Hirdetés
Műtrágya 101 hirdetés
Állítson be hirdetésfigyelőt keresésére!
Értesüljön a keresésének megfelelő új hirdetésekről, hogy ne maradjon le a legfrissebb ajánlatokról!
Napjainkban a különféle műtrágyák a növénytermesztésben történő tápanyagutánpótlás legfontosabb input anyagát jelentik. Maga a műtrágya terminus egy összefoglaló elnevezés (hiszen számos különböző összetételű műtrágyát ismerünk), amelynek célja a talajban keletkezett hiányok pótlása, ezáltal segítve a növények megfelelő fejlődését. A műtrágya név természetesen a mesterséges előállításban gyökerezik.
Az intenzív növénytermesztés következtében a termőtalaj általában főként nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban valamilyen módon mindenképpen pótolni szükséges, különben a talaj kimerül és a termés mennyisége jelentősen lecsökken, legyen szó bármilyen növénykultúráról. Így nem véletlen, hogy legtöbbet használt műtrágyákat a nitrogén műtrágyák (mint például a pétisó), illetve a foszfor és kálium alapú műtrágyák adják. A felsoroltak mellett esetenként más kémiai anyagok, nyomelemek műtrágyaként való pótlására is szükség lehet. Ilyen input anyagokkal a rovat apróhirdetéseit böngészve is találkozhatunk: granulált ásványi műtrágyák (például Polysulphate), mikroelemes műtrágyák, granulált mésztrágya (kálcium-karbonát), talajjavító mésziszap, zeolit, lombtrágyák stb.
A műtrágyák földre történő kijuttatása jellemzően valamilyen műtrágyaszóró eszközzel történik, melynek számos változata létezik, ezek mind működési elvüket, mind kapacitásukat tekintve igen eltérőek lehetnek. A műtrágyát alapvetően a talajfelszínre, vagy közvetlenül a talajba juttatják, bár a két eltérő módszer közül inkább a felszínre szórás terjedt el jobban. A szilárd műtrágyák döntő többségét úgynevezett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépekkel juttatják ki a gazdák. Léteznek ugyanakkor folyékony műtrágyák is, mint például a nitrosol. Ezek tárolása és kijuttatása más módszerekkel történik. A szilárd műtrágyák mozgatására és tárolására újabban a big-bag zsákok jelentik a legközkedveltebb megoldást.
Az intenzív növénytermesztés következtében a termőtalaj általában főként nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban valamilyen módon mindenképpen pótolni szükséges, különben a talaj kimerül és a termés mennyisége jelentősen lecsökken, legyen szó bármilyen növénykultúráról. Így nem véletlen, hogy legtöbbet használt műtrágyákat a nitrogén műtrágyák (mint például a pétisó), illetve a foszfor és kálium alapú műtrágyák adják. A felsoroltak mellett esetenként más kémiai anyagok, nyomelemek műtrágyaként való pótlására is szükség lehet. Ilyen input anyagokkal a rovat apróhirdetéseit böngészve is találkozhatunk: granulált ásványi műtrágyák (például Polysulphate), mikroelemes műtrágyák, granulált mésztrágya (kálcium-karbonát), talajjavító mésziszap, zeolit, lombtrágyák stb.
A műtrágyák földre történő kijuttatása jellemzően valamilyen műtrágyaszóró eszközzel történik, melynek számos változata létezik, ezek mind működési elvüket, mind kapacitásukat tekintve igen eltérőek lehetnek. A műtrágyát alapvetően a talajfelszínre, vagy közvetlenül a talajba juttatják, bár a két eltérő módszer közül inkább a felszínre szórás terjedt el jobban. A szilárd műtrágyák döntő többségét úgynevezett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépekkel juttatják ki a gazdák. Léteznek ugyanakkor folyékony műtrágyák is, mint például a nitrosol. Ezek tárolása és kijuttatása más módszerekkel történik. A szilárd műtrágyák mozgatására és tárolására újabban a big-bag zsákok jelentik a legközkedveltebb megoldást.
Olvasson tovább
20.000 Ft +ÁFA
3 éve hirdető
2022. szeptember 16. 06:59 Műtrágya Bács-Kiskun, Fülöpszállás
Műtrágyák és az akció leírása a képek között található.
A lista fizetett rangsorolást tartalmaz
- Input
- Tápanyag-utánpótlás
- Műtrágya (101)
- Egyéb (19)
- Kálium műtrágya (2)
- Nitrogén műtrágya (3)
- Összetett műtrágya (11)
Így juthatott a Dunába a hatalmas károkat okozó halfaj
Többéves halkutatói munka során derítették ki, hogyan kerülhetett a Duna főágába...
Sajtóközlemény