Növényvédelmi előrejelzés: Segítsük a repcét őszi regulátoros kezeléssel!

A mezőgazdasági termelők mindig az esőért imádkoznak, s ritkaság az, amikor soknak tartják azt. Most is úgy indult az időszak, hogy a száraz szeptember után vártuk az esőt. Aztán a hónap vége felé megérkeztek a csapadékos napok, örömöt hoztak. Tovább folytatódott a csapadékos időszak októberben is, ami a múlt héten csúcsosodott ki. Emlékezetes, hogy kedden és szerdán esett a legtöbb, de az azt követő napokon is jött több-kevesebb csapadék. Így, összességében az elmúlt 10 napban 80-100-(120) mm esett.

Áll a kukorica betakarítása és az őszi búza vetése is

Még nincs vége a hónapnak, s nincs vége az esős napoknak sem. Most ugyan enyhe melegedést tapasztalunk, ami sokat segít a talajok szikkadásában, de ennek is vége lesz valamikor a hétvégén. Szombaton kisebb eső várható, majd fokozatos lehűlés veszi kezdetét. Állnak a gépek, áll a kukorica betakarítása.

Eddig kb. a termés 30%-a került a magtárakba. A növény érett, kevés kivétellel a teljes levélzet leszáradt, a szemek is leadták a vizet. Most viszont, ebben a nedves periódusban ez a folyamat megállt vagy a visszájára fordult, vagyis nedvességet vettek fel a szemek. Sajnos a kialakult körülmények a fuzáriumos csőpenésznek (Fusarium spp.) kedveznek, így a betegség újra terjed a csöveken. Korábban kialakult a csővégi fertőzés, majd beszáradt. Most ez a terület a kiindulási gócpont. A helyzet megoldásában csak a gyors betakarítás segíthet. Ebben ad további ösztönzőt a nagyvadak betelepedése a táblákba, s kártételük.

Még nem alkalmas a talaj a vetőágy készítésére, így az sem halad, és megállt az őszi búza vetése is. Azok a termelők jártak jól, akiknek nagyobb hányadot sikerült elvetni a tervezett őszibúza-területből még az esők előtt. Az ilyen táblákon már megindult a kelés, sőt egyes táblák már jól láthatóan kisoroltak.

Itt már kikelt az őszi búza.

Korai még a növényvédelmi helyzetet felmérni, de az árvakelések képe arra mutat, hogy a kórokozók aktívak, s a levéltetvek (pl. Zselnicemeggy-levéltetű – Rhopalosiphum padi) is keresik a tápnövényt. Igaz, ez utóbbiak száma kissé visszaesett az esők következtében, de a megtelepedett egyedek kitartottak, s a szárnyas „felfedezők” a kicsit naposabb időjárásban ismét elindultak.

Szépen fejlődik az őszi árpa

Az őszi árpa már szépen kikelt, 1-3 leveles. E növényen már megtalálható a hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres) foltja, igaz, még csak kevés helyen, a fertőzöttség csak észlelési szintű. A levéltetvek e növényen is megtelepednek, kezdenek kolóniát alkotni. Elsődlegesen a fiatal növények szívogatásával okoznak kárt, de a vírusok (pl. árpa sárga törpülés vírus – Barley yellow dwarf luteovirus) terjesztésével okozott kár is tetemes, akár 20-25% is lehet.

Éppen ezért érdemes az állományokat átnézni, s szükség esetén még a jó időben egy kezeléssel megakadályozni a levéltetvek felszaporodását. Ebben a fázisban egy piretroid kezelés is segítségünkre lehet, ezen belül a kapszulázott termékek hosszabb hatástartamot biztosítanak. Másik lehetőség a neonikotinoidok közül választani valamelyik készítményt.

A repce áttelelésének biztonságát javíthatjuk az őszi regulátoros kezeléssel

A repce jól érzi magát jelen körülmények között. Az állományok egyre inkább egységes képet mutatnak, s emellett gyors növekedést produkálnak. Kórokozók közül a repceperonoszpóra (Peronospora parasitica) már korábban megjelent, főleg a dunántúli táblákon. E kórokozó terjedéséhez az esős időszak, a nedves körülmények kedvezőek, ennek ellenére a betegség csak lassan terjed. A táblák bejárása, szükség esetén a védekezés elvégzése indokolt.

(Túl)fejlett őszi káposztarepce T4-es gyomokkal. Itt már elvégezték a regulátoros kezelést.

Szintén a csapadékos, nedves körülmények között támad a repce fómás levélfoltossága (Leptosphaeria maculans), s a hideg időszakban is támad. Még nem érkeztek jelzések a betegség megjelenéséről, de az állományok vizsgálata erre is terjedjen ki.

A tartós esős időszak alatt a bolhák (pl. repcebolha – Psylliodes chrysocephala) tömege jelentősen visszaesett, remélhetőleg már komoly veszélyt nem jelentenek.

A repcedarázs (Athalia rose) álhernyói is csökkentek számukban, de el nem tűntek. Ráadásul a repce leveleit nem csak e kártevő, hanem a káposztamoly (Plutella xylostella) hernyója is károsítják. Sokan bagolylepke-kártételt is megfigyeltek a táblákon, több fajt, így vetési bagolylepkét (Agrotis segetum), gamma bagolylepkét (Autographa gamma), gyapottok-bagolylepkét (Helicoverpa armigera) találtak a növényeken vagy környezetükben.

A repce biztonságos teleléséhez 8-10 leveles, erős gyökérrel és 1 cm-es gyökérnyaki átmérővel rendelkező növények a legalkalmasabbak. Az áttelelés biztonságát javíthatjuk az őszi regulátoros kezeléssel.

Ehhez a triazol csoportba tartozó szerek valamelyikét használhatjuk (pl. tebukonazol, difenokonazol, metkonazol, paklobutrazol). A kezelés erősíti a gyökérzet növekedését, növeli a gyökérnyak átmérőjét, ezzel szemben csökkenti a föld feletti rész magassági növekedését, s ne feledjük, gombaölő szerként is kifejti hatását, tipikusan a fómás levélfoltosság ellen, így biztosítva az egészséges állomány nagyobb tűrőképességét.

Az optimális kezelési időzítés a 4-6 leveles állapot. Ha kicsit megcsúsztunk a kezeléssel, akkor a dózis kismértékű emelése segíthet. Most a repcék a Dunántúlon 4-6 leveles, a keleti országrészben többségében 6-8 leveles fejlettségi állapotban járnak. Gondot okozhat a fejlettségében még mindig heterogén állomány, illetve a túl hosszúra nyúló őszies időjárás. Ilyen esetben megpróbálhatunk egy 2. kezelést is az ősz folyamán.

Teendő az almásokban, szőlőben

Az almásokban is megállt a szüret, de szerencsére ott hamarabb lehet folytatni a munkát. Már csak a kései érésű fajták várnak szedésre. Érdemes gyorsítani a munkát (lehetőség szerint), mert a jövő héten már ismét jön a lehűlés, lehet, hogy esővel. Az optimális szedési érettség után betakarított termés minősége romlik.

A csonthéjasok és dió esetében már megindult a lombhullás, részben a korábbi betegségek hatására, részben a természetes öregedés váltja ki azt. Ideje megtervezni az őszi lemosó permetezést.

Hull az őszibarack levele.

Még mindig tart a szőlő szüretelése is, bár sok ültetvényben már befejezték ezt a fontos munkát. Sajnos a tőkéken levő fürtöket erőteljesen támadja a szürkepenész (Botrytis cinerea). A bogyók fogékonysága nő, az időjárás a kórokozó fertőzésének kedvez.

Támad a szürkepenész.

A darazsak (pl. kecskedarázs – Vespula vulgaris) már fáznak kora reggel és kora este, de napközben még mindig táplálkoznak az érett fürtökön. A muslicák (pl. a pettyesszárnyú muslica – Drosophila suzukii) száma is visszaesett, de nem tűntek el, még mindig károsítanak, vagyis a kártevők által nyitott behatolási kapu is jelen van a bogyókon. Úgy tűnik, hogy

ezen az őszön nem lehet sokáig a tőkén hagyni a fürtöket a különleges minőség reményében.

A lisztharmat (Uncinula necator) kazmotéciumai nagy részben megértek, alig találni sárga termőtestet, a többség barna. Ez előrevetíti a jövő évi erős induló fertőzés esélyét.

A peronoszpóra (Plasmopara viticola) kései, mozaikos folt tünetei is megjelentek, ami a telelő alakok nagy mennyiségét is jelzi. E kórokozó esetében a telelés nagyban befolyásolja a jövő évi indulást, de telelő tömeg van.

A mezei pocok (Microtus arvalis) állományt valószínűleg megviselte a közelmúlt bőséges csapadéka. Ennek ellenére ellenőrizni kell az őszi vetéseket, mert betelepedésük folyamatos. A „T” fákat már most érdemes kirakni, de sok helyen már vegyszeres védekezésre volt szükség.

A magasabb fekvésű részeken túlélte az esős időszakot a mezei pocok.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.

Fotók: Agroinform.hu