Sík vidékeken, illetve a melegebb déli tájakon általában korábban beindulnak a bikák, mint hegyvidéken, de az időjárás is meghatározó tényező. A nőstény szarvasok, vagyis a tehenek által kibocsátott feromonok indítják be a bikák bőgését: jellegzetes hangjuk a tehenek terelgetését szolgálja, ugyanakkor jelzés a többi bika számára is egymás testi erejéről, elszántságáról és a hierarchiában elfoglalt helyükről.

Február végén elhullajtott agancsukat a bikák erre az időszakra növesztik vissza teljesen, s ezzel küzdenek meg a nőstényekért. Hihetetlen, de egy-egy szarvasbika egy nap akár 30-40 nősténnyel is párosodhat.

Szarvasbőgés idején a vadveszélyes utakon közlekedőknek érdemes fokozott figyelemmel lenniük. Ebben az időszakban ugyanis a szarvasbikák figyelmét a tehenek és a vetélytársak kötik le, így könnyen előfordulhat, hogy túl későn vesznek észre egy közeledő járművet. Megéri komolyan venni a vadveszélyre figyelmeztető táblákat, ugyanis a vaddal történő ütközés esetén a hatályos jogi szabályozás alapján az autókban keletkezett anyagi kár kizárólag az autó tulajdonosát terheli. Felszerelhetünk vadriasztó sípokat is a járműre, azonban nagy a választék és a hatékonyság nem minden esetben garantált. Egy kifejlett gímszarvasbika súlya pedig akár 300 kilogramm is lehet.



A természetjárók részéről szintén fokozott figyelmet kíván ez az időszak, hiszen a bikákra vadászók sem tudhatják, hogy mi zörög egy bokorban. Ezért is érdemes a kijelölt útvonalon maradni, illetve a vadgazdálkodók által általában szeptember hónapra bevezetett tilalmat betartani. E szerint megszabott időkeretek (gyakran délután 16 és reggel 8 óra) között jobb, ha nem tartózkodik idegen az erdőben.

Márpedig a nagyvadakkal való találkozásra Magyarország számos autóútján számíthatnak a közlekedők, miután a statisztikai adatok alapján Magyarország vadgazdálkodási és vadászati nagyhatalomnak számít Európában.

A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon.