Most van a nagyhét, melynek három legfontosabb napja a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Nagypénteken a legszigorúbb a böjt, így nem mindegy, mit és hányszor eszünk. Van is egy remek ötletünk a mai napra! Olaszországban hozzátartozik a húsvéthoz az articsóka, amelyből igazán finom ételeket lehet készíteni. De nem csak ételek, hanem egyéb hagyományok is kapcsolódnak ehhez a naphoz, amelyeket érdemes megismerni és bevezetni a családi ünnepeinkbe. Így nem csupán a hagyományokat ápoljuk, hanem színesebbé tehetjük a családi ünnepeket is.

A nagypénteki hagyományok

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét. Ekkor leplezik le a gyászlepellel bevont keresztet. Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, azért kapta a nagypénteki szertartás a csonka mise nevet. A pap a szertartást piros ornátusban végzi, mely a vértanúság színe.

Nagypénteken szokás a keresztútjárás. Ennek során felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása az 1600 körüli évekre nyúlik vissza.

A nagypéntek az év legszigorúbb böjti napja. Bár a legtöbb tilalom nem vonatkozik a gyermekekre és az idősekre, a nagypénteki böjt mindenkire nagyon szigorúan vonatkozik. A hagyományok szerint a hívőknek ezen a napon délig semmit sem lehetett enni, és utána is csak héjában sült krumplit, vagy olajos, hagymás burgonyát.

De nem csak az a fontos nagypénteken hogy mit, hanem az is, hogy hányszor eszünk. Ez a nap ugyanis nem a jóllakásról szól, nem véletlenül a böjt része. Ezen a napon ezért maximum három alkalommal szabad étkezni, de tilos jóllakni. Sok hívő csak egyetlen alkalommal eszik ezen a napon. A böjt azért fontos, mert ez ad alapot a megtisztuláshoz, és a nagypénteki csendes áhítathoz.

Az sem mindegy, miben mosogatunk ma

Nagypénteken a lányok vizet vettek a patakból, és abban mosták el az edényeket, sőt, maguk is ebben fürödtek meg. A megtisztulás féregűzéssel folytatódott, amikor elűzték a tanya környékéről a patkányokat, csótányokat, egereket.


Nagypénteken sokan nem ettek húst és nem sütöttek kenyeret, mert úgy vélték, az kővé válna. De azért sem volt értelme a kenyeret bedagasztani aznap, mert tűzgyújtási tilalom is volt, így úgysem tudták volna megsütni. Ennek oka az volt, hogy Jézus halálának emlékére minden tűznek ki kellett aludni, emiatt nagyszombatig csak hideg étel került az asztalra.

Húsvét péntekén tilos volt befogni a lovat, mert attól féltek, megbetegszik. Boriban ilyenkor hajtották ki ünnepélyesen a disznócsordát. De a vetéssel kapcsolatban is sok hagyomány élt húsvét pénteki napjával kapcsolatban. Krumplit például nem lehetett a nagyhéten vetni, mert rossz termést ígért. A búzát sem boronálták ezen a napon, mert féltek, hogy elszárad.

A víznek azonban különösen fontos szerepe volt ezen an napon is. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, az nem lesz beteg. Turán a lányok üvegben vittek haza vizet a folyóról, mert azt hitték, aki ebben megmosakszik, az szép lesz.

A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert, egészségvarázsló célzattal. Hortobágyon a lovakat fürdették ezen a napon, míg Jászdózsán a teheneket vitték ki inni a folyóhoz. A mai, tavaszi nagytakarítás már ekkor is fontos hagyomány volt, de akkor meszeltek és mázoltak is ekkor.

Nagypénteken a hívők általában rántott levest, tésztát, vagy tojásos, tejes ételeket fogyasztottak. Jellegzetes böjti ebéd volt még a bableves, természetesen szigorúan húsmentesen, és a mákos tészta is. A böjti tilalom azonban úgy tudjuk, nem terjedt ki a pálinkaivásra.

Nagypéntek a tilalmak napja is

A nagypénteket a magyar néphit az egyik legszerencsétlenebb napnak tartotta.  Ez a nap gyásznap és egyben dologtiltó nap is volt. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, mert úgy vélték, azok megbetegednének. De a szárnyas állatok levágása is tilos volt, hogy a többi állat elpusztuljon.

húsvét kalács tojás

Nagypénteken tilos húst enni. Fotó: Shutterstock

Azonban nagypéntek volt a hagyományos ideje a herélésnek, és a jószágok bélyegzésének is, főleg Hajdúböszörményben, Debrecenben, Nádudvaron és Balmazújvárosban. A nagypénteken ültetett kotlós azonban nem szerencsés, ezért Jászdózsán sosem ültették ezen a napon. Boriban ilyenkor hajtották ki a disznócsordát, az asszonyok pedig a kanásznak tojást, babot, lisztet és kenyeret vittek.

A földművelésben ugyancsak jellemző volt nagypénteken a tiltás. Szántani nem lehetett, mert ezen a napon Jézus a földben volt. Ugyanakkor Göcsejben délután eletették a kora tavaszi veteményeket, Sarkadkeresztúron pedig úgy tartották, hogy krumplit a legjobb húsvét nagyhetén vetni.

De nem volt szabad nagypénteken fogasolni, boronálni a búzát, mert elszárad és kipusztul a töve. A nőknek tilos volt nagypénteken mosni, mert úgy tartották, a ruha viselőjébe csap a villám. De fonni, varrni és szőni sem volt szabad, mert úgy vélték, azzal megszurkálják Jézus sebeit.

Nagypénteken egyedül csak a húsvéti tojást volt szabad festeni. A magyar házakban gyászt tartottak, nem égett tűz, a házban lévő tükröt letakarták, majd megállították az órát, mintha halott lenne a háznál.

Nagypénteki hajnali fürdőzés

Az egyik legismertebb nagypénteki hagyomány a hajnali fürdőzés volt. A víznek betegségelhárító, tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak, és úgy gondolták, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, vagy megmosdik, az nem lesz beteg. De nem csak ezen a napon volt fontos a víz. A patak vizéből haza is vittek és a húsvéti ünnepek alatt is azzal mosakodtak.

De a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak is. A lányok ezért a patakban mosakodtak, hogy szépek legyenek és ne legyenek szeplősek. Ahol pedig a víz partján fűzfák voltak, ott azért fürödtek, hogy szép, hosszú hajuk legyen.

A csépaiak szerint szótalan víznek kellett lennie, vagyis sem odafelé, sem visszafelé nem volt szabad megszólalni, amikor hazavitték a vizet. A folyóvíz erejét azzal magyarázták, hogy Jézust a katonák beletaszították a Cedron patakjába, és ezzel a patak vize megszentelődött. Ezért néhol aranyos víznek is nevezik a napfelkelte előtt merített vizet. A nagypénteken hajnalban hozott vizet Almágyon rózsavíznek, Vecseklőn hollóvíznek nevezik.

A nagypénteki fürdőzésből az állatoknak is kijutott. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert, hasonlóan egészségvarázsló célzattal - tudjuk meg az ma7.sk írásából. A Hortobágy környékén elsősorban a lovakat fürösztötték meg, de országszerte hajtották ki az állatokat a patakhoz inni, és le is fürdették őket, hogy ne legyenek betegek.

Göcsejben a férgeket űzték ki ilyenkor. De a göcseji gazdasszony addig nem is rakott tüzet, amíg más kéménye nem füstölt, nehogy a bolhák ellepjék a házat. Göcsejben volt még egy igazán érdekes hagyomány, miszerint a férfiak nagypéntek hajnalban kezükben egy pálcával, meztelenül rohanták körbe a házukat, hogy megszabadítsák a rovaroktól, kártevőktől.

De a nagypéntek hajnalban hozott vízben a gazdasszony még a sonkát is megforgatta, hogy ne essen bele a féreg. A nagypénteki tűzgyújtás annak  állít emléket, amikor Jézust Pilátus elé vitték, és a szolgák és katonák tüzet gyújtottak, hogy amellett melegedjenek. Sok helyen a tüzet a legények át is ugrálták. De nagypénteken hajnalban a férfiak azért raktak tüzet a szomszéd faluval határos részen, hogy a termést a jég el ne verje.

A szerelem és az időjárás is szóba került nagypénteken

A néphit szerint a nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka az eladósorban lévő lányok fésűt és szappant csavartak a törölközőjükbe, majd a párnájuk alá rejtették. Aki férjet akart fogni, nem törölhette meg lefekvés előtt a vizes arcát, mivel aki álmában megtörölte arcát, később az lett a jövendőbelije.

Természetesen az időjárással kapcsolatos jóslásoknak is helye van nagypénteken. Úgy tartották, eső esetén jó tavasz lesz, míg Galgamácsán ha nagypénteken szép volt az idő, akkor üszkös, rossz termést hozott.

Articsókát ehetünk a mai napon is

Sokaknak okoz nehézséget, hogy ezen a napon milyen húsmentes étel kerüljön az asztalra. Olaszországban húsvétkor szívesen készítenek finom ételeket az articsókából.

A sült articsóka azért is jó választás, mert ilyenkor nagyon könnyű hozzájutni. Nem csak sütve, de rántva és grillezve is kerülhet a húsvéti asztalra, még a böjt idején is. Igazán finom frissen facsart citrommal meglocsolva.

De készíthetünk zöldséges rakott tésztát vagy lasagnét is, spárgából, articsókából vagy spenótból. Azonban az articsókára nem csak akkor számíthatunk, amikor nem ehetünk húst. Ez a zöldség húsokkal is nagyon finom.

Jó ünnepi készülődést és kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!