A magyar mezőgazdaság egyik nagy problémája a szövetkezeti együttműködés hiánya. A gazdák bizalmatlansága érthető, hiszen a kommunista diktatúra évei alatt a termelőszövetkezetek inkább a földtulajdon elvételét jelentették, semmint valódi együttműködést. Pedig a szövetkezeti rendszer nem újkeletű hazánkban: a 19. század végén gróf Károlyi Sándor munkájának köszönhetően indult el a mozgalom, amelynek célja nem a gazdák megkárosítása, hanem az erőforrások egyesítése a kölcsönös előnyök érdekében.

Szerencsére egyre több gazdálkodó ismeri fel, hogy az összefogás elengedhetetlen a túléléshez. Így született meg a Gemenc Forest Nectar Szövetkezet, amelynek célja a magyar mézpiac megerősítése és a méhészek érdekeinek védelme.

Miért volt szükség a szövetkezet megalapítására?

A magyar mézágazat az utóbbi években súlyos válságba került. A hazai méhészek már három éve raktárra termelnek, mivel az európai piacot elárasztotta a silány minőségű, importált méz.

A piaci torzulások fő forrásai:

  • Dömpingáras külföldi méz: Argentína és Közép-Afrika hosszú virágzási szezonja miatt hatalmas mennyiségben termel, Ukrajna háborús helyzete miatt pedig olcsón kínálják a mézüket az EU-ban.
  • Kínai „méz": Míg a világ más tájain egy méhcsalád évente átlagosan 18 kg mézet termel, Kínában ez az arány meghaladja az 53 kg-ot – ami nyilvánvalóan mesterséges beavatkozás eredménye.
  • Hamisítás és laboratóriumi manipuláció: Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálata kimutatta, hogy a piacra kerülő „méz" gyakran tartalmaz cukorszirupokat és mesterséges adalékokat, amelyeket egyes laborok tudatosan „mézként" hitelesítenek.

Ezek a tényezők ellehetetlenítik a tisztességes magyar termelőket. Dózsa Tamás Károly, a szövetkezet elnökhelyettese szerint az állam igyekszik támogatni a méhészeket, de a nemzetközi piaci viszonyok miatt ez nem elég. A magyar méz kiváló minőségű, a termésátlag sem rossz – a gond az értékesítéssel van.


Mit jelent a szövetkezeti összefogás?

A Gemenc Forest Nectar Szövetkezet célja a magyar méhészek versenyképességének javítása.

Ennek érdekében:

  • Közös piaci fellépést terveznek, hogy nagyobb mennyiségben és jobb áron tudják értékesíteni a mézet, akár külföldön is.
  • Egységes arculattal és minőségi garanciával kívánják bemutatni a magyar mézet a nemzetközi piacokon.
  • Kapcsolati hálót építenek ki, segítve az információcserét és a szakmai fejlődést.
  • A biotermelés felé fordulnak: A szövetkezet tagjai természetvédelmi területeken, ártereken és nemzeti parkokban méhészkednek, hogy garantálják a vegyszermentes méz előállítását.

Mi lehet a megoldás?

A magyar mézpiac megerősítése több tényezőn múlik:

  • Fogyasztói tudatosság: Jelenleg a magyarok évente átlagosan csupán 1 kg mézet fogyasztanak. Dózsa szerint sokan 80-100 ezer forintos cipőket vásárolnak gondolkodás nélkül, de az élelmiszeren spórolnak, pedig az egészség szempontjából ez lenne a legfontosabb.
  • Célzott kampányok és edukáció: A magyar méhészek jelen kell legyenek a termelői piacokon és az online térben is, hogy eljuttassák az üzenetet a fogyasztókhoz.
  • Piaci versenyelőny kialakítása: A japán vagy német kereskedőket meg kell győzni arról, hogy a magyar méz prémium minőségű, és jobb, mint a dömpingáras külföldi alternatívák.

A jövő a szövetkezetekben rejlik

A szövetkezet alapítói hisznek abban, hogy az összefogás segíthet megmenteni az ágazatot. A cél nem csupán a túlélés, hanem az, hogy minél több magyar méhész számára biztos megélhetést jelentsen a méztermelés.

Dózsa Tamás Károly végső üzenete egyszerű: „Bízunk a tudásunkban, hiszünk a magyar méhészek tisztességében és a minőségi élelmiszer erejében. Szeretettel várjuk azokat a méhészeket, akik csatlakoznának a közös célhoz."

Forrás: Demokrata.hu

Indexkép: Pixabay