Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR415.28 FtUSD400.96 FtCHF441.5 FtGBP501 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz UE-28 #732. hozzászólásáraValószínű hozzá volt szokva hogy csak sima őstermelőtől vásárolt,vagy csak simán rá akar beszélni hogy kevesebb legyen a fizetni valója!
Válasz UE-28 #730. hozzászólásáraLeginkább úgy tudnád neki elmagyarázni, hogy nincs felsorolva a fordított áfás,0,5,18-as adókulcsokra vonatkozóak között. A 12 nem ide vonatkozik (ilyen kulcs nincs).
Válasz TYLLA46 #725. hozzászólásáraHa ilyen formában tökéletesítik akkor már nem is tudom mennyi marad az adó mentes határ ami ugye már 2008-ban 18 millió volt Szlovéniában s 30 millió a sógorék az-az Ausztriában ha így tökéletesítik bizony még 50 év múlva sem érjük útól őket bár most már nem nekünk kell oda érni ők jönnek ide főleg ha megnyerik a pert az osztrák gazdák a Magyar kormány ellen amire jó esélyük van
Az elmúlt egy esztendőben sokat finomodott a NAK őstermelői tevékenységet és az ezt érintő adózást átalakító javaslata. Egyedül még a családi mezőgazdasági vállalkozási formán kell csiszolni. Viszont ha 2020 elején nem foglalják mindezt törvénybe, akkor újabb egy évet csúszhat a bevezetése.
A közel egy évvel ezelőtti siófoki Agrárszektor konferencián, az ott megjelent széles szakmai közönség előtt is ismertette Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója a kamara őstermelői rendszert és az ehhez kapcsolódó adózást megreformáló elképzeléseit, javaslatait; ennek része lenne egy új társasági forma, a családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) bevezetése.
fotó: pixabay
Eltelt egy esztendő, a téma újfent napirenden volt az idei siófoki tanácskozáson, Cseszlai István pedig tájékoztatást adott az ügy fejleményeiről. Mint mondta, az eltelt majd’ 12 hónap alatt a kamara megyei fórumok során mutatta be a tervezetet a gazdáknak és gyűjtötte be a véleményeket, ezekből pedig két tanulságot szűrtek le:
(1) túl ambiciózusnak bizonyult az az elképzelés, hogy az őstermelői tevékenység és a csmv kettőse lefedheti a teljes ágazatot, ezért szükség lehet egy átmeneti működési formára is;
(2) sokan nincsenek felkészülve arra, hogy egyik napról a másikra jogi személyiségű társaságként működjenek tovább. Hozzátette, a változtatás iránt van igény, ugyanis e fórumokon a vélemények mellett gyakorta feltették a sürgető „Mikor lesz már kész?” kérdést.
A tapasztalatok birtokában pedig a NAK némileg módosította a javaslatot.
Eszerint a természetes személyek tisztán őstermelői tevékenységként, vagy őstermelői gazdaságként (ez egyféle hibridje lenne a mostani családi gazdaságnak és a közös őstermelői igazolvánnyal működő közösségnek) végezhetnék a mezőgazdasági munkát, aki pedig jogi személyként kívánja folytatni, az a speciális kft-nek tekinthető csmv-ben dolgozhat.
Mindennek az adózási oldalát folyamatosan egyeztette a kamara és az agrártárca a Pénzügyminisztériummal. A javaslat elfogadása esetén az őstermelőket 10 millió forintos éves árbevétel alatt nem terhelné a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó, e határ átlépése esetén is csak az átlépett összeg után kellene szja-t és szocho-t fizetni. Az őstermelői gazdaság ennek háromszorosáig lehetne adómentes.
A NAK elképzelése szerint a csmv évi 50 millió forintos szintig kaphatna adókedvezményt adóalapot csökkentő tételeken keresztül.
Azt már Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium képviselője tette hozzá, hogy a csmv utáni adózás csak azt követően lehet részletesen szabályozni, ha a csmv-t végleges formába „öntik”, mindenesetre a PM nyitottan és rugalmasan áll hozzá.
Cseszlai István az elhangzottak után felvetette, hogy a NAK esetleg tovább, még több hónapon át tökéletesítené a javaslatot addig, amíg ki nem alakul annak egy konszenzusos állapota, ám Juhász Anikó, az agrártárca helyettes államtitkára megjegyezte, ha a 2020 tavaszi törvényalkotási sorozatba az AM ezt nem tudja beilleszteni, akkor közel egy évet csúszhat a megreformált őstermelői rendszer bevezetése.
Válasz generosaszolo #722. hozzászólásáraFIZETHET MERT ALANYI MENTES, A SZABÁLY CSAK A BANKSZÁMLA NYITÁSRA KÖTELEZETT ADÓZÓRA VONATKOZIK AZ ALANYI MENTES NEM KÖTELEZETT BANKSZÁMLÁRA
Válasz Rabó001 #714. hozzászólására vannak azért olyan országok ahol szakemberek irányítanak nem politikusok :most olvasom - Lengyelországban pedig 2016-ban 300 hektárban maximalizálták a gazdaságok méretét. Mivel a romániai földek 40 százaléka idegen kézben van, alighanem keleti szomszédunk is hamarosan a szigorítás mellett dönt majd.----És lehet jobban bekeményítenek mint a mi zseb szerződés akciósaink Font Sándorral az élen most már másodfokon fogja tárgyalni az Európai bíróság és fizethetünk azoknak akik elvesztették a gazdaságukat kis hazánkban
Válasz Rabó001 #714. hozzászólására Nos a kor tényleg nem számít meg az sem mekkora birtokod van mert kb 260 ezer termelő gazdálkodó van az 5 millió hektár termő földre s pont ez az ami nem szerencsés szerintem az ország szempontjából mert kiürül a vidék s meg rokkan a társadalom ma is már szerintem nincs meg az a 3200 település ahol van polgármesteri hivatal és aki betöltse a tisztet mert nincs lakosság sajnos mert a Zalai kis falvak a bevándorló nyugdíjas Holland -Német ajkúakkal még csak csak de Békés Hajdú Szabolcs Borsod határ menti része kiürült már ma is nem véletlen tudott kettős állampolgár átjelentkezni (itt nem a politikán van a hangsúly) az üres ingatlanokba amit írtam a 90 években a szomszéd falú 6700 fő volt ma alig lakják 3000-en de ugye a sok külföldön tartózkodó még nem adta el az ingatlanát de már Pesten Sopronban vettek házat szóval élő példák vannak a problémára ami a föld tulajdonlással kezdődött ill. a rendszer váltás hozta magával mert ezek az emberek ano már a tsz idején s utána még közel 10 évig szorgalmasan kertészkedtek több mint 1000 ha a fénykorban 85-95 év között Nagykőrös Kecskeméti Nyíregyháza Debrecen de még Győrbe is hordták naponta a frissen szedet ill. félkész feldolgozott zöldséget és ma Haldoklik van 4-5 család aki felvásárolja az összes földet és vége még néhányan küzdenek a nagybani piacra termelve de nem fiatal 1 sem tehát nem kell 10 év s azok is beadják az unalmast több Bökönyi szülő gyermeke született Londonba mint itt Szabolcsban és itt a baj hogy azok nem fognak haza jönni soha mert mindegy milyen nehéz de nem alázzák meg őket tisztességesen kezelik bárhova fordul
Válasz Rabó001 #715. hozzászólására én külsős voltam az iparban dolgoztam 12-24 h -ban s a hétvégéim 3 naposak voltak s ezt kellet kitölteni tartalommal ezért kertészkedtem piacoltam
Válasz Mihály #711. hozzászólásáraMinek kevered ide hogy fiatal vagyok és nincs rálátásom azt nem értem. Nemis tudhatod a koromat, ahogy én sem a tiédet, ami itt egyébként teljesen lényegtelen.
Leírtam hogy 1 ha háztáji föld volt, te is ugyanezt írod. Leírtam hogy nálunk levonták a kertet, te is ugyanezt írod. Egyébként nem minden faluban vonták le, a szomszédban például nem. Előtte 1 hold volt a háztáji, ezt ugyan nem írtam le, de az nem jelenti azt hogy nem tudtam, csak nem tsz történetet írtam.
Szerinted a 300 ha-os maximum szabja meg, hogy ma Magyarországon hányan gazdálkodnak? Szerintem marhára nem. Hány olyan gazdaságot látsz, ami megáll, ha eléri a 300 hektárt? Még a statisztikák is teljesen torzak, mert ha egy család papíron 3 gazdaságot visz, az 3 gazdaságként jelenik meg a statisztikában, holott a valóságban az egy. És gazdaság az is aki őstermelő az 1000 négyzetméter kertjén, vagy tart 2 db anyadisznót.
És ha már itt tartunk, a 300 ha nem birtokmaximum, hanem tulajdonlási korlát, egy magánszemély tulajdonában ennyi föld lehet. A birtokmaximum az 1200 ha, vetőmagtermelőnél vagy állattenyésztőnél pedig 1800. Egyébként ezt még senki nem tudta leírni ide hogy hogyan értelmezik, most is rengeteg cég van 1200 ill. 1800 felett a földtörvény 2013-as megalkotása és életbelépése óta. Ugye az akkor ígért üzemszabályozási törvény azóta se született meg.
Válasz Rabó001 #710. hozzászólására olyan kivételes voltam hogy 1 ft /nm áron vehetem bérbe 2000-15000 nm darabka földeket ami legtöbbször sarok föld volt ha vetettem volna bele lett volna veszteség bőven de én palántáztam akkor még minden szálat kézzel raktunk de mivel be jártam a főkönyvelőhöz a listán rajta voltak a többi bérlő neve meg hogy mennyi nm s így tudtam róla
Válasz Rabó001 #708. hozzászólására csak fiatal vagy nem emlékszel rá de 1 hold háztáli volt ha jól tudom 80 ig aztán lett 1 hektár és igen az 1 holdból is leszámolták a zárt kerteken lévő szőlőt szántót tanyahelyet már mint annak akinek kiderítették mert nálunk is a fő agronómusnak 90-ben derült ki hogy volt egy 800 öles tanya helye a nevén de előtte az 1 hektár háztáji kellet neki hol bab borsó-káposzta volt neki benne nem kukorica mint a többieknek és végül de nem útólsó sorban a 100 ha vagy 300 ha birtok maximum csak annyiból nem mindegy hogy még most is lenne 4-5 ezer gazda akinek a családja vidéken élne nem Hamburgban vagy Londonban
Válasz Mihály #706. hozzászólásáraAkkor 87-ben te nagyon kivételezett lehettél, ha a tsz vezetőkhöz hasonlóan tehettél. Milyen minőségben béreltél földet a tsz-től, tag, külsős?
Válasz Mihály #707. hozzászólásáraKicsit vaciláltam h eleve hozzászóljak-e mert úgyis személyeskedő fröcsögés lesz, kár hogy a lottószámokat nem tudom így megjövendölni. Amúgymeg nemtudom miért szoktak itt egyesek földesurazni másokat, ismeretleneket, fogalmam sincs. Szerintem van itt olyan akinek a telephelye nagyobb mint az én földem
Válasz Mihály #706. hozzászólásáraNem vagyok tévedésben, csak nincs az egész országra rálátásom, mint ahogy neked sincs szerintem.
A mi falunkban a kárpótlásig csak a tsz művelt földet. A házakhoz tartozó kertek kivételével, valamint volt pár olyan gazda, aki anno 59-ben nem állt be a tsz-be, de ilyen ha 3 db volt, 1 maximum 2 hektárral, az is a határ legmesszebbi sarkában, mert oda rakták őket. De 90-re már lehet hogy nem is élt mind, valamelyik mikor meghalt, a gyereke meg beállt. És én a környékbeli falvakban is így volt. Sőt, nálunk egyidőben akinek nagyobb kertje volt, azt levonták az 1 hektár háztáji földből, ezért akinek a felesége nem volt tsz tag annál a kert a feleség nevére volt írva telekkönyvileg.
Mi lenne az ha nem egyenlősdi, hogy maximum 100 hektáron gazdálkodhat egy ember/család. És ezt miért tartanák be, illetve papíron a 300-at is betartják, bár az állami földeladásoknál voltak cikkek hogy a 300-on felül is vettek. Több felé kellene írni a 100 hektáros maximumnál.
Válasz bandigh #705. hozzászólására ó kibújik ám a szög a zsákból csak nem sértettem meg a földes úrt mióta számolnak jövedelmet hektáronként az alkalmazottaknak vagy család tagoknak figyelmesebben olvas ne az önérzeted vezesse a kezed hanem a fejed s nem is írom tovább mert megsértődsz inkább olvas vissza van több ami ugyan arról szól a pénz a jövedelem mert nálam az verte ki a biztit hogy 300 hektár csak 10 millát ad jövedelemként ami kiderült később hogy adózás utáni eredmény amit én nagyon alacsonynak tartok s most azon rágódunk
Válasz Rabó001 #703. hozzászólására nagy tévedésben vagy én már 87 től bérlő voltam a helyi tsz-nél és a tsz vezetői is bérlők voltak természetesen mindig abban a növény táblában ami nyereséget termelt s pontosan mink akik már akkor is termeltek hoztak sz.rba mert a tsz már nem adhatta ki az új tulajok meg 90 ben ugrottak rá zömében meg 91-ben s nem volt kitől bérelni és ugye Torgyán annak adta volna akinek volt a többi maradt volna a tsz-ben ami sok visszásságot szült volna na nem mintha az osztatlan közös nem aszt csinálta s nem egyenlőségről írtam én sem csak a plafont lejjebb a 100 ha mert kicsi ez az ország
Válasz Mihály #697. hozzászólásáraAkinek a növényvédőszer csak a gyomirtót jelenti, ott más kérdések is vannak.. Amúgy Miért ne számolhatná szolgáltatás áron?
Neki csak gázolajköltsége lenne? A gép nem romlik lefelé? Ennyi földhöz ha van 3 alkalmazott mondjuk, ők se ingyen szaladgálnak az udvaron stbstb
Így már mindjárt 4 családnak ad kenyeret a cég nem egynek
Válasz Pont #702. hozzászólására nem tudom ki a szolgáltatód de szerintem lehúztak meg 90 ft írtál hogy fizettél akkor duplán vettél kukit víz/kg mert szerintem víz/q a szárítás díja
nem arról van szó hogy nem vehet mert még most ki lehet játszani a törvényt s vehet de nem egészséges az országra nézve vagyunk durván 260 ezren akik gazdálkodnak ennek 60% nyugdíjas vagy közel áll a nyugdíj korhatárhoz és ez bizony egészségtelen
Válasz Mihály #700. hozzászólásáraFélre fogod érteni amit írok, de nem baj ha így lesz.
Azért nincs Magyarországon 100 hektáros birtokmaximum, mert nem kötelező az egyenlőség.
Ez az egyenlősdi működött 89 előtt, akkor is csak valamennyire, mondjuk föld téren szigorúbban, mert akkor a földet senki nem vehette ki a TSZ-ből.
Azt hallottad már, hogy ahol kötelező az egyenlőség ott nincs szabadság, ahol teljes a szabadság ott nincs egyenlőség.
A 300 hektárosnak is több kell, a 3000 hektárosnak is, a 3 hektárosnak is.
Az USA-ban volt úgy, hogy minden telepes kapott asszem 160-hektár földet (a nagyság nem biztos hogy pontos), de a földek koncentrációja hamar elkezdődött, és máig is tart.
Válasz Mihály #700. hozzászólásáraA 300 hektáros már nem vehet többet. Aki úgy mint én, a javát úgy bérli, ha van rá keret, azt a pénzt amit földbérletre fizet, azon inkább venne földet. Már aki annyira fiatal, én már nem akarok többet, de a jelenlegi területeket ha meg akarom tartani, ha a bérbeadó úgy dönt, hogy eladja, meg kell venni. Nem tudom, hogy honnan veszed ezeket a számokat, én 90 Ft-ot fizettem idén víz/kg azzal a kitétellel, ha a gázszolgáltató elszámolja a szezonális fogyasztás eltörlése miatti áremelkedést, akkor még rá kell fizetnem....
Válasz Pont #699. hozzászólására Egészségedre nem egyszerű az életetek nem irigylem ne hogy azt hidd én nem cserélnék a 100 ha fölötti gazdával sem akár milyen gépparkja van
Válasz Pont #698. hozzászólására mond meg nekem 300 hektáros gazdának miért kell földet venni mennyi kellene szerinted mert szerintem a 100 ha a plafonnak kellet volna lenni 1 ilyen kicsi országban ahol a váltáskor közel 1 millió gazda volt csak a rossz kormány döntések miatt leépült az ágazat 200 ezerre képzeld el hogy ezek az emberek is mind gazdálkodni szerettek volna de a 300 ha birtok méret szó szerint lehetetlenné tette mert a mi kis városunk csak 2000 ha föld van a szomszéd faluban meg 6000 ha a lélekszám ugyan annyi ... ja és nekem 85 ft 1% víz szárítás neked meg 70 s nekem sincs hol tárolni tehát ha tárolom fizetek én is azt hiszed csak a 3000t kell rostálni a 40-50t nem s nekem se adja ide senki ki kell gazdálkodni rendszerint előre mert ha vége akkor fizess alapon működik a bizalom de még így sem biztos hogy akkor jön ha kellene hanem mikor oda ér a szolgáltató +áfa ugye amit te vissza igényelsz én meg csak fizetem
Válasz Mihály #697. hozzászólásáraJa most már leesett, hogy a 300 Ha. fölöttiekkel van problémád, ha sírnak, ebben igazad lenne, de ma itt nem sírt senki, csak tényeket közölt. Egyébként nekem 64Ha földem van, 160-at bérlek, és még 150-en szolgáltatok...
