Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Cafi #718. hozzászólásárapont ez a cél kevesebb önálló, hadrafogható,saját kenyerén megélni képes ember.ha nincs föld a kezében rögtön cseléd lehet valahol.ezzel párhuzamosan folyik a sok beteg rokkant ember vegzálása,kiszórása.azt pedig jobb ha nem tudjuk milyen érdekes huncutsággal fizetik hóról-hóra ki a nyugdíjakat.életpálya modelleket állítanak fel közalkalmazottaknak a folyamatos fejlődés ópiumát nyomják mindenfelől eladósítva a társadalom egyes rétegeit éltetnék a többit ez időzített bomba akárhogy is nézem.elnézést elkalandoztam a témától de sajnálom kitörölni.
Válasz Ares 826 #702. hozzászólására10-20-30-40 ha-on gazdálkodó hogy tudna 50-100 ha-t venni? Kb sehogy, még az önrésze sincs meg hozzá, ha pedig még bérlője is van a földnek...
A mostani konstrukcióban, 20 éves futamidejű hitel, piaci vagy inkább magasabb ár, gyakorlatilag
lehetetlen egy kis gazdának földet venni. Ha mégis sikerül, és a vett föld területe legalább saját eddig művelt és használt területével egyenlő, vagy annál magasabb, annak többszöröse, akkor kb tönkre is tette magát köv évtizedre.
Hmm, azt hazudják, a kicsi, helyben lakókat részesítjük előnyben, sőt, nekik és miattuk találtuk ki az egészet.
Talán 50 ha-nál nagyobb darabot nem is szabadna egyben eladni. És egy gazda max 1-et vagy ha 5-10-20 ha-os darabok, akkor 2-3-at vehetne. Nem biztos, hogy 50 ha az ideális méret, de valahol ekörül van. 50 ha-ból már majdnem, na jó, abból már meglehet élni! Akinek pedig még van mellette 10-20-30-40, az gyakorlatilag megél, hosszútávon, bőségben.
Az ideális vagy optimális, vagy ésszerű gazdasági méretet kellene figyelembe venni. Hány ha, mely biztos megélhetést biztosít. Valahol 50-150 között lehet, 200 már bőven jó, sőt! Ha tudjuk, vagy kb sejtjük, mennyin lehet 1-1 térségben sikeresen, nyereséget termelve gazdálkodni, akkor ehhez kellene tartani, és csak olyan gazdának földet eladni, aki ebbe a kategóriába tartozik.
2-3-400 ha-os gazdának minek még 20-30-50-100 ha?
Minek?
Aki nem tud 2-3-400 ha-ból megélni, az... Vagy még a guruló almát is meg****-ná plusz 0,1 ha földért, annak megint minek?
Fura ez a földlicit láz.Átlagban 3-4 millióért kelnek majd a földek /ha.
Szerintem a legtöbb 100ha on gazdálkodó gazda simán odaadná az összes földjét 400 millió forintért.Az meg mégsem kél el.Mi ennek a magyarázata?
Abban a bizonyos vitában Gőgös és Font Sándor között több érdekes dolog is elhangzott Font Sándor részéről. A legérdekesebb,hogy a földbérleteket 3 évente felül lehethesz vizsgálni.Ez maga után fogja hozni a bérleti díjak drasztikus emelkedését. Az meg még izgalmasabb,hogy visszamenőlegesen is kellesz-e alkalmazni ezt a rendeletet.
Válasz Cafi #701. hozzászólásáratudatlan vagyok, lszi segítsetek: melyik elővételi jog erősebb: a föld bérlőé vagy osztatlan közös tulajdonban a tulajdonostársé?
köszi
Tudom, hogy ezt mondja, de felénk állami föld sincs így ezek a befektetők messze elkerülnek bennünket.
Zoli bizonyára több fele jár, sok emberrel beszél és lehet, hogy igaza van.
Szerinted egy itteni nagy gazda, ha lenne lehetősége törvényesen vásárolni a Ménes birtokból venne-e kikiáltási áron?
Felénk a piaci ár elindult lefele. Már lehet venni 120 000 Ft/ak Igaz csak 0,4 ha, de a közvetlen szomszédnak az nagyon megérné. (mondottam volt ez már 164 000 Ft/Ak is).
Ma a Kossuth rádióban az "ütköző" című adásban vitatkozott az állami földek eladásáról Font Sándor és a Gőgös Zoltán. Ajánlom mindenki figyelmébe érdemes meghallgatni. Nem szimpatizálok a Gőgössel de sajnos igaza van, a földek nagy részét sajnos STÓMANOK ÉS BEFEKTETŐK FOGJÁK MEGVENNI! Ezt látom én is jelenleg, olyanok fognak földet venni akinek annyi köze van a mezőgazdasághoz "mint tehénnek az atomfizikához"!
Ranghely 1. Magyar Állam (ez most nyilván nem játszik)
Ranghely 2. Tulajdonostárs (Ezen belül: Családi > Fiatal > Pályakezdő)
Ranghely 3. Bérlő (Szomszéd, helyi bérlő > Helyi bérlő > 20 km-en belül lakó bérlő)
Ranghely 4. Helyi állattartó/Biogazda/Eredetvédett terméket előállító és feldolgozó (CSaládi > Fiatal > Pályakezdő)
Ranghely 5. Helyiek: Helyben lakó szomszéd > Helyben lakó > 20 km-en belül lakó (A csoportokon belül: Családi>Fiatal>Pályakezdő)
A te kérdésedre a válasz egyértelmű 1., mert ő a 2. ranghelyen van, a 2. pedig 5. ranghely.
Szuper, hogy a gazdák még sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy kinek van/nincs elővásárlási joga...
Érdekes hogy a bérleteknél sikerült megoldani, hogy ne kelljen kifüggeszteni és a helyi előhaszonbérleti jogosultaknak ne legyenek előhaszonbérleti joguk, itt nem.
Én úgy döntöttem, nem játszom a következők miatt:
1.) Van másra költeni. (VP pályázatok)
2.) Szerintem nagyon nagy a kockázata, hogy a következő 20 évben valamelyik (nem fidesz) kormény él a visszavásárlási jogával, főleg ha tovább nőnek az árak. (15 év múlva mondjuk pl. ötszörös ár lesz. Melyik kormány utasít vissