1970 és 2014 között a 455 vizsgált populáció kereken 53 százalékkal csökkent. A legnagyobb veszteségeket a trópusi erdők, köztük az amazonasi esőerdők állatai szenvedték el, ahol a legnagyobb számban élnek erdőlakó gerincesek – állapította meg a nemzetközi környezetvédelmi szervezet által kedden kiadott Below the canopy (A lomsbsátor alatt) című jelentés, amelynek készítői 268 erdőben élő gerinces fajt vizsgáltak, ezek 75 százaléka trópusokon élő erdőlakó.
Ezen hatalmas veszteség hatása túlnő a vadvilágon. Az erdőlakó fajok egészsége valójában összefügg az erdők általános egészségi állapotával és az emberek, valamint a bolygó egészségi állapotával – hívták fel a figyelmet a szerzők.
Az egészséges erdők tisztítják a levegőt és a vizet, meggátolják az áradásokat – fotó: Pixabay
Az erdők jelentik a szárazföldi gerincesek több mint felének otthonát, ezek a fajok biztosítják az erdők egészségét, létfontosságú feladatokat látnak el, beporozzák a növényeket, elterjesztik a magvakat.
Az egészséges erdők tisztítják a levegőt és a vizet, meggátolják az áradásokat, élelmiszerrel és munkahellyel látják el az embereket. Megkötik és tárolják a szenet, a szénelnyelő képességük védi a bolygót a klímaváltozás hatásaitól.
Ha vissza akarjuk fordítani a biodiverzitás csökkenését világszerte, és el akarjuk kerülni a klímaválságot, meg kell védeni az erdőket és a benn élő fajokat – figyelmeztetnek a kutatók.
A WWF jelentése beszámol ugyanakkor fajmegőrző programok sikerességéről is, köztük a Costa Ricában élő mellényes bőgőmajom és a közönséges csuklyásmajom, valamint a Közép- és Kelet-Afrikában élő gorillák számának növekedéséről. Utóbbiak egyedszáma ezerre nőtt, köszönhetően a helyi lakossággal való együttműködésnek, a vadorzók elleni fellépésnek és az ökoturizmus szabályozásának.