Ezért úgy gondoltuk, a felmerült kérdéseket és a szakértők reájuk adott válaszait összefoglaljuk egy cikkben. A webinárium a hagyományoknak megfelelően kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melyen Dr. Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese, Dr. Földi József, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság elnöke és Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója válaszolt a felmerülő kérdésekre, a beszélgetést Kovács-Igric Dominika állattenyésztő mérnök moderálta.

Amikor baj van, már késő gondolkodni

Süth Miklós rámutatott, hogy a járványügyi készenlét nem akkor kezdődik, amikor már megjelent a betegség. A hatékony védekezés csakis előzetes felkészüléssel lehetséges, még „békeidőben", amikor nincsen aktív járvány. Ezt a stratégiát már korábban is alkalmazták, például a madárinfluenza kapcsán, amikor gyakorlatokon, tréningeken keresztül készítették fel a hatósági szerveket az esetleges éles helyzetekre.

Ennek a felkészülésnek az eredménye látszik most is: annak ellenére, hogy az RSZKF több mint 50 éve nem jelentkezett Magyarországon, a hatóságok azonnal, hatékonyan reagáltak, amikor a betegség megjelent Kisbajcson.

Regionális probléma, határokon átnyúló együttműködés szükségessége

Az RSZKF nem csupán Magyarország problémája. A betegség két uniós országban aktív jelenléttel bír, és intézkedési zónái már egy harmadik országot is érintenek. Mivel a vírusok nem ismernek országhatárokat, nemzetközi összefogás szükséges a terjedés megfékezéséhez. Minden érintett országnak egyformán részt kell vennie a védekezésben, különben fennáll az eszkaláció veszélye.

Száj és körömfájás webinárium

Dr. Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese – forrás: Állatorvostudományi Egyetem

Társadalmi összefogás és elfogadás szerepe

A társadalmi együttműködés elengedhetetlen. Süth megérti, hogy a tetemek elföldelése elleni helyi tiltakozások érzelmileg indokoltak, ugyanakkor rámutatott: minél tovább maradnak az állatok a fertőzött telepeken, annál magasabb a környezeti víruskoncentráció, így nő a vadállomány és a természetes vizek révén történő továbbterjedés esélye – akár 250 km távolságra is. Ezért a gyors és biztonságos tetemkezelés elengedhetetlen a fertőzés megfékezéséhez. Csak így kerülhető el a további fertőzés, és biztosítható az ország élelmiszerellátásának zavartalan működése.

Mekkora távolságra juthat el a vírus a széllel?

Ez a kérdés is felmerült és mint azt Dr. Süth Miklós elmondta: a széllel való vírusterjedés kapcsán elhangzott különböző távolságadatok – 2-10 km, 50-60 km, illetve extrém esetben akár 200 km feletti – mind helytállóak lehetnek, de eltérő környezeti feltételek mellett.

Mi határozza meg a széllel való terjedés távolságát?

Klimatikus viszonyok:

  • Száraz, kontinentális éghajlat (mint Magyarországon): általában 2–10 km közötti terjedés valószínű.
  • Párás, nedves, esős környezetben, tengeri klímán: akár 50–60 km vagy több is lehet (ilyen például a brit vagy a franciaországi eset volt).

Légköri stabilitás és szélsebesség:

  • Erős, egyenletes szél, különösen zárt felszíni réteg nélkül (pl. sík területen): hosszabb terjedést eredményezhet.
  • Turbulens áramlás vagy domborzati akadályok: korlátozhatják a vírusrészecskék mozgását.

Biológiai közeg:

Az orrváladék, köpet vagy egyéb testváladékban lévő vírus cseppek (aeroszolok formájában) képesek szél által elsodródni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Magyarországon – kontinentális éghajlat mellett – a 2–10 km-es sáv az, ahol a szél szerepe a legrelevánsabb. A 50–60 km vagy extrém esetben még hosszabb távolság inkább különleges klimatikus körülmények között fordulhat elő (például tengeri pára, erős szél, óceáni szigeteken) – ezt már Dr. Földi József mondta.

Jelöletlen állatok: súlyos jogszabálysértés és járványkockázat

További nézői kérdésre válaszolva Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid egyértelműen fogalmazott: minden egyes állatot be kell jelölni, még az egyedi tartásban lévőket is. A korábbi szabályozás, miszerint 10 állat alatt nem volt kötelező a jelölés, már nem érvényes. Ez ma már közvetlen járványügyi kockázat, nemcsak jogszabályi kérdés:

  • A jelöletlen állatok miatt nem lehet nyomon követni az esetleges fertőzési láncot.
  • Ezek a gazdák nem jogosultak teljes kártérítésre, sőt, súlyos pénzbírságot is kockáztathatnak.
  • Ha információ van ilyen tartóról, azt a szakmaközi szervezet továbbítja a hatóságok felé – akár névtelenül is, ha valaki nem szeretne közvetlenül eljárni.


Kártérítés legeltető, kis létszámú gazdáknál

A jelenlegi jogszabályi háttér alapján az alap kártérítési arány 60%, amit különböző intézkedésekkel lehet 100%-ra felvinni. Ilyen intézkedés például a járványvédelmi terv megléte, nyilvántartások vezetése, fertőtlenítő eszközök használata. A járványvédelmi terv nem kötelező, de jelentős pluszpontot ér – az ehhez használható sablon elérhető a szakmai szervezeteknél.

Rámutatott: jelenleg kiskérődzőknél nincs fertőzés és nem történt leölés, de a szabályok be nem tartása csökkentheti a jövőbeni kártérítést.

Legeltetés: mit javasolt tenni most?

A legeltetés nem tilos, de erősen korlátozandó:

  • Kerítéssel elzárt terület használata javasolt.
  • Vadaktól mentes legelők kijelölése.
  • Villanypásztor ideiglenes használata a nemzeti parkokban is lehetséges – ha szükséges, a szervezet közvetít az engedélyezésben.
  • Ne hajtsuk össze az állományokat, ne engedjünk átjárást kutyáknak, macskáknak, turistáknak.
  • Legelői takarmánymintából Eliza-teszttel ellenőrizhető a fertőzöttség (nem kötelező, de javasolt).

Kiskérődző nyírás, legeltetés, nyíróbrigádok: fertőzésveszély és gyakorlati dilemmák

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid kitért a nyíróbrigádok jelentette kockázatra. Elhangzott: ezek a brigádok hagyományosan Északkelet-Magyarországról indulnak és délnyugati irányba haladnak, sok esetben naponta több gazdaságban is megfordulnak. A fertőtlenítés, ruhacserélés, eszközhigiénia azonban nem mindig történik meg kellő alapossággal.

A kerekasztal-beszélgetésben résztvevő szakemberek szerint a gazdák részéről elsődleges felelősség, hogy mérlegeljék: beengedik-e a nyírókat. A jelenlegi helyzetben sokan inkább halasztanak – akár több hetet is –, vállalva a gazdasági kellemetlenséget a biztonság érdekében. Ha mégis a beengedés mellett döntünk, ajánlott a szerszámok és a ruházat fertőtlenítése, vagy a csak adott telepen használt eszközök beszerzése.

Száj és körömfájás webinárium

Dr. Földi József, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság elnöke – fotó: Agroinform

Fertőtlenítés és biobiztonság: minden apróság számít

Többször elhangzott, hogy járvány idején utólag már nem lehet biobiztonságot teremteni – azt előre kell megszervezni.

Fontos elemek:

  • Fertőtlenítős szőnyegek és kézmosási lehetőség a telep bejáratánál.
  • Személyek és járművek fertőtlenítése minden belépéskor és kilépéskor.
  • Átmeneti „karantén" az eszközök, ruhák számára.

Fertőtlenítőszer kiválasztása: a Nébih hivatalos listáján szereplő, auditált szerek használata ajánlott.

A védőkörzetekben lehetőség van ingyenes fertőtlenítőszer igénylésére is, amelyet a védekezésirányító hatósági állatorvos juttat ki.

Trágya, takarmány, legeltetés – nemcsak az állat veszélyforrás

Kiemelten veszélyes lehet a trágyával vagy takarmánnyal való kereskedés is:

  • Friss trágya kijuttatása fertőzött területről tilos.
  • A trágyát karanténban kell érlelni, csak ezután használható biztonságosan.
  • Takarmány vásárlásakor lehetőség van ELISA-vizsgálattal fertőzésmentességet igazolni.
  • A legeltetés szintén kockázatos lehet, főleg vadak által látogatott, turistaforgalmas vagy más állományokkal érintkező területeken. A védekezés része lehet a villanypásztorozás, a szeparált legeltetés, sőt, akár az időszakos takarmányozás is.

„Egészségesnek tűnő" állatok leölése – miért van rá szükség?

Sok gazda számára megrázó kérdés, hogy miért kell látszólag egészséges állatokat is leölni. A válasz szakmai: a vírus már a fertőzést követő 6–9 órán belül ürül a fertőzött állatból, míg a tünetek csak 2–3 nap múlva jelentkeznek. Ekkor már túl késő, az ürítés miatt a fertőzés ekkorra már az állomány nagy részét érintheti tünetek nélkül. Ezért a járvány terjedésének megakadályozása érdekében a fertőzött telepeken az összes állatot betegnek kell tekinteni.

Az elföldelés: nem egyszeri munkafolyamat

A járvány miatt kényszerleölt állatok elhelyezése során nem elegendő egyszeri földréteggel lefedni a tetemeket.

  • Az elpusztult állatok bomlása során gázok keletkeznek, amelyek megmozdítják a föléjük került földréteget.
  • Emiatt többszöri földréteg-ráhordás szükséges: a folyamat hetekig eltart, míg a terület stabilizálódik.
  • Az aktuálisan látható állapot sokszor munkafolyamat közbeni kép, nem végleges állapotot mutat.

Száj és körömfájás webinárium

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója – fotó: Agroinform

Járványvédelmi terv: nem kötelező, de erősen ajánlott

Bár kis létszámú állattartó telepeken nem kötelező a járványvédelmi terv megléte, az erősen ajánlott, mert:

  • 5%-kal növelheti a kártérítés mértékét.
  • Szakmai felelősséget tükröz.
  • Dokumentált, előre átgondolt intézkedéseket tartalmaz.
  • A sablon elérhető szakmai szervezeteknél, a vármegyei főállatorvoshoz kell benyújtani.

Meddig tart a zárlat? Mikor lehet újra vírusmentes az ország?

A hazai és uniós jogszabályok szerint a vakcinázás nélküli járványkezelés esetén az utolsó eset után három hónapnak kell eltelnie a mentesség visszaállításához. Ez alatt a kereskedelmi korlátozások is fennmaradnak. A vakcinázás bevezetése hosszabb korlátozással járna – akár 12–24 hónapos korlátozás is lehetséges bizonyos exportpiacokon.

Zárlat alatt történő jogsértések: akár börtön is lehet a vége

A fórumon hangsúlyozták: aki zárlat alatt engedély nélkül állatot értékesít, az bűncselekményt követ el. A hatóság minden bejelentést komolyan vesz. A szakmaközi szervezetek is figyelik a közösségi médiát, és bejelentést tesznek a rendőrségnek, ha álhírek vagy tudatos szabotázs történik.

Indexkép: Agroinform