Honnan és hogyan kerül a fenyőfa az otthonunkba? – A karácsonyfák előélete

A legtöbb kivágott fenyőfa, mely a házunkban díszlik karácsonykor, már elmúlt ötéves.  Ahhoz hogy a fák ezt a kort eladható formában érjék el, sokat kell tennie egy karácsonyfa-termesztőnek.

Telepítés

A fenyőfák telepítése ősszel vagy tavasszal történik meg, mely során minden kivágott fa helyére egy új kerül. Így minden évben lesz kitermelhető fa az ültetvényben. A legtöbb termesztő egyetért abban, hogy a fenyő őszi ültetése sikeresebb eredéssel szolgálhat, mint a tavaszi.

Az első telepítés előtti szerves trágyázás pedig fontos része a termesztéstechnológiának, és annak ellenére, hogy a fenyő összességében igénytelen növény, a későbbiekben sem szabad megfeledkezni a tápanyag-utánpótlásról. Hiszen a nem kellően vitális növény könnyebben betegszik meg, és a károsítók is hamarabb legyengítik.

A karácsonyfának kivágott fenyőket kifejezetten erre a célra termesztik – fotó: Envato

Gyomszabályozás

Az első négy év során a fenyőültetvény folyamatos gyomszabályozása elengedhetetlen. A fiatal fák akár ki is pusztulhatnak a feléjük hatalmasodó gyomnövények miatt, melyek amellett, hogy árnyékolnak, elszívják a vizet és a tápanyagot előlük. A gyomirtás legjobb, ha mechanikai úton történik (kapálással, kaszálással), mert az alig pár éves fenyők a legtöbb herbicidre érzékenyek.

Növényvédelem

A fenyőfákat számos károsítóval szemben kell megvédenie a termesztőnek. Ezek közül a lucfenyő-gubacstetű (Sacchiphantes abietis) a leggyakoribb kártevők egyike, mely nevéhez hűen a lucfenyőt károsítja. A gubacstetű ősszel telepszik be az ültetvénybe, és az általa kiválasztott fehéres viasz pelyhek alatt telel át.

A kártevő tavasszal kezdi meg táplálkozását a rügyek tövén folytatott szívogatásával, melynek következtében a tűkezdemények pikkelyszerű képződményekké (gubacspikkelyekké) alakulnak át.

Április végén, május elején a szárnyatlan „ősanya" 100-150 petét rak le, amelyekből a kikelő fiatal levéltetvek bevándorolnak a korábban kialakult ananász alakú gubacsok kamráiba. Később itt fejlődnek tovább, és szívogatásuk következtében a gubacspikkelyek tovább szélesednek. Az itt kifejlett levéltetvek vándorolnak tovább. Elhagyják a lucfenyőket, és átrepülnek a legközelebbi vörösfenyőre.

A gubacstetvek fejlődésmenete igen bonyolult, ezért a védekezés sem egyszerű ellenük. A gubacsokban zártan élő tetveket csak felszívódó készítményekkel lehetséges elpusztítani.

A levéltetvek mellett a takácsatkák (Oligonychus ununguis) is nagy károkat tudnak okozni a fejlődő fácskákban. Az atkafertőzés következtében a tűlevelek zöldessárgára színeződnek, elhalványulnak, később sárgán pettyezetté válnak. Továbbá a fertőzött részeket pókhálószerű bevonat fedi be. A kártételnek köszönhetően a fenyőfa esztétikai értéke jelentősen lecsökken, és eladhatatlanná válik.

Többszöri újrafertőződés következtében a fiatal fenyők elhalhatnak, ezért folyamatosan ellenőrizni kell, nem fertőződtek-e újra a fák. Már kora tavasszal meg kell kezdeni ellenük a megelőző permetezéseket, és ha kell, 10-14 napos időközzel megismételni azt. Illetve a nyugalmi időszakban végzett olajos lemosó permetezés csökkenti az áttelelő peték számát.

Nem kell erdőket kivágni a karácsonyfa-állítás hagyománya miatt – fotó: Envato

A fenyőket a betegségek sem kímélik. A nyár folyamán sokszor megfigyelhetőek sárga csíkok a fenyő tűlevelein. Ezt a kórképet a rozsdagombák okozzák, melyre kifejezetten érzékenyek a nordmann jegenyefenyők (Abies nordmanniana). Súlyos fertőzöttség szintén okozhatja a fiatal fenyők pusztulását.

Napjaink két legjelentősebb fenyőbetegsége azonban a Sydowia polyspora nevű gomba, melynek egyelőre nincs magyar neve, illetve a tűkarcgomba (Lophodermium pinastri). Míg a Sydowia p. gomba csak 2009 óta ismert hazánkban, addig a tűkarcgomba már a '70-es években is súlyos károkat okozott a karácsonyfatermesztésben.

A betegségek kialakulásának főként a meleg csapadékos nyár kedvez, de kellő időben alkalmazott növényvédő szerekkel és a fák jó kondícióban tartásával (tápanyag-utánpótlással és öntözéssel) megelőzhető a kialakulásuk.

A fák jó kondícióban tartásával megelőzhető a betegségek kialakulása – fotó: Shutterstock

Természetesen vannak a betegségekkel szemben ellenállóbb fajták is, mint például a kolorádófenyő (Abies concolor).

A fenyőültetvényeket előszeretettel látogatják a vadak is. Az őzek és szarvasok agancsukkal leháncsolják a fák törzsét, ami miatt a sérült részen nem nőnek ágak, és a fa alaktalanná válik. A vadak elleni védekezés leghatékonyabb módja az ültetvény körbe kerítése. Amennyiben erre nincs lehetőség, a különféle vadriasztó anyagokkal és eszközökkel szükséges megoldani a vadak távoltartását.

Metszés

Annak érdekében, hogy a fenyőfák ideális formával rendelkezzenek, folyamatos koronaalakító metszésre van szükség. Nem szabad hagyni, hogy a fák lombja elsűrűsödjön, túlterebélyesedjen vagy nem kívánatos formában fejlődjön tovább. A termesztők ezért az év során többször szemrevételezik a fákat, és lemetszik a nem odaillő ágakat.