Az elmúlt hetek hirtelen felmelegedése beindította kalászosaink növekedését, a lehullott csapadék pedig tökéletes környezeti feltételeket teremtett a levélbetegségek gyors felszaporodásának és terjedésének – írja a novenyvedoszer.hu a morvanovenydoki.hu cikke alapján.

Mit kell tudni a jelenlévő/várható levélbetegségekről, hogyan lehet megelőzni őket, vagy ha már jelen vannak, hogyan tudunk védekezni ellenük?

Mint írják, a kalászosainkban fertőző gombabetegségek egy része már ősszel is felütheti fejét az állományokban. Ilyen a lisztharmat, a szeptória, vagy akár a vörösrozsda is. De ezek mértéke jellemzően nem üti meg azt a szintet, hogy szükséges legyen a beavatkozás. Egy keményebb tél, hosszan tartó hideg ezeket a fertőzési problémákat megoldja, mivel a kalászos levélbetegségek jelentős része nem viseli a -5°C alatti hőmérsékletet.

A fertőzés kialakulásához 3 tényező azonos időben való megléte szükséges, ha valamelyik hiányzik, nem alakul ki fertőzés: gazdanövény + kórokozó + környezeti feltételek

Néhány jelentősebb kalászos levélbetegség:

  • Lisztharmat (Blumeria graminis): A fertőzésnek a csapadékmentes, de párás meleg időjárás kedvez. Eleinte fehér micéliumszövedék jelenik meg a levél felszínén, ami később bebarnul, majd teljesen elhalnak a levelek. A betegség alulról felfelé terjed. A bokrosodás végén, szárba indulás idején lehet főként számítani járványos megjelenésére. Legfontosabb a zászlóslevél és az alatta lévő két levélszint megvédése. Már a bokrosodás idején meg kell fogni a fertőzést, mivel később már nehéz lesz egészen a növény aljáig eljuttatni a permetszert. Kezelésére kontakt és felszívódó készítmények is hatásosak lesznek.
  • Fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis): Itt a fertőzés az alsó leveleken indul, sárga szegéllyel körülvett sötétbarna foltokkal. Később a felsőbb leveleket támadja. Mivel fertőzött növényi maradványokkal terjed, így fontos azok leforgatása ősszel. A fertőzés fő veszélyét a növény asszimilációs felületének csökkenése jelenti, ami termésveszteséghez is vezethet.
  • Szeptória (Mycosphaerella graminicola): Már ősszel fertőzhet a kalászosainkban. Az alsó leveleken világosbarna, később sötétbarna kerek foltok jelennek meg, közepén később világos kis folt, benne apró fekete pontok (piknídiumok), a szaporítóképletek láthatóak. A fertőzés előrehaladtával a foltok összeolvadnak, és elszáradnak. Ideális környezet számára a fertőzéshez egy kis mennyiségű csapadék jelenléte. A nagy szárazság viszont lelassítja a fertőzés tempóját.
  • Vörösrozsda (Puccinia recondita f. sp. tritici): Elvétve ősszel is megjelenhet, de inkább tavaszi megjelenésére számíthatunk, amikor a hőmérséklet 15–22°C között van. Nem pusztán a fertőzés okoz problémát, a gomba uredotelepei felszakítják a levél epidermiszét, ami növeli a növény vízveszteségét. Szerencsére a fajták rozsda-ellenálló képessége javuló tendenciát mutat a fejlesztések által.
  • Sárgarozsda( Puccinia striiformis): Megjelenése inkább járványszerű az utóbbi években. Alacsonyabb hőmérséklet mellett fertőz, mint a vörösrozsda, a 10–15°C-os, párás hőmérséklet kedvez számára. Általában bokrosodás végén, szárba indulás elején lehet számítani a megjelenésére kezdetben a levél csúcsi részén.
búza

A lehullott csapadék tökéletes környezeti feltételeket teremtett a levélbetegségek gyors felszaporodásának – fotó: pixabay.com

A kalászosok lombvédelme nem tavasszal kezdődik el

Már ősszel vetés előtt fontos megtervezni és megelőzni a lehetséges fertőzéseket:

  • Vetésváltás
  • Talajművelés: a szármaradványok beforgatása
  • Árvakelések kezelése
  • Fajtaválaszték: fontos tisztában lenni vele, hogy az általunk választott fajta milyen betegségekre érzékeny, és milyen betegségekre van toleranciája/rezisztenciája.
  • Csávázott vetőmag használata

De valószínűleg még ha igyekszünk is minden megelőzési módszert betartani, akkor is elkerülhetetlen lesz tavasszal a növényvédő szeres beavatkozás. Általános gyakorlattá vált manapság a kalászosokban történő minimum kétszeri gombaölőszeres kezelés.
Az első kezelés korábban a zászlós levél kiterüléséhez volt időzítve, de az utóbbi évek tapasztalata, hogy az első kezelés egyre hamarabb, inkább a 2 nóduszos állapotban történik, köszönhetően a gyenge teleknek és a hamar felmelegedő tavaszoknak.

A második kezelés a kalászvédelemre irányul. Ha szerencsénk van, megússzuk ezzel a két védekezéssel, de megesnek olyan évjáratok, és olyan erős, járványszerű fertőzések, amikor az említett két kezelés közé még plusz egy permetezés szükséges lesz – olvasható a novenyvedoszer.hu cikkében.


Milyen hatóanyagok állnak rendelkezésünkre a kalászosaink lombvédelmére?

  • Azolok: A legrégebb óta ismert kalászos gombaölőszer csoport, minden ismert gabona levélbetegségre alkalmazhatóak. Mind önállóan, mind kombinációban számtalan készítmény van forgalomban. Felszívódó hatásúak, ergoszterol-bioszintézis-gátlóként működnek. A permetezés helyén felszívódva a növényben a csúcsi irányba szállítódik a hatóanyag, így fontos az alapos fedettség, hogy a tőhöz közel eső részek se maradjanak védtelenek.
  • Strobilurinok: Az azolok után a strobilurinok csoportja volt a következő megismert kalászos fungicid csoport. Fungicid hatását az energiatermelés leállításával biztosítja. Bevezetésük nagy hatással volt a kalászosok lombvédelmére. Egyrészt mivel eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik az azoloktól, nem állt fenn a rezisztencia problémája. Illetve kísérletek által igazolva lett, hogy az azolok és strobilurin csoportba tartozó hatóanyagok kombinációja az erősebb fertőzöttséggel, járványokkal szemben jobb hatást biztosít, mint önmagában az egyes csoportok hatóanyagai. Ami viszont különösen kiemeli a strobilurinokat más fungicidek közül, az az élettani hatása a növényekre. A beépítő folyamatok serkentésével lelassítja a növényben az öregedési folyamatokat, fokozza a fotoszintézist, ezáltal egy intenzív „zöldítő hatást” tapasztalhatunk a használata során. Így elmondható, hogy használata fertőzések jelenléte nélkül is pozitívan befolyásolja a kultúráink életfolyamatait.
  • Karboxamidok: Megjelenésük tovább szélesítette a kalászosaink fungicides védekezési lehetőségeit. Működési elve, hogy gátolja a szukcinát-dehidrogenáz enzim működését, ezzel leállítva a gombafertőzés energiatermelését. Kombinálva a fentebbi 2 hatóanyagcsoport elemeivel, felerősítik egymás hatását, biztosítva ezzel a kultúráink védelmét, illetve a rezisztencia kialakulását.

Rezisztencia kérdés

A nyugati országokban a strobilurinok túlzott egyoldalú használata miatt már számos levélbetegséggel szemben erős tolerancia, néhol rezisztencia alakult ki. Így ezeken a területeken már csak azolokkal, vagy karboxamidokkal kombinálva tudják használni.

Hazánkban még nem tapasztalható ez a probléma, de ennek elkerülése végett fontos feladatunk a hatóanyagok variálása (és ne csak másik elnevezésű készítményt!!), mind a hatóanyag csoportokat, mind a csoportokon belüli hatóanyagokat.

A fentebb felsorolt hatóanyagokról általánosságban elmondható, hogy jól keverhető más fungicid vagy rovarölő készítményekkel, vagy akár lombtrágyákkal is. Viszont előtte mindig érdemes tájékozódni a készítmények engedélyokiratában leírtakkal, vagy szakember véleményét kérni – olvasható a cikkben.

Forrás: novenyvedoszer.hu/morvanovenydoki.hu

Indexkép: pixabay.com