Az agroerdészet a fenntartható mező-és erdőgazdálkodás megvalósításának egyik kulcsa, ezért 9 európai ország 13 szervezetének konzorciuma elindította az AFINET (AgroForestry Innovation NETworks) nevű tematikus hálózatot.

A hálózat célja a kutatók és a szakemberek közötti tudás- és tapasztalatcsere ösztönzése az agroerdészet területén, valamint az, hogy átemelje a kutatási eredményeket a gyakorlatba és ösztönözze olyan innovatív ötletek megszületését, melyek segítenek a kihívások leküzdésében, a földműveléshez, állattartáshoz kapcsolódó problémák megoldásában.

E cél elérése érdekében az AFINET egy újszerű módszert alkalmaz, melynek elemei a következők:

(i) kilenc európai országban (Spanyolország, Nagy-Britannia, Belgium, Portugália, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Franciaország és Finnország) "Regionális Agroerdészeti Innovációs Hálózatok" (RAIN-ek) létrehozása, melyeket a hálózatok koordinátorai kötnek össze. A RAIN-ek különböző éghajlati, földrajzi, társadalmi és kulturális adottságú területeket képviselnek, tagjai pedig egymást jól kiegészítő tudásanyaggal rendelkező, kulcsfontosságú szereplők: gazdálkodók, döntéshozók, mezőgazdasági tanácsadók, szaktanácsadók, kutatók, stb.

(ii) az agroerdészet tudományos és gyakorlati ismereteit magába foglaló európai tudásbázisának létrehozása egy felhasználóbarát felületen (“Tudásfelhő”), amelyben a témával kapcsolatban összegyűjtött összes információ és a projektben létrehozott anyagok elérhetőek lesznek.

2018 nyarán a magyar Agroerdészeti Hálózat harmadik alkalommal rendezte meg találkozóját, két eseményre bontva, melyek a téma kiemelkedő szakmai rendezvényeihez kapcsolódtak. Június 2-án „Fáslegelők Napja és Pásztorünnep” című, immár hagyományokkal rendelkező rendezvényhez kapcsolódva fás legelős tanulmányúton és kerekasztal beszélgetésen vettünk részt.

fás legelő

Fás legelő bejárása Olaszfalun

A rendezvénynek és a hálózati találkozónak az olaszfalui Zöldág Lovasudvar adott otthont, a házigazda Varga Antal volt, aki maga is külterjes állattartással foglalkozik. A délelőtti előadások során mind szakmai, mind kulturális szempontból betekintést nyerhettünk a pásztoroló életmód mindennapjaiba, hagyományaiba, jelenébe, és a kapcsolódó kutatási eredményekbe, innovációkba. A szakmai fórum a tapasztalatcserét, közös gondolkodást szolgálta.

Ezt követően Varga Antal vezetett körbe bennünket a birtokán, amely egy becserjésedett egykori legelő helyreállításával jött létre húsz hektár területen. A merinói juh tenyésztése mellett a tanya lovasudvarként és rendezvényközpontként is működik. A sétán résztvevők hasznos információkat kaphattak a házigazdától a fáslegelő kialakításával és fenntartásával, környezetvédelmi, jóléti, kulturális és gazdasági előnyeivel kapcsolatban. Ezen túlmenően a séta lehetőséget nyújtott arra, hogy a felmerülő nehézségek és azok lehetséges megoldásai is megvitatásra kerüljenek.

Agroerdészeti produktumok: családi gazdaság ízletes kézműves termékei a Vácza-kő Majorból

A hálózati találkozó második, főként szántóföldi termesztéssel foglalkozó részére június 22-én került sor Budapesten, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán, valamint másnap Vértesacsán a Valaha Tanyán. A délelőtti „Permakultúra-Agroerdészet-Fenntartható Gyümölcsészet Konferencia” keretében előadásokat hallgattunk agroerdészeti és permakultúrás gyakorlati tapasztalatokról, majd kisebb szekciókban vitattuk meg ezek különböző (pl. gazdasági, fenntarthatósági) megközelítéseit, a jelenlegi helyzetet, problémákat és a kitörési pontokat.

SZIE

Megtelt a SZIE előadóterme a Permakultúra-Agroerdészet-Fenntartható Gyümölcsészet Konferencia előadásain

A délutáni Agroerdészeti Hálózat találkozója hazai bevált gyakorlatokról, innovációkról szólt, melyekkel kapcsolatban a tagok megosztották egymással véleményüket, tapasztalatukat és elképzeléseket, majd egyeztették a következő hónapok feladatait.

Június 23-án Kulcsár Balázs biogazdálkodó fogadta a konferencia résztvevőit és a hálózat tagjait a Valaha Tanyán, Vértesacsán. 12 évvel ezelőtt 12 hektár szántóterületen kezdődött a farm története, azóta a fiatal gyümölcsfák bőven adják a termésüket a különleges fűszerezésű, csak természetes anyagokat tartalmazó, házi készítésű bio-szörpökhöz.

Valaha tanya

Agroerdészeti köztestermesztés a Valaha Tanyán

A tanyán agroerdészeti rendszerű gyümölcstermesztést kiegészítve a különleges ízeket adó gyógynövények termesztése, fáslegelő és kaszáló fenntartása, valamint  állattartás folyik, mindez egy fenntartható, ökológiai gazdálkodási rendszer keretében. A látogatás során bepillantást nyerhettünk a vegyes gazdálkodás létesítésének nehézségeibe és örömeibe, valamint a feldolgozás folyamatába is.

A hazai AFINET Agroerdészeti Hálózattal kapcsolatban további információk a projekt weboldalán érhetők el.

Szerzők: Dr Vityi Andrea, Kiss-Szigeti Nóra, Kiss Andrea Tünde.
Képeket készítette: Dr Vityi Andrea és Kiss-Szigeti Nóra
Soproni Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft.

Az AFINET agroerdészeti hálózatok munkája az Európai Unió H2020 keretprogramjában a 727872 azonosító számú „AFINET Agroforestry Innovation Networks” című projekt keretei között valósul meg.