Hirdetés
- AKG támogatás új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- Eke minden mennyiségben új
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése új
- Kukorica vetőmagok új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? új
Cikkajánló
Ennek az élelmiszernek már biztos, hogy emelkedik az ára januártól
A szakemberek szerint elkerülhetetlen a drágulás.
272 hozzászólás
Válasz Radocz #71. hozzászólásáraNem, itt nem az a baj.
Válasz Koczka József #61. hozzászólásáraA baj, az, hogy ugyanazt a jogszabályt, két ügyvéd, háromfelekepp értelmezi.
Attól függ kit képvisel.
És ami már többször, több helyen előfordult a hivatalos szerv is.
Válasz hashtag #69. hozzászólásáraMásolat:
"#32 Koczka József 2023-12-31 23:31:55
Válasz Rabó001 #31. hozzászólására
Olvass mert ez nem az ami most hatályos. Ha nekem nem hiszel. 20 km belül mindenki helyben lakó"
------
De az általad hivatkozott, Ebcsont Úr 'helyben lakó' ügye, gyorsan tisztázódott.
Azután keveredett össze, az elővásárlási jog 20km-e, és a 10ha-os szabály 20km-e, illetve a "20km-es is helyben lakó".
Válasz d-032a #68. hozzászólásáraÉn úgy emlékszem Ebcsont úr írta először, hogy “A 10 ha-hoz most már helyben lakónak is kell lenni” , és onnan indult a téma.
Válasz hashtag #67. hozzászólásáraA vita már nem a "10 hektáros" szabályról szólt, mert valahol kocka Úr elkanyarította oda, hogy szerinte, a "20km-es" is helyben lakó.
Annak, az elővásárlási jog hatálya alá eső földeknél van jelentősége, de a 10ha-nál nincs.
Válasz d-032a #65. hozzászólásáraAz egész elővásárlási sorrend ugrik ha a 10 hektáros kártyával élsz, nem?
Mert ha a körön belül laksz, meg nincs annyi földed, akkor kifüggesztés nélkül vásárolhatsz. Ha meg nincs kifüggesztve, akkor megtámadva se lesz. Nem?
Válasz d-032a #65. hozzászólásáraÉs természetesen ugyanez van akkor is ha nem a földet használó vevőről van szó.
Mert ez csak később került képbe.
'Jogértő erdész', 'Rabó001', és 'Ebcsont' értelmezi jól a kérdést.
A törvény, a b) pontban szereplő földhasználónak három "fajtáját" különbözteti meg.
-Vagy olyan, aki helyben lakó szomszéd.
-Vagy olyan, aki helyben lakó, (de nem földszomszéd).
-Vagy olyan, aki a 20 km-es szabály alá esik.
A fenti, három féle földhasználó, a ba), a bb), és a bc) alpontokban van felsorolva.
Nyilvánvaló, hogy ha mindegy lenne, és nem lenne különbség a három féle földhasználó között, az elővásárlási jogosultság sorrendjében, akkor nem is lennének külön pontokban felsorolva.
Válasz Koczka József #60. hozzászólásáraMagadról beszélsz.
Feketén fehéren le van írva hogy mi a helyben lakó. Nem véletlenül van a törvényben a sorrendnel külön a helyben lakó és eggyel hatrebb a 20km-es körben lakó.
Te meg azt állítod hogy a kettő ugyanaz.
Válasz Koczka József #61. hozzászólásáraA megoldás. Vegytek földet mondjuk a csáti határban, vagy ami még egyszerűbb, tegyetek elfogadót valamelyik közeli településen egy kifüggesztésre. Az elővásárlási jogosultságként jelöljétek meg a Fftv. 18. § (1) bekezdés d) pontját, mint helyben lakó földműves.
Ezek után már csak meg kell várni a földügyi hatóság döntését. Ha ellfogadja a megjelölt ranghelyet....nyertél.
Válasz Koczka József #61. hozzászólásáraAz a) az állam, a b) a földet használó (haszonbérlő például), a ba) bb) és a bc) pont gyakorlatilag szűkíti a földet használók körét. Például hiába bérled a földet, ha még a 20 km-es körbe se férsz bele, mert például 21 km-re laksz a földterülethez képest. A vagy szó ebben az esetben élésen szemben áll az "alábbi sorrendben" kitétellel. Jogilag ez így nem szerencsés, finoman fogalmazva se.
Válasz jogértő erdész #53. hozzászólásáraTehát még egyszer.
A ba" az a szomszéd tulajdonosra vonatkozik.
A"bb és a bc "meg ugyan az csak a jog így fogalmazza meg de nem tesz közte rangsori különbséget, mert a" vagy" szó nem rangsort jelent. A vagy szó ebben az értelemben egyenrangot tesz. Na de mivel nem vagyok ügyvéd így nem is nekem kell aláírni a szerződést az meg majd helyre teszi a dolgot ha én nem jól tudom.
Válasz Rabó001 #58. hozzászólásáraSajnos ez neked még mindig magas. De se baj majd egy másik topic hátha bejön valami
Válasz hashtag #54. hozzászólásáraÍgy van. Eddig a 20km-es határig működik, messzebb lakó nem tudja kihasznalni ezt a kivételt.
