A repcét eddig gyakorlatilag csak olajgyártási alapanyagként és állati takarmányként hasznosították a világban. Magvainak fehérjetartalma megközelíti a 25 százalékot, és az EU tagországokban előállított növényi fehérjék fele a repcéből származik – írja a science.ku.dk.
A magvakban lévő keserű ízt adó, glükozinolát vegyületek (amelyek bizonyos védelmet nyújtanak a kártevők támadása ellen) a repcemagot természetes állapotában – magas fehérjetartalma ellenére – emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik.
A repcéből egy por, nem keserű alakú fehérjekoncentrátumot lehet előállítani – Fotó: Pixabay
A Koppenhágai Egyetem kutatói – tízéves munka eredményeként és a lúdfű növényt mintául használva – a közelmúltban azonosították azokat a vegyületeket, amelyek elősegítik a glükozinolát tárolását a lúdfűben, a zsázsában és a repcében.
Ennek ismeretében sikerült kidolgozniuk egy eljárást, amellyel a keserű ízt adó anyagot kivonva, a repcéből egy por alakú fehérjekoncentrátumot lehet előállítani, amely emberi táplálkozás céljaira kiválóan alkalmas, és új lehetőségeket kínál. Az eljárás még bizonyos tökéletesítésre szorul, de Barbara Ann Halkier professzor szerint, „a legutóbbi eredmények kritikus lépést jelentenek a repce teljesen újszerű hasznosításához", és a szóban forgó koncentrátum néhány éven belül piacra kerülhet. Egyébként a glükozinolát vegyületek a magvakon kívül a növény egyéb részeiben megmaradnak, és továbbra is védelmezik a növényt.
A koppenhágai kutatások eredményeit a „Nature" folyóiratban tették közzé.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
