Az agancsokat csak írásos engedély birtokában lehet összeszedni – fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Másrészt az illegális agancsgyűjtés a vadállományban és az erdőben is kárt okoz. Az agancsozók sokszor ugyanis nagyobb csoportban, szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel viszont nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat.
Az illegális gyűjtőknek az sem számít, hogy a tél végére legyengült, megzavart szarvasok teljesen kimerülhetnek, kerítéseken akadhatnak fenn, nagyobb csapatokban az utakra rohanva balesetet okozhatnak – idézi a közlemény Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettesét.
Csépányi Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy a folyamatosan zavart állat nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, hanem az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg, így több kárt okoz az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával.
A hullajtott agancs ráadásul a szakemberek számára egyfajta információforrásként szolgál. A vadgazdálkodók rengeteg dologra tudnak következtetni belőle. Képet ad az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas.