időjárás, a védekezés feltétlenül szükséges lesz! Az őszi levéltetű-fertőzés és az általuk terjesztett vírusfertőzés egyik okozója a tavasszal gyakran látott őszi árpa sárgulásos tünetegyüttesének.

Az őszi káposztarepce-állományok már elérték a 4-8 leveles állapotot. Az Alföldön picit fejlettebbek az állományok, mint a Dunántúlon. A növények gyökérzete már eléggé fejlett ahhoz, hogy megtalálja a nedvességet, így fejlődésük felgyorsul. A korábbi eső és a mostani meleg hatására bekövetkező fejlődés előrevetíti a túlfejlődés lehetőségét a teleléshez szükséges optimális fejlettséghez képest. A regulátorozást – ahol még nem tették – el kell végezni.

A fejletlenebb állományokban a T4-es gyomok kelése általános. Szerencsés esetben külön védekezés nem szükséges, mert kifagynak, de addig a víz- és tápanyagelvonással megnehezítik a kis növények fejlődését.

Gyomosodik a repce, s ezek T4 gyomok.

A repcebolha egyedszáma és kártétele továbbra sem növekedett az állományokban, észlelési szintű-gyenge fertőzöttség fordul elő. Gondot már nem okoz a kártevő.

A repcedarázs rajzása észlelési szintű a sárga lapokon. Egyértelmű kártételt alig lehet találni, a lárvák pedig, mint tudjuk, rejtőzködően élnek. Az Alföldön foltokban észlelték a vetési bagolylepke lárvájának károsítását a repcében, amely kirágja a fiatal növényeket.

Kártevők közül továbbra is megfigyelhető a káposztamoly lárvakártétele több állományban, kissé növekvő mértékben. Lárvákat ez esetben is nagyon kell keresni, de a kártétel szembetűnő (mindemellett továbbra sem jelentős).

A levéltetvek száma a repcetáblákon kissé visszaesett (valószínűleg védekeztek), de általánosan látható mindenütt. A fertőzött táblákon továbbra is minden növényen találtunk levéltetveket (80-100%-os gyakoriság) nagyon gyenge-gyenge fertőzöttség mellett (Banks-skála 1-2-es fokozat). Észlelési szintű továbbra is a tripszek jelenléte, kártétele az állományokban.

Amennyiben jelentősebb lehűlés nem következik be (fagypont alatti hőmérséklet), napos, meleg időjárásban a kártevők további betelepedése, felszaporodása várható. Betegségek közül a repceperonoszpóra levéltünetei erősödtek.

Repceperonoszpóra tünete.

Fajtától/hibridtől függően gyenge-közepes fertőzöttség látható (6-25%) már a fejlődő, növekvő leveleken (nemcsak sziklevélen). A levélfonákon gyenge, de erősödő mértékű sporangiumkiverődés figyelhető meg, tehát újabb fertőzések bekövetkezése valószínűsíthető. Az újabb fertőzésekhez az éjszakai, reggeli harmat, pára is elegendő.

Észlelési szintű a fómás fertőzöttség a repce levelén. A piknídiumok megjelenése csak kevés esetben jellemző, ami kissé megnehezíti a betegség meghatározását.

Fómás levélfoltosság tünete.

A kukorica érése, felszáradása folyamatos, a betakarítás halad a Dunántúlon, míg az Alföldön gyakorlatilag befejezték azt. A víztartalom lassan, de kismértékben csökkent, 16-20% körüli. A nagyvadak kártétele jellemzően az erdők közelében okoz gondot.

Szedik már a cukorrépát is, a lecsökkent termőterületen hamar végeznek, a szója betakarítása a végéhez közelít.

Elcsendesednek az almáskertek is, legalábbis a szedők befejezik munkájukat.

A vegetáció a végéhez közeledik, gyümölcsösökben a levélsárgulás és levélhullás folyamatos, a lemosó kezeléseket október végén indokolt elvégezni. A gyümölcsmolyok rajzása erőteljesen visszaesett, a szilvamolyokat és a keleti gyümölcsmolyokat fogta még a feromoncsapda alacsony egyedszámban.

A körterozsda és a mikoszferellás levélfoltosság fokozódó fellépése egyes körtefákon, elsősorban házi kertekben megfigyelhető.

Körterozsda.

A szilva levelein a szilvarozsda egyre gyakoribbá vált.

Szilvarozsda.

Több borvidéken befejezték a szüretet, már csak a hegyvidéki szőlőültetvényekben van szednivaló. Sokan a kedvező időjárásban a különleges minőségre törekednek, ezért kivárnak a szürettel.

Megkezdődött a szőlő lombhullása, általában a levelek 30-50%-a hullott le, de az a peronoszpórával sújtott területeken akár a 90(-100)%-ot is elérheti.

A lisztharmat-fertőzöttség lombon nem növekedett, inkább a termőtestek érése folytatódott. Kb. 10-20%-os gyakorisággal (gyenge) közepes fertőzöttség tapasztalható (11-50%-os lombfelület-fertőzöttség).

Az ázsiai katicabogarak telelőre húzódása (a poloskák mellett) is intenzívvé vált. Késői almafajták, házikerti termesztés esetén a még kint levő termést megrághatják, ezenfelül a lakásokban is kellemetlenséget okozhatnak jelenlétükkel. Közterületen, temetőkertekben sok helyen tömegesen sütkéreznek az örökzöldek törzsén, lombjában.

Ázsiai katicabogár a gyümölcsöt kóstolja.

Ázsiai katicabogár díszfán.

A polifág kártevők közül a hörcsög egyedsűrűsége mérsékelt, az Alföld középső-déli tájain, elsősorban táblaszegélyeken alakultak ki kisebb fertőzési gócok. A hosszú és meleg őszi időjárás kedvez létszámnövekedésének, s ez igaz a mezei pocokra is. Ez utóbbi rágcsáló esetében az egyedsűrűség emelkedése és aktivitásának fokozódása az állókultúrák mellett a repcetáblák szegélyeire koncentrálódik.

A rózsa levelein a diplokarponos levélfoltosság továbbfokozódott.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.