Válasz Koczka József #52. hozzászólásáraMinél jobban próbálod magyarázni az igazad, annál jobban belekeveredsz, de nem baj, égesd magad egész nyugodtan.
Tegnap is egyik olvtars félre értette, ki lett igazítva, meg is értette, elfogadta, lehet így is.
Válasz Koczka József #38. hozzászólásáraTegnap bemasoltam a helyben lakó fogalmát, most meg rövidítve írtam a saját szavaimmal.
Válasz hashtag #54. hozzászólásáraÉs ebben az esetben érdemes kihasználni a közforgalom elől el nem zárt magánút meghatározást is. Bár azt nem tudom, hogyan áll ehhez a földügyi hatóság.........
Válasz hashtag #54. hozzászólásáraPersze. Ebben az esetben nem alkalmazható az elővásárlási jog, így a helyben lakásnak sincs jelentősége. Vagyis aki kihasználja ezt a lehetőséget, azt még az állam, de a földhasználó sem tufja megelőzni.
Egy buktató lehet a kamarai állásfoglalás. Az is csak azért, mert félre értelmezi a földügyi hatóság a törvényi előírást.
Válasz jogértő erdész #53. hozzászólásáraDe a 20km-es delikvens is vehet a 10 hektáros akcióban?
Válasz Koczka József #52. hozzászólásáraIgen, és?
Mert attól, hogy a földet használó földműves esetében elővásárlási jog illeti meg a 20 km-es körzeten belül élőt is, attól még ő nem minősül helyben lakónak. Mert akkor a ba) ill. a bb) pontokra nem lenne szükség.
Szóval tetszik vagy sem, a 20 km-es körzetben lakó nem helyben lakó.....
Válasz jogértő erdész #51. hozzászólásáraKi hagytál egy pár sort. De én ide teszem. Mert így kicsit más a lány fekvése.
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) * akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
Válasz Koczka József #50. hozzászólásáraAkkor már csak egy nagyon egyszerű kérdést kell tisztáznunk.
Ez a hülye jogalkotó miért nem érti ezt. Mert a Földforgalmi törvény nem erről szól.
"18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) * az olyan földművest, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van."
Szóval akkor ez most így hogy?
Mert ha az is helyben lakó, aki 20 km-es körzeten belül lakik, akkor ennek mi értelme? Mi az hogy van helyben lakó, aki megelőzi a 20 km-es körzeten belül lakót?
Na ezért mondom én, dilettánsok csinálnak törvényeket.
Válasz jogértő erdész #49. hozzászólásáraHát valahogy így.
Válasz Koczka József #48. hozzászólásáraKonkrétan?
Várjá', akkor most megpróbálok én segíteni.
Szóval azt szeretnéd velünk elhitetni, hogy egy adott termőfold - földrészlet - esetében a földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jog úgy értendő, hogy helyben lakónak minősül az is, aki 20 km-es körzeten belül lakik?
Válasz jogértő erdész #47. hozzászólásáraA 40 hozzászólásodra.
Válasz Koczka József #46. hozzászólásáraNem tudom, segíts, magyarázd el.
Válasz jogértő erdész #45. hozzászólásáraPontosan tudod.
Válasz Koczka József #44. hozzászólásáraIskolázz nyugodtan.
Ezzel a linkel mit is szeretnél bizonyítani?
Válasz jogértő erdész #43. hozzászólásáraÉn nem akarlak megint leiskolázni ezzel is mint a föld csere esetében a kivétellel. De itt egy kis olvasni való. Na ezért kérnek néha tőlem segítséget bár én nem fényezem magam hogy mennyire vagyok othol a jogban. Inkább utána nézek, tedd ezt te is.
A Földforgalmi tv. 5. § 9. pontja szerinti helyben lakó fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően (5/2022. Jogegységi határozat) [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A perben nem álló eladók, valamint a felperes mint vevő 2020. október 29-én adásvételi szerződést kötöttek a külterület …/6, …/21 és …/3 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlanokra. A felperes az adásvételi szerződésben az elővásárlási jogát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. § (1) bekezdés e) pontjára (olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van), e jogosulti csoporton belül pedig a 18. § (4) bekezdés a) pontjára (családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja) alapította.
Válasz Koczka József #42. hozzászólásáraAkkor benneteket sem az eszetekért fognak ellopni...............
Válasz jogértő erdész #40. hozzászólásáraHát nállunk a gazdák zöme tisztában van vele hogy a törvény szerint egy Mezőcsáti ugyan azok a jogok illetnek meg mint egy Dorogmait a rangsorban. Ha csak a helyben lakón múlik akkor akár a Mezőcsáti is nyerhet, feltéve ha.....
Válasz Rabó001 #37. hozzászólásáraTudod, mindig van olyan ember, aki úgy gondolja, pénzzel lehet észt szerezni. Pedig nem. Ez csak fordítva működik......
Válasz Koczka József #38. hozzászólásáraÉrtjük mi, már hogyne értenénk.
Te ugye Tiszadorogmán laksz. Akkor ezek szerint mindenki, aki Tiszadorogma 20 km-es körzetén belül lakik - csátiak, szentistvániak, borsodivánkaiak, ároktőiek, stb. - Tiszadorogma viszonylatában helyben lakónak minősülnek.
Igazad van. A Dorogmaik tudnak már erről? Ha nem, gyorsan újságold el nekik, hagy induljon jól az év......
Erdőbirtokosság
Be kell vallanom, ez egy elhanyagolt terület számomra a szakmán belül. Nem igazán tartottam, és tartom jó gazdálkodási formának, főleg miután rendkívül elavult a szabályozása – bár ebben az évben, ha minden igaz új törvény jelenik meg ezzel kapcsolatban -, de kétségtelen, van ahol ez a gazdálkodási forma életképes.
A napokban viszont belefutottam egy „történetbe”. Arról szólt a dolog, hogy egy birtokosság több földrészletet be akart vonni az erdőbirtokossági társulásba, amelyek kivétel nélkül osztatlan közös tulajdonú erdők voltak. Megtartották a közgyűlést, ahol az egyes földrészletek tulajdonosi többsége – kétharmad – úgy döntött, csatlakozik és beviszi a tulajdonrészét az erdőbirtokosságba. Voltak azonban olyan tulajdonostársak, akik ez ellen tiltakoztak, vagy nem vettek részt a közgyűlésen, tehát nem adták egyértelműen a hozzájárulásukat.
Ennek ellenére a közgyűlés a teljes földrészleteket bevonta a birtokosságba, és minden esetben ezekre a teljes földrészletekre adta be a kérelmet, erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételre.
Az erdészeti hatóság elutasította a kérelmet, mert az egyértelműen jogszabálysértő volt. Ha ugyan is egy adott osztatlan közös tulajdonú földrészleten belül nem minden tulajdonostárs akar belépni a birtokosságba, és ezen tulajdonostársak tulajdoni hányada meghaladja az 1 hektárt, akkor először használati megosztást kell kialakítani, ahol egy tömbben kijelölhető a birtokosságba belépni kívánók területe, és csak erre lehet az erdőbirtokosságnak erdőgazdálkodóként bejelentkezni. Azon tulajdonostársak számára, akik ebben nem kívánnak részt venni, vagy önálló területet kell a használati trendben kijelölni – ha ez több mint 1 ha -, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor ezen tulajdonostársakat is egy közös tömbben kell elhelyezni. A későbbiek során így ők is eldönthetik, hogyan gazdálkodjanak az adott területen.
Válasz Rabó001 #37. hozzászólásáraAzt a fogalmat hogy "helyi" a Földforgalmi törvény nem használja, helyette a helyben lakó fogalmat használja. Azt meg be linkeltem hogy hogy definiálja. Ha akarod érted ha nem akkor nem tudok mit tenni. Én innen lezártnak tekintem.
Válasz Koczka József #34. hozzászólásáraSegítek: ez azt jelenti, hogy nem csak azon a településen lakhat a vevő, amelyik település közigazgatási határához a föld tartozik. Az a helyi, aki azon a településen él ahol az eladó föld van.
Válasz jogértő erdész #35. hozzászólásáraSaját magával vitázik, de azt is rosszul csinálja.
Válasz Rabó001 #33. hozzászólásáraNe vitázz vele, úgysem fogja megérteni. Nincs meg hozzá a képessége......
Válasz Rabó001 #33. hozzászólásáraHát ha de ha ez sem segít akkor mindegy.
3) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Válasz Koczka József #32. hozzászólásáraEz a holnaptól hatályos szöveg. Egyébként ugyanaz mint amit előbb ebtettem a 30.-ba.
9. * helyben lakó:
a) az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik,
Válasz Rabó001 #31. hozzászólásáraOlvass mert ez nem az ami most hatályos. Ha nekem nem hiszel. 20 km belül mindenki helyben lakó.
Válasz Rabó001 #30. hozzászólásáraDe tessék:
9. * helyben lakó:
a) az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik, továbbá
b) ez szőlőről szól, úgyhogy nem másolom be.
Válasz Koczka József #29. hozzászólásáraTe tudod rosszul, és engem akarsz kioktatni...
Válasz Rabó001 #26. hozzászólásáraHát néz utánna mit jelent a helyben lakó fogalma. De ami neked vagy nekem helyben lakó volt az nem véletlenül lett így változtatva.
Válasz hashtag #27. hozzászólásáraA törvény nem azt nézi.
Válasz Rabó001 #26. hozzászólásáraAz ország túlvégéről érkező vásárlóhoz képest azért az
Válasz Koczka József #25. hozzászólásáraAz pont azt jelenti, hogy nem csak helyben lakó lehet.
Válasz Rabó001 #24. hozzászólásáraEzt nem lehet jobban elmagyarázni mint ahogy le van írva. 20 km belül kell lakni ennyi.
Válasz Koczka József #23. hozzászólásáraNem kérdés. Miért lenne az? Szerintem én értem. De ha szerinted nem úgy van, akkor hajrá, magyarázd el!
Válasz Rabó001 #21. hozzászólásáraEz kérdés? Vagy csak nem érted a szöveget?