Van létjogosultsága a starter trágyázásnak őszi búza esetében?

2015 tavaszán új terméket jelentetettek be, a HUNFERT termékcsaládba tartozó új starter műtrágya az NPS immunMAX nevet kapta. A termék összetételénél fogva mind a tavaszi, mind az őszi műtrágyázási szezonban alkalmas különböző tápanyag-visszapótlási problémák kezelésére. Most nyilván sokan teszik fel magukban a kérdést, van létjogosultsága a startertrágyázásnak repce és főként őszi búza esetében? Az USA-ban már meglehetősen széles körben alkalmazzák a starterezést gabonában is, melynek oka egyszerű: a hatékonyság. Ott a farmerek azt tapasztalják, hogy a megfelelő dózisú starterezés hatására a búza homogénebb növényállományt nevel, mely korábban betakarítható és 10-20% terméstöbbletet ad a nem starterezett területekhez képest. A HUNFERT NPS immunMAX egy starter hatású NP komplex, jelentős kén- és kalciumtartalommal, magnézium kiegészítéssel, valamint a növényi immunrendszert erősítő, a stressztűrő képességet fokozó mikroelemcsomaggal.

A nitrogén hatóanyagot kizárólag gyorsan hasznosuló nitrogén formákban tartalmazza, melynek 25%-a azonnal felvehető nitrát nitrogén, 75%-a pedig ammónium nitrogénként van a termékben, mely a talajkolloidokon jól kötődik, ezért kimosódásra nem hajlamos. A legfrissebb kutatási eredmények alapján a fiatal növények nitrogén táplálásakor a nitrát és ammónium kombinált alkalmazása adja a legjobb terméseredményeket. A ként a növények számára felvehető szulfát formában hordozza a műtrágya. Magnéziumtartalma fotoszintézist serkentő hatású, hozzájárul a teljes körű tápanyag-visszapótláshoz. A kalcium segíti a megfelelő gyökérnövekedést, kedvezően befolyásolja a termőföldbe került szemcse körül a talaj pH-t, így jótékony hatású más tápelemek felvételére is, ez főleg savanyú talajokon fontos.

Tavaszi felhasználása esetén elsődleges célterület a kalászosok, legfőképp a búza első fejtrágyájaként történő alkalmazás, ugyanakkor megfelelő szakmai átgondolás után természetesen más növényféleség termesztési technológiájába is beilleszthető. Ebben a vonatkozásban a termék már bizonyított az idei évben is. Az NPS immunMAX összetétel hatékonyságának alátámasztására 4 ismétléses kisparcellás kísérletet állítottunk be 2015 tavaszán. A kísérletben 117,5 kg/ha nitrogén hatóanyagnak megfelelő műtrágya mennyiséget juttattunk ki a parcellákra különböző termékekkel, s ennek hatását értékeltük a növények vegetációja és a termés alapján. A terméseredmények visszaigazolták az NPS immunMAX műtrágya termésmennyiségre és minőségre gyakorolt pozitív hatását.

A rendkívül száraz tavasz ellenére – a bokrosodás és szárbaindulás időszakában csupán néhány milliméter csapadék hullott – az NPS immunMAX-os kezelések mind termésmennyiségben, mind termésminőségben (fehérjetartalom, sikér, hektoliter tömeg) felülmúlták a csak nitrogén fejtrágyával kezelt parcellákat. Mint az ismeretes egy, a 2000-es évek elején, Fülöpszálláson végzett búza tartamkísérletben igazolták, hogy az őszi búza minden tápanyag-visszapótlási szinten a nitrogén és foszfor 2 : 1 arányára reagált a legjobb mennyiségű és minőségű terméssel. Saját kísérletünkben szerzett tapasztalatok is megerősítettek abban, hogy az első nitrogénadaggal kiadott foszfor kiegészítés, a FRISS FOSZFOR HATÁS, a növényállománynak szemmel látható fejlődési előnyt ad a csak nitrogénnel kezelt állományhoz viszonyítva. Azonban fontos, hogy ez a foszfor hatóanyag a növények számára könnyen felvehető foszfor legyen, tehát minél magasabb vízoldhatóságú! Egy starter műtrágyánál nincs idő heteket vagy hónapokat várni a hatóanyag feltáródására!

A nitrogénen és foszforon kívül azonban még számos hatóanyagot tartalmaz ez a termék. Nézzük meg, hogy miért pont e mellett az összetétel mellett döntöttünk, milyen tényezőket vettünk figyelembe a hatóanyag-kombináció kidolgozása során!

Egyre inkább igaz, hogy napjainkban már kéntrágyázás nélkül sem repcét, sem malmi búzát nem lehet hatékonyan termelni. Repce esetében egy jó terméssel 80-90 kg kén hatóanyagot viszünk le a területről hektáronként, búza esetében ez ennek a mennyiségnek kb. 20-30%-a. A nitrogén és kén egymáshoz viszonyított aránya a növényekben a kutatások szerint akkor kedvező, ha az kb. N/S 30-40/1. Az ennél magasabb értékek már kén-ellátottsági hiányra utalnak. A kén hiányakor a fehérjeszintézis akadályozott, oldható nitrogénvegyületek halmozódnak fel és egy idő után a nitrogénhiányra emlékeztető sárgulás jelentkezik. Az egész növény kifakul, az idősebb levelek sárgulnak. Erős hiánynál antociánosodás is megjelenhet. A növények lédúsabbak, az íz közök rövidülnek, az érés elhúzódik.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a nitrogénhez hasonlóan a talajban szervetlen formában található kén – jó oldhatósága folytán – könnyen kilúgozódik, kimosódik, főként nagy mennyiségű, intenzív csapadék hatására. Egyes vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy közepesen kötött talajokon ez akár a 100 kg/ha/év kénveszteséget is meghaladhatja. A nagyobb volumenű kéntrágyázás ideális időszaka repce és búza esetében is tavasszal van, a nitrogénpótlással együtt, mert az ősszel felvett ként a növény csak kis mértékben tudja felhasználni a termésképzéshez, mivel a kén nem vagy csak nagyon kevéssé szállítódik a növényben. Ugyanakkor a megfelelő őszi fejlődéshez is szükség van kisebb – a nitrogénadaghoz igazított – mennyiségben kénre. Ezek azok az okok, amiért az NPS immunMAX termék ilyen jelentős mennyiségben tartalmaz ként is, ezért az ajánlott dózisban kijuttatva megfelelő kénellátást jelent mind a repce, mind a kalászosok esetében az őszi időszakban. Magyarország talajainak kémhatását mutatja be az 1. ábra. Látható, hogy jelentős területet borítanak meszes talajok a Duna mentén,  a Duna-Tisza közében és Csongrád-Békés megyében.

1. ábra – A talajok kémhatása

Az egyes tápelemek felvehetőségét mutatja a különböző talajkémhatások függvényében a 2. ábra. A diagramról leolvasható, hogy meszes talajokon a pH emelkedésével számos mikroelem felvehetősége romlik nagy mértékben, különösen igaz ez a vasra és a mangánra.

2. ábra – A tápelemek felvehetősége a talaj pH függvényében

A talajkémhatás-térképet és a tápelemek hozzáférhetőségét áttekintve nem érhet minket meglepetésként, hogy a mangánhiány-térképen jelentős átfedéseket tapasztalhatunk a meszes talajokkal borított területekkel. Hasonló a helyzet a vas esetében is.

3. ábra – Mangánhiány-térkép

A kérdés már csak az, hogy mennyire reagálnak érzékenyen termesztett szántóföldi növényeink a mangán hiányára? Nos, talán kevésbé közismert, hogy a gabonafélék, a repce, a cukorrépa és a szója is a mangánhiányra nagyon érzékeny növények közé tartozik. Ha a búza kerül szóba és a mikroelemek, akkor a legtöbb gazdálkodónak egyből a réz ugrik be, és ennek pótlása, a réztrágyázás mára már a legtöbb helyen bevett gyakorlat a gabonatermesztőknél. Ugyanakkor tény, hogy a búza 1 tonna szemtermés produkcióhoz kutatások alapján a rézből szükséges mennyiségnek hétszeresét igényli mangánból, vasból pedig több mint tizenháromszorosát! Milyen képet mutat egy mangánhiányos búzaterület? Esetleg a repce? A tipikus tünet a fiatal leveleken jelentkezik először, sárgulás, érközi klorózis formájában, majd ez súlyosabb esetekben átterjedhet az idősebb levelekre is és a klorózis nekrotikus foltokká kezd átalakulni, a levélszövetek elhalása megkezdődik. Mindezek mellé csökkent növekedési erély, fejlődési zavarok és végeredményben komoly termésdepresszió társulhat. A vas hiánytünetei kísértetiesen hasonlóak ehhez, annyi különbséggel, hogy a vas esetében a levelek foltszerűen szinte teljesen kifehérednek a tünetek súlyosbodásával, ismert nevén ez a jelenség a mészklorózis, mely az egyik legnehezebben kezelhető hiánybetegség.

Mangánhiányos búzavetés

A mangán pótlásával egy időben érdemes a vas pótlásáról is gondoskodni, egyrészt azért, mert a hiánytüneteik gyakran egyszerre lépnek fel meszes talajokon, másrészt pedig a mangán és a vas a növényi tápelemfelvétel során egymás antagonistája, ezért az egyik mikroelem pótlása ezeken a talajokon könnyen a másik mikroelem relatív hiányát okozhatja. A hatékony növénytápláláshoz szintén fontos tudni, hogy ezek a mikroelemek a növényi fejlődés melyik fázisában szükségesek. A búza vasszükségletének 50%-t a bokrosodás végéig már felveszi, mangánból ez körülbelül 30%, ugyanakkor a kalászolásig ez már 90%-os mangánfelvételt jelent. A vas pótlására tehát a meszes talajokon a növényi fejlődés kezdetén kell nagyobb hangsúlyt fektetni, mangánból pedig a vegetáció során folyamatos ellátás javasolható. A repcénél a mangán-hiánytünetek szintén már korán, a tőlevélrózsa kialakulásától jelennek meg.

Mangán-hiánytünetek repcén

Összességében tehát minden búza- és repcetermesztőnek ajánlom figyelmébe az NPS immunMAX starter használatát, mert megfelelő műtrágyaadag és technológia mellett egyenletes kelést biztosít, javítja a korai fejlődési erélyt, javítja a növények stressztűrő képességét, erősíti a kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket. Harmonikus összetétele javítja a termésminőséget, meszes talajokon pedig segít megelőzni a vas, mangán, kén hiánytünetek kialakulását, az ebből fakadó termésdepressziót.

Az őszi vetésű növényféleségek esetében a termék különösen alkalmas az optimálistól eltérő vetéskori körülmények negatív hatásainak csökkentésére, így a megkésett vetések általános kondíciójának javítására (pl. őszi búza vetése kukorica esetleg cukorrépa után), repcevetés száraz talajba, megkésett őszi csapadékkal vagy egy rossz elővetemény hatásának ellensúlyozására.
Őszi felhasználásakor a magágyba bedolgozva vagy vetéssel egy menetben kijuttatva ajánljuk alkalmazni, úgy, hogy a műtrágyaszemcsék a vetésmélység alá, a csírázó növények gyökérzónájába kerüljenek! Kanadai kutatások alapján a repce különösen érzékeny a csírázási zóna magas sókoncentrációjára, ez romló csírázást és tőszámcsökkenést okoz, ezért a vetéssel egy menetben történő műtrágya-kijuttatáskor a starter technológia szigorúan betartandó!