Válasz Mihály #695. hozzászólásáraNem tudom mit értettél félre, ezt írtam "Tehát a 15-öt reálisabbnak tartanám átlagba, mert ez totál évjáratfüggő lehet nulla is és a duplája is tíz évből egyszer." Adózás után. Ez 50 000Ft hektáronként. És nekem mindegy, hogy mit hiszel ez akkor is ennyi, és a havi netto 1,25 szerintem nem is kevés. Amiről szó volt ma, hogy jelenleg ebből kell földet venni, ami végül is termelő eszköz, tehát nem baj, hogy az új törvény szerint ezt is le lehet majd írni. Nyilván nem ilyen kerek számok vannak, de amennyivel az egyik több, annyival kevesebb a másik. Nekem személy szerint nem elég még a 100 Liter gázolaj sem, sőt amit biztos elképzelni sem tudsz egy 20-as fölötti kukoricának a szárítás, tisztítás, be/kitárolás költsége 100 ezer felett van, és ezt még nem is számoltam, ezt a többi tételből kell lecsípni, vagy bukta....
Válasz Pont #691. hozzászólására jaj még egyszer átolvasva megint hasba akasztott egy-két apróság pl. vetőmag ki kapja olcsóbban akinek 300 zsák kell vagy akinek 20 a másik növény védőszer ugye a gyomirtásra gondolsz nos a tények egy zöld könyves kis gazda 28 ezerért kapja a Laudist míg az első kategóriások zöme 20 ezer alatt megkapjátok hát már megint a sírás környékez de azért mert nektek sokkal könnyebb s minden olcsóbb nem is idegesítem magam mert még tudnék néhány apróságot írni ami bizony 300 hektáron sok milliót jelent
Válasz Rabó001 #694. hozzászólására sajnos ez sem fedi a valóságot mert mind lecseréli a gépeit 5-6 ezer üzem óránál tehát amortizáció nagyon kevés de nem akarok én vitázni ezen de gondoljatok bele hogy azok akik ellen harcoltok sokkal jobban gazdálkodnak csak kicsik és nem jelennek meg giga számok = milliárdok de kiürül a falu mert nem tudnak megélni míg az 1000 ha meg nem tudják elkölteni a pénzüket akkor melyik jobb az országnak
Válasz Pont #691. hozzászólására gázolaj 90 liter per hektár mennyiért veszed hogy ilyen sok jött ki neked s nem az adózás utáni eredményről szólt a fáma mert mindenki másképp adózik s te 30 pár ezer jövedelemről írtál amit nagyon kevesellettem
Válasz csoppika #692. hozzászólásáraNa de igazából csak a gázolaj, meg az aktuálisan vásárolt alkatrész az még nem a gép költsége, mert a gép se csak úgy ott terem a termelőnél.
Feco szokta íri, hogy csak a gázolaj költséggel számolva igazából önátverés.
Szerintem meg amíg családi szinten megy, addig annyi hogy számolhatod magadnak gázolaj költségen is a műveleteket, a lényeg hogy összesítéskor mennyi marad a zsebedben. Ha mondjuk azon kívül hogy megél a család, meg befizettél minden adót, éves szinten termelődik 10 millió Ft plusz (csak mert ez egy szép kerek szám), mert a műveleteket gázolaj áron számoltad, a vetőmag, vegyszer műtrágya az annyi amennyi, kiperkáltad kész, a terményt meg eladtad, kifizették. Akkor utána a 10 millióval azt csinálsz amit akarsz, kicserélsz egy traktort, veszel munkaeszközt.
Válasz Pont #683. hozzászólásáraOké, vehessen cég is termőföldet, de akkor miért csak a CSMV? Miért nem minden cég? Egységesíteni kellene a szabályzásokat, az adózást is. Egyik adómentes X összegig, közbe meg esetleg a valóságban egy család, de több szálon fut papíron. Persze amit lehet azt ki kell használni, ez rendben van.
Válasz Mihály #688. hozzászólásáraA 10T kukoricához tartozik 300 000 Ft költség. Vetőmag 50 000, Műtrágya 50 000, Növényvédőszer 50 000, 50 000 gázolaj, 100 000 az vagy a gépek bekerülési költségének arányos része, vagy a bérszolgáltatások ára. A támogatást azt elviszi, vagy a bérleti díj, vagy a megvásárolt föld törlesztő részlete. 10T után van 400 000 bevételed 300 000 kiadásod, marad adózás előtt 100 000/Ha. Ez akinek annyi van 300 Ha-on 30 millió amiről beszéltünk. Adózás után marad 15 millió, ezt írtuk, mi a gondod, azt sem tudom, hogy most ezt sokallod vagy kevesled, csak hogy vered itt az asztalt....
Válasz Pont #687. hozzászólásáraA profi könyvelőm 3 éve elhunyt, az utóbbi 2 évet egy ismerős csinalta. Idéntől megint normális könyvelő van. A sok adóm a 8 miska elkerülésből volt tavaly...
1738 hozzászólás
Sziasztok!
Online számlázásról hallottatok valamit?
Jövő év júliustól lesz bevezetve.
Ez nem áfa körösökre is érvényes lesz?
Megoldódott a dolog, köszönöm a segítséget!
Válasz UE-28 #732. hozzászólásáraValószínű hozzá volt szokva hogy csak sima őstermelőtől vásárolt,vagy csak simán rá akar beszélni hogy kevesebb legyen a fizetni valója!
Válasz UE-28 #734. hozzászólásáraSzívesen. A 12 komp. felár lenne, de áfa körös vagy, totál lényegtelen.
Válasz t.romsics #731. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz UE-28 #730. hozzászólásáraNyugodtan fizesse ki 27%-ossal.
Pár számlát megírtam hétről hétre......
Válasz t.romsics #731. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz UE-28 #730. hozzászólásáraLeginkább úgy tudnád neki elmagyarázni, hogy nincs felsorolva a fordított áfás,0,5,18-as adókulcsokra vonatkozóak között. A 12 nem ide vonatkozik (ilyen kulcs nincs).
Válasz t.romsics #729. hozzászólásáraIgen, áfa-a vagyok.
Kiállítottam a számlát utalásra, holnap jön a teherautó és vinné 300 km-re, a vevő holnap fizetne be a számlámra de ő állítja, hogy 12%.
Én győzködni senkit nem szeretnék, azért kértem hivatkozást , hogy nem nekem hanem a NAV-nak kell elhinni.
Köszönöm!!!
Válasz t.romsics #728. hozzászólásáraPersze azért azt tisztázzuk: áfa körös termelő vagy (adószám 8 jegye után 2-es van-e)?
Válasz UE-28 #727. hozzászólására27. Hivatkozást a Nav oldalakon találsz, de engedelmeddel nem sok időm van most kikeresni.
Üdv!
S.O.S. érdekelne, hogy szálastakarmány (széna) bálában történő értékesítése milyen áfatartalommal történik JELENLEG???
27 % vagy 12 % ?
Kérem csak az írjon aki tuti tudja, ha van hivatkozás az is érdekelne.
Nagyon fontos lenne, dd a könyvelőt már nem akarom zavarni
!
Köszönöm!
Válasz TYLLA46 #725. hozzászólásáraHa ilyen formában tökéletesítik akkor már nem is tudom mennyi marad az adó mentes határ ami ugye már 2008-ban 18 millió volt Szlovéniában s 30 millió a sógorék az-az Ausztriában ha így tökéletesítik bizony még 50 év múlva sem érjük útól őket bár most már nem nekünk kell oda érni ők jönnek ide főleg ha megnyerik a pert az osztrák gazdák a Magyar kormány ellen amire jó esélyük van
Majdnem kész az őstermelői reform
Az elmúlt egy esztendőben sokat finomodott a NAK őstermelői tevékenységet és az ezt érintő adózást átalakító javaslata. Egyedül még a családi mezőgazdasági vállalkozási formán kell csiszolni. Viszont ha 2020 elején nem foglalják mindezt törvénybe, akkor újabb egy évet csúszhat a bevezetése.
A közel egy évvel ezelőtti siófoki Agrárszektor konferencián, az ott megjelent széles szakmai közönség előtt is ismertette Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója a kamara őstermelői rendszert és az ehhez kapcsolódó adózást megreformáló elképzeléseit, javaslatait; ennek része lenne egy új társasági forma, a családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) bevezetése.
fotó: pixabay
Eltelt egy esztendő, a téma újfent napirenden volt az idei siófoki tanácskozáson, Cseszlai István pedig tájékoztatást adott az ügy fejleményeiről. Mint mondta, az eltelt majd’ 12 hónap alatt a kamara megyei fórumok során mutatta be a tervezetet a gazdáknak és gyűjtötte be a véleményeket, ezekből pedig két tanulságot szűrtek le:
(1) túl ambiciózusnak bizonyult az az elképzelés, hogy az őstermelői tevékenység és a csmv kettőse lefedheti a teljes ágazatot, ezért szükség lehet egy átmeneti működési formára is;
(2) sokan nincsenek felkészülve arra, hogy egyik napról a másikra jogi személyiségű társaságként működjenek tovább. Hozzátette, a változtatás iránt van igény, ugyanis e fórumokon a vélemények mellett gyakorta feltették a sürgető „Mikor lesz már kész?” kérdést.
A tapasztalatok birtokában pedig a NAK némileg módosította a javaslatot.
Eszerint a természetes személyek tisztán őstermelői tevékenységként, vagy őstermelői gazdaságként (ez egyféle hibridje lenne a mostani családi gazdaságnak és a közös őstermelői igazolvánnyal működő közösségnek) végezhetnék a mezőgazdasági munkát, aki pedig jogi személyként kívánja folytatni, az a speciális kft-nek tekinthető csmv-ben dolgozhat.
Mindennek az adózási oldalát folyamatosan egyeztette a kamara és az agrártárca a Pénzügyminisztériummal. A javaslat elfogadása esetén az őstermelőket 10 millió forintos éves árbevétel alatt nem terhelné a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó, e határ átlépése esetén is csak az átlépett összeg után kellene szja-t és szocho-t fizetni. Az őstermelői gazdaság ennek háromszorosáig lehetne adómentes.
A NAK elképzelése szerint a csmv évi 50 millió forintos szintig kaphatna adókedvezményt adóalapot csökkentő tételeken keresztül.
Azt már Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium képviselője tette hozzá, hogy a csmv utáni adózás csak azt követően lehet részletesen szabályozni, ha a csmv-t végleges formába „öntik”, mindenesetre a PM nyitottan és rugalmasan áll hozzá.
Cseszlai István az elhangzottak után felvetette, hogy a NAK esetleg tovább, még több hónapon át tökéletesítené a javaslatot addig, amíg ki nem alakul annak egy konszenzusos állapota, ám Juhász Anikó, az agrártárca helyettes államtitkára megjegyezte, ha a 2020 tavaszi törvényalkotási sorozatba az AM ezt nem tudja beilleszteni, akkor közel egy évet csúszhat a megreformált őstermelői rendszer bevezetése.
agrotrend.hu / NAK
Válasz generosaszolo #722. hozzászólásáraFIZETHET MERT ALANYI MENTES, A SZABÁLY CSAK A BANKSZÁMLA NYITÁSRA KÖTELEZETT ADÓZÓRA VONATKOZIK AZ ALANYI MENTES NEM KÖTELEZETT BANKSZÁMLÁRA
Válasz generosaszolo #722. hozzászólásáraHa szeretne ellenőrzést akkor ajánlott azzal fizetni
Őstermelő, 1-es adószámmal fizethet-e kp-ben 1.5m felett, kft-nek?
Ezen vitatkozunk, szerintem igen.
Köszönöm
Válasz TYLLA46 #719. hozzászólására valahol ki kell termelni az adót
Válasz Rabó001 #714. hozzászólására vannak azért olyan országok ahol szakemberek irányítanak nem politikusok :most olvasom - Lengyelországban pedig 2016-ban 300 hektárban maximalizálták a gazdaságok méretét. Mivel a romániai földek 40 százaléka idegen kézben van, alighanem keleti szomszédunk is hamarosan a szigorítás mellett dönt majd.----És lehet jobban bekeményítenek mint a mi zseb szerződés akciósaink Font Sándorral az élen most már másodfokon fogja tárgyalni az Európai bíróság és fizethetünk azoknak akik elvesztették a gazdaságukat kis hazánkban
Sikerült elég jól elkanyarodni a témától...
