A vénic-szil jellemzői

A vénic-szil közepes termetű, 20-25 méter magasra megnövő fa. Már lombfakadás előtt virágzik, zöldes-vöröses virágai márciusban nyílnak. Lependéktermése májusban érik, a magot a víz és a szél is terjeszti. Túlélőképességét erősíti, hogy a szomszédos egyedek gyökérzete gyakran összefonódik, így akár aktív tápanyagcsere is megvalósulhat közöttük, de tuskóról és gyökérről is egyaránt jól sarjad.

A vénic-szil Kárpát-hazában is őshonos, főként homoki tölgyesekben, ligeterdőkben, ártéri erdőkben él. Utóbbi területe a folyószabályozások és a maradék élőhelyek feldarabolódása, átalakítása miatt lényegesen lecsökkent. A szúnyogfának is nevezett fafaj árnyéktűrő, a gyengébb minőségű talajokat is jól tolerálja, a különféle élőhelyekhez így is nagyon jól tud alkalmazkodni.

Bár az európai szilfaállományt erősen károsítja a 20. század elején Ázsiából behurcolt, szilfavész nevű gombabetegség, a vénic-szil erre kevésbé érzékeny.

vénic-szil

Vénic-szil vagy szúnyogfa – fotó: Shutterstock

A vénic-szil, avagy szúnyogfa használatának előnyei

Mivel fája szívós, jól hajlítható, széles körben használták, és szilárdsága, rugalmassága miatt sok területen ma is igen értékes faanyagnak számít.

Víz alatt, például hídlábak, hajótestek építésére kiválóan alkalmas, hordókat, erjesztőkádakat is készítettek belőle. Vöröses színe és szép rajzolata, keménysége miatt az asztalosipar egyik kedvelt alapanyaga. A benne található cseranyagok miatt kérgét a tímárok egykor cserzőanyagként használták, de kiváló hamuzsír is készíthető belőle.


Az állatok takarmányozására régóta használják a kéreg alatti háncsrészt (ágait Németországban régebben még zölden levágták, feldarabolták és szárították, hogy télen az állatok etetésére használják), azonban a növény egyes részeit mi is fogyaszthatjuk.

Míg a keserűanyagokban gazdag kéreg különféle kivonatait inkább bélproblémák esetén gyógynövényként, különleges terméseit éretlenül gyűjtve, olajjal-ecettel keverve salátaként is szívesen tálalták. De főzeléket is gyakran készítettek belőle, emellett kenyértésztához is adták, tojásos ételekbe, levesbe, spenótba keverték, savanyúságoknál is használható fűszerként, sőt még tea is főzhető belőle.

Forrás: termeszeti.hu