Prof. dr. Heltai Miklóst, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatóját a korszerű vadgazdálkodás élővilágra gyakorolt hatásáról, illetve a pocokinvázió kapcsán, a ragadozóknak a pockok elleni küzdelemben betöltött szerepéről kérdeztük.

A korszerű vadgazdálkodás jótékonyan hat az élővilágra

A korszerű vadgazdálkodás jótékonyan hat az élővilágra, választ ad a természeti erőforrások számos problémájára – mondta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy az ember sosem élt békében a ragadozó fajokkal, és olykor nemcsak a saját védelmére, hanem más fajok fennmaradása, vagy jobb élőhelyi körülményeinek érdekében is korlátozni kell azokat.

A korszerű vadgazdálkodás amellett, hogy megakadályozza az inváziós állatfajok terjeszkedését, megfékezi az állatok között terjedő járványokat, a vadkárokat, az orvvadászatot, az illegális állatkereskedelmet, tehát hozzájárul a környezet védelméhez.

mezei pocok rágcsáló

A rágcsálók óriási károkat képesek okozni a mezőgazdasági területeken. Fotó: Shutterstock

Prof. dr. Heltai Miklós kérdésünkre elmondta, hogy a korszerű vadgazdálkodás és a vadászat közötti különbség az, hogy a vadgazdálkodás tervszerű és ellenőrzött. A vadgazdálkodással kapcsolatos képzések szakvezetője, és a gödöllői vadbiológiai műhely alapítója, prof. dr. Csányi Sándor azt szokta mondani, hogy a vadgazda két legfontosabb eszköze a mérleg és a centiméter. A vadgazdálkodás egy mérnöki tevékenység, ahol ismerik a hatásokat és azoknak megfelelően próbálják meg az egyes fajok állományait és azok élőhelyét manipulálni. Ez a menedzsment, vagy kezelés, a számukra, vagy éppen a többségi társadalom számára fontos szempontok szerint történik.

Egy ragadozókkal foglalkozó menedzsmentnél azt veszik figyelembe, hogy az apróvadfajok között, amelyek között ott vannak a vadászhatók és védettek is, melyek fontosabbak, mint a ragadozó fajok. Ezek a védett és hasznos apróvadfajok ugyanis sok emberi hatástól is szenvednek, például az élőhelyek átalakítása, vagy az intenzív mezőgazdasági termelés miatt. Ezért a modern vadgazdálkodás a jól alkalmazkodó, tömeges, generalista fajok állományát befolyásolja úgy, hogy csökkentsék azt a hatást, amit ragadozóként, vagy versenytársként az értékesebb és veszélyeztetettebb fajok állományban tudnak tenni.


A rókák, habár rengeteg pockot fogyasztanak, nem tudják megfékezni az inváziót

Az egyik ragadozó, amelyik hazánkban mindenhol megtalálható, és van vagy lehet bizonyítható hatása az apróvad fajokra, a vörös róka. Az apróvadgazdálkodást folytató egységeknek nem érdeke, hogy túl sok róka legyen - mondta el prof. dr. Heltai Miklós. A nyúlnak, fácánnak, fogolynak, fürjnek és a többi vadászható és védett fajnak segítenek azzal, hogy nem hagyják elszaporodni a rókákat.

A róka szerepe azonban kettős, hiszen egyszerre jelenik meg, mint versenytárs, és mint ökoszisztéma szolgáltató az ember számára. Ezek a fajok olyan fajok, amelyek úgy tesznek jót az embernek, hogy ezért nem kérnek cserébe pénzt, mégis elvégzik a feladataikat.

pocok rágcsáló

Az idei évben óriási mértéket öltött a mezei pockok elszaporodása. Fotó: Shutterstock

Ilyen ökoszisztéma szolgáltatásból többfélét is végeznek nekünk a rókák. Például, amikor elpusztul egy állat, mivel a róka dögevő faj, elfogyasztják a tetemeket. Emellett pedig másik fontos szerepük a kisrágcsálók fogyasztásában jelenik meg, hiszen a róka táplálkozásának a nagy többsége kisrágcsálókból áll össze. Azonban ezeket a kisrágcsálókat nem csak a róka fogyasztja, hanem a kis- és közepes testű ragadozók többsége is, amilyen például a nyest, a menyét, a görény, a nyuszt, vagy a vadmacska.

Ami a fogyasztáson túl mindig kérdéses, hogy azon kívül, hogy az adott ragadozó faj fogyaszt valamit, amiből kevesebb lesz ettől, van-e ténylegesen hatása az adott, általa fogyasztott fajok állományára. Azt lehet látni, hogy a kisrágcsáló fajok még egy normál évben is kimeríthetetlen tárházát jelentik a tápláléknak, amit ökológiai szempontból úgy lehet jellemezni, hogy egy korlát nélküli táplálékforrást jelentenek mindazon ragadozó fajoknak, amelyek szeretnek belőlük fogyasztani, legyenek azok emlősök, vagy akár madarak. Egy gradáció nélküli átlagos évben is korlátlan ökológiai forrást jelentenek, ami azt is jelenti, hogy a belőlük való fogyasztást nem lehet hatásként kimutatni. A rókák jelenléte tehát nem csökkenti jelentősen a kisrágcsáló fertőzést.

Ráadásul a rókák tömeges elszaporodása mérhető és bizonyítható károkat tud okozni minden földön fészkelő védett és vadászható fajra nézve. Ha túlszaporodna, már az emberi szemüvegen keresztül is képes lenne kárt okozni a többi faj állományában.

Összegzése szerint a korszerű vadgazdálkodás választ ad társadalmi kihívásokra, tudományos alapokon áll, felhasználja a vadbiológia kutatási eredményeit, és ellenőrizhető, tudatos tervezési rendszer áll mögötte.