Válasz Rabó001 #714. hozzászólására Nos a kor tényleg nem számít meg az sem mekkora birtokod van mert kb 260 ezer termelő gazdálkodó van az 5 millió hektár termő földre s pont ez az ami nem szerencsés szerintem az ország szempontjából mert kiürül a vidék s meg rokkan a társadalom ma is már szerintem nincs meg az a 3200 település ahol van polgármesteri hivatal és aki betöltse a tisztet mert nincs lakosság sajnos mert a Zalai kis falvak a bevándorló nyugdíjas Holland -Német ajkúakkal még csak csak de Békés Hajdú Szabolcs Borsod határ menti része kiürült már ma is nem véletlen tudott kettős állampolgár átjelentkezni (itt nem a politikán van a hangsúly) az üres ingatlanokba amit írtam a 90 években a szomszéd falú 6700 fő volt ma alig lakják 3000-en de ugye a sok külföldön tartózkodó még nem adta el az ingatlanát de már Pesten Sopronban vettek házat szóval élő példák vannak a problémára ami a föld tulajdonlással kezdődött ill. a rendszer váltás hozta magával mert ezek az emberek ano már a tsz idején s utána még közel 10 évig szorgalmasan kertészkedtek több mint 1000 ha a fénykorban 85-95 év között Nagykőrös Kecskeméti Nyíregyháza Debrecen de még Győrbe is hordták naponta a frissen szedet ill. félkész feldolgozott zöldséget és ma Haldoklik van 4-5 család aki felvásárolja az összes földet és vége még néhányan küzdenek a nagybani piacra termelve de nem fiatal 1 sem tehát nem kell 10 év s azok is beadják az unalmast több Bökönyi szülő gyermeke született Londonba mint itt Szabolcsban és itt a baj hogy azok nem fognak haza jönni soha mert mindegy milyen nehéz de nem alázzák meg őket tisztességesen kezelik bárhova fordul
Ez az uj CSG. forma engemet is érdekelne persze konkrétum még nincsen de abban biztosak lehetünk hogy több adót fogunk fizetni az tuti!
Válasz Rabó001 #715. hozzászólására én külsős voltam az iparban dolgoztam 12-24 h -ban s a hétvégéim 3 naposak voltak s ezt kellet kitölteni tartalommal ezért kertészkedtem piacoltam
Válasz Mihály #712. hozzászólásáraKösz. És tag voltál vagy külsős?
Na, nálunk ilyen bérbeadásos dolog egyáltalán nem volt.
Válasz Mihály #711. hozzászólásáraMinek kevered ide hogy fiatal vagyok és nincs rálátásom azt nem értem. Nemis tudhatod a koromat, ahogy én sem a tiédet, ami itt egyébként teljesen lényegtelen.
Leírtam hogy 1 ha háztáji föld volt, te is ugyanezt írod. Leírtam hogy nálunk levonták a kertet, te is ugyanezt írod. Egyébként nem minden faluban vonták le, a szomszédban például nem. Előtte 1 hold volt a háztáji, ezt ugyan nem írtam le, de az nem jelenti azt hogy nem tudtam, csak nem tsz történetet írtam.
Szerinted a 300 ha-os maximum szabja meg, hogy ma Magyarországon hányan gazdálkodnak? Szerintem marhára nem. Hány olyan gazdaságot látsz, ami megáll, ha eléri a 300 hektárt? Még a statisztikák is teljesen torzak, mert ha egy család papíron 3 gazdaságot visz, az 3 gazdaságként jelenik meg a statisztikában, holott a valóságban az egy. És gazdaság az is aki őstermelő az 1000 négyzetméter kertjén, vagy tart 2 db anyadisznót.
És ha már itt tartunk, a 300 ha nem birtokmaximum, hanem tulajdonlási korlát, egy magánszemély tulajdonában ennyi föld lehet. A birtokmaximum az 1200 ha, vetőmagtermelőnél vagy állattenyésztőnél pedig 1800. Egyébként ezt még senki nem tudta leírni ide hogy hogyan értelmezik, most is rengeteg cég van 1200 ill. 1800 felett a földtörvény 2013-as megalkotása és életbelépése óta. Ugye az akkor ígért üzemszabályozási törvény azóta se született meg.
Válasz bandigh #709. hozzászólására bocsi de nekem úgy jött le hogy a nagybirtokot véded
Válasz Rabó001 #710. hozzászólására olyan kivételes voltam hogy 1 ft /nm áron vehetem bérbe 2000-15000 nm darabka földeket ami legtöbbször sarok föld volt ha vetettem volna bele lett volna veszteség bőven de én palántáztam akkor még minden szálat kézzel raktunk de mivel be jártam a főkönyvelőhöz a listán rajta voltak a többi bérlő neve meg hogy mennyi nm s így tudtam róla
Válasz Rabó001 #708. hozzászólására csak fiatal vagy nem emlékszel rá de 1 hold háztáli volt ha jól tudom 80 ig aztán lett 1 hektár és igen az 1 holdból is leszámolták a zárt kerteken lévő szőlőt szántót tanyahelyet már mint annak akinek kiderítették mert nálunk is a fő agronómusnak 90-ben derült ki hogy volt egy 800 öles tanya helye a nevén de előtte az 1 hektár háztáji kellet neki hol bab borsó-káposzta volt neki benne nem kukorica mint a többieknek és végül de nem útólsó sorban a 100 ha vagy 300 ha birtok maximum csak annyiból nem mindegy hogy még most is lenne 4-5 ezer gazda akinek a családja vidéken élne nem Hamburgban vagy Londonban
Válasz Mihály #706. hozzászólásáraAkkor 87-ben te nagyon kivételezett lehettél, ha a tsz vezetőkhöz hasonlóan tehettél. Milyen minőségben béreltél földet a tsz-től, tag, külsős?
Válasz Mihály #707. hozzászólásáraKicsit vaciláltam h eleve hozzászóljak-e mert úgyis személyeskedő fröcsögés lesz, kár hogy a lottószámokat nem tudom így megjövendölni. Amúgymeg nemtudom miért szoktak itt egyesek földesurazni másokat, ismeretleneket, fogalmam sincs. Szerintem van itt olyan akinek a telephelye nagyobb mint az én földem
Válasz Mihály #706. hozzászólásáraNem vagyok tévedésben, csak nincs az egész országra rálátásom, mint ahogy neked sincs szerintem.
A mi falunkban a kárpótlásig csak a tsz művelt földet. A házakhoz tartozó kertek kivételével, valamint volt pár olyan gazda, aki anno 59-ben nem állt be a tsz-be, de ilyen ha 3 db volt, 1 maximum 2 hektárral, az is a határ legmesszebbi sarkában, mert oda rakták őket. De 90-re már lehet hogy nem is élt mind, valamelyik mikor meghalt, a gyereke meg beállt. És én a környékbeli falvakban is így volt. Sőt, nálunk egyidőben akinek nagyobb kertje volt, azt levonták az 1 hektár háztáji földből, ezért akinek a felesége nem volt tsz tag annál a kert a feleség nevére volt írva telekkönyvileg.
Mi lenne az ha nem egyenlősdi, hogy maximum 100 hektáron gazdálkodhat egy ember/család. És ezt miért tartanák be, illetve papíron a 300-at is betartják, bár az állami földeladásoknál voltak cikkek hogy a 300-on felül is vettek. Több felé kellene írni a 100 hektáros maximumnál.
Válasz bandigh #705. hozzászólására ó kibújik ám a szög a zsákból csak nem sértettem meg a földes úrt mióta számolnak jövedelmet hektáronként az alkalmazottaknak vagy család tagoknak figyelmesebben olvas ne az önérzeted vezesse a kezed hanem a fejed s nem is írom tovább mert megsértődsz inkább olvas vissza van több ami ugyan arról szól a pénz a jövedelem mert nálam az verte ki a biztit hogy 300 hektár csak 10 millát ad jövedelemként ami kiderült később hogy adózás utáni eredmény amit én nagyon alacsonynak tartok s most azon rágódunk
Válasz Rabó001 #703. hozzászólására nagy tévedésben vagy én már 87 től bérlő voltam a helyi tsz-nél és a tsz vezetői is bérlők voltak természetesen mindig abban a növény táblában ami nyereséget termelt s pontosan mink akik már akkor is termeltek hoztak sz.rba mert a tsz már nem adhatta ki az új tulajok meg 90 ben ugrottak rá zömében meg 91-ben s nem volt kitől bérelni és ugye Torgyán annak adta volna akinek volt a többi maradt volna a tsz-ben ami sok visszásságot szült volna na nem mintha az osztatlan közös nem aszt csinálta s nem egyenlőségről írtam én sem csak a plafont lejjebb a 100 ha mert kicsi ez az ország
Válasz Mihály #697. hozzászólásáraAkinek a növényvédőszer csak a gyomirtót jelenti, ott más kérdések is vannak.. Amúgy Miért ne számolhatná szolgáltatás áron?
Neki csak gázolajköltsége lenne? A gép nem romlik lefelé? Ennyi földhöz ha van 3 alkalmazott mondjuk, ők se ingyen szaladgálnak az udvaron stbstb
Így már mindjárt 4 családnak ad kenyeret a cég nem egynek
Válasz Pont #702. hozzászólására nem tudom ki a szolgáltatód de szerintem lehúztak meg 90 ft írtál hogy fizettél akkor duplán vettél kukit víz/kg mert szerintem víz/q a szárítás díja
nem arról van szó hogy nem vehet mert még most ki lehet játszani a törvényt s vehet de nem egészséges az országra nézve vagyunk durván 260 ezren akik gazdálkodnak ennek 60% nyugdíjas vagy közel áll a nyugdíj korhatárhoz és ez bizony egészségtelen
Válasz Mihály #700. hozzászólásáraFélre fogod érteni amit írok, de nem baj ha így lesz.
Azért nincs Magyarországon 100 hektáros birtokmaximum, mert nem kötelező az egyenlőség.
Ez az egyenlősdi működött 89 előtt, akkor is csak valamennyire, mondjuk föld téren szigorúbban, mert akkor a földet senki nem vehette ki a TSZ-ből.
Azt hallottad már, hogy ahol kötelező az egyenlőség ott nincs szabadság, ahol teljes a szabadság ott nincs egyenlőség.
A 300 hektárosnak is több kell, a 3000 hektárosnak is, a 3 hektárosnak is.
Az USA-ban volt úgy, hogy minden telepes kapott asszem 160-hektár földet (a nagyság nem biztos hogy pontos), de a földek koncentrációja hamar elkezdődött, és máig is tart.
Válasz Mihály #700. hozzászólásáraA 300 hektáros már nem vehet többet. Aki úgy mint én, a javát úgy bérli, ha van rá keret, azt a pénzt amit földbérletre fizet, azon inkább venne földet. Már aki annyira fiatal, én már nem akarok többet, de a jelenlegi területeket ha meg akarom tartani, ha a bérbeadó úgy dönt, hogy eladja, meg kell venni. Nem tudom, hogy honnan veszed ezeket a számokat, én 90 Ft-ot fizettem idén víz/kg azzal a kitétellel, ha a gázszolgáltató elszámolja a szezonális fogyasztás eltörlése miatti áremelkedést, akkor még rá kell fizetnem....
Válasz Pont #699. hozzászólására Egészségedre nem egyszerű az életetek nem irigylem ne hogy azt hidd én nem cserélnék a 100 ha fölötti gazdával sem akár milyen gépparkja van
Válasz Pont #698. hozzászólására mond meg nekem 300 hektáros gazdának miért kell földet venni mennyi kellene szerinted mert szerintem a 100 ha a plafonnak kellet volna lenni 1 ilyen kicsi országban ahol a váltáskor közel 1 millió gazda volt csak a rossz kormány döntések miatt leépült az ágazat 200 ezerre képzeld el hogy ezek az emberek is mind gazdálkodni szerettek volna de a 300 ha birtok méret szó szerint lehetetlenné tette mert a mi kis városunk csak 2000 ha föld van a szomszéd faluban meg 6000 ha a lélekszám ugyan annyi ... ja és nekem 85 ft 1% víz szárítás neked meg 70 s nekem sincs hol tárolni tehát ha tárolom fizetek én is azt hiszed csak a 3000t kell rostálni a 40-50t nem s nekem se adja ide senki ki kell gazdálkodni rendszerint előre mert ha vége akkor fizess alapon működik a bizalom de még így sem biztos hogy akkor jön ha kellene hanem mikor oda ér a szolgáltató +áfa ugye amit te vissza igényelsz én meg csak fizetem
Válasz Mihály #697. hozzászólásáraJa most már leesett, hogy a 300 Ha. fölöttiekkel van problémád, ha sírnak, ebben igazad lenne, de ma itt nem sírt senki, csak tényeket közölt. Egyébként nekem 64Ha földem van, 160-at bérlek, és még 150-en szolgáltatok...
Válasz Mihály #695. hozzászólásáraNem tudom mit értettél félre, ezt írtam "Tehát a 15-öt reálisabbnak tartanám átlagba, mert ez totál évjáratfüggő lehet nulla is és a duplája is tíz évből egyszer." Adózás után. Ez 50 000Ft hektáronként. És nekem mindegy, hogy mit hiszel ez akkor is ennyi, és a havi netto 1,25 szerintem nem is kevés. Amiről szó volt ma, hogy jelenleg ebből kell földet venni, ami végül is termelő eszköz, tehát nem baj, hogy az új törvény szerint ezt is le lehet majd írni. Nyilván nem ilyen kerek számok vannak, de amennyivel az egyik több, annyival kevesebb a másik. Nekem személy szerint nem elég még a 100 Liter gázolaj sem, sőt amit biztos elképzelni sem tudsz egy 20-as fölötti kukoricának a szárítás, tisztítás, be/kitárolás költsége 100 ezer felett van, és ezt még nem is számoltam, ezt a többi tételből kell lecsípni, vagy bukta....
Válasz Pont #691. hozzászólására jaj még egyszer átolvasva megint hasba akasztott egy-két apróság pl. vetőmag ki kapja olcsóbban akinek 300 zsák kell vagy akinek 20 a másik növény védőszer ugye a gyomirtásra gondolsz nos a tények egy zöld könyves kis gazda 28 ezerért kapja a Laudist míg az első kategóriások zöme 20 ezer alatt megkapjátok hát már megint a sírás környékez de azért mert nektek sokkal könnyebb s minden olcsóbb nem is idegesítem magam mert még tudnék néhány apróságot írni ami bizony 300 hektáron sok milliót jelent
Válasz Rabó001 #694. hozzászólására sajnos ez sem fedi a valóságot mert mind lecseréli a gépeit 5-6 ezer üzem óránál tehát amortizáció nagyon kevés de nem akarok én vitázni ezen de gondoljatok bele hogy azok akik ellen harcoltok sokkal jobban gazdálkodnak csak kicsik és nem jelennek meg giga számok = milliárdok de kiürül a falu mert nem tudnak megélni míg az 1000 ha meg nem tudják elkölteni a pénzüket akkor melyik jobb az országnak
Válasz Pont #691. hozzászólására gázolaj 90 liter per hektár mennyiért veszed hogy ilyen sok jött ki neked s nem az adózás utáni eredményről szólt a fáma mert mindenki másképp adózik s te 30 pár ezer jövedelemről írtál amit nagyon kevesellettem
Válasz csoppika #692. hozzászólásáraNa de igazából csak a gázolaj, meg az aktuálisan vásárolt alkatrész az még nem a gép költsége, mert a gép se csak úgy ott terem a termelőnél.
Feco szokta íri, hogy csak a gázolaj költséggel számolva igazából önátverés.
Szerintem meg amíg családi szinten megy, addig annyi hogy számolhatod magadnak gázolaj költségen is a műveleteket, a lényeg hogy összesítéskor mennyi marad a zsebedben. Ha mondjuk azon kívül hogy megél a család, meg befizettél minden adót, éves szinten termelődik 10 millió Ft plusz (csak mert ez egy szép kerek szám), mert a műveleteket gázolaj áron számoltad, a vetőmag, vegyszer műtrágya az annyi amennyi, kiperkáltad kész, a terményt meg eladtad, kifizették. Akkor utána a 10 millióval azt csinálsz amit akarsz, kicserélsz egy traktort, veszel munkaeszközt.
Válasz Pont #683. hozzászólásáraOké, vehessen cég is termőföldet, de akkor miért csak a CSMV? Miért nem minden cég? Egységesíteni kellene a szabályzásokat, az adózást is. Egyik adómentes X összegig, közbe meg esetleg a valóságban egy család, de több szálon fut papíron. Persze amit lehet azt ki kell használni, ez rendben van.
Válasz Mihály #688. hozzászólásáraKözel bérmunka költségen számolnak minden munkafolyamatot, ennyi.
Válasz Mihály #688. hozzászólásáraA 10T kukoricához tartozik 300 000 Ft költség. Vetőmag 50 000, Műtrágya 50 000, Növényvédőszer 50 000, 50 000 gázolaj, 100 000 az vagy a gépek bekerülési költségének arányos része, vagy a bérszolgáltatások ára. A támogatást azt elviszi, vagy a bérleti díj, vagy a megvásárolt föld törlesztő részlete. 10T után van 400 000 bevételed 300 000 kiadásod, marad adózás előtt 100 000/Ha. Ez akinek annyi van 300 Ha-on 30 millió amiről beszéltünk. Adózás után marad 15 millió, ezt írtuk, mi a gondod, azt sem tudom, hogy most ezt sokallod vagy kevesled, csak hogy vered itt az asztalt....
Válasz Pont #687. hozzászólásáraA profi könyvelőm 3 éve elhunyt, az utóbbi 2 évet egy ismerős csinalta. Idéntől megint normális könyvelő van. A sok adóm a 8 miska elkerülésből volt tavaly...
Válasz Mihály #688. hozzászólására ja és 70 pár ezer terület alapú még plusz engedjetek már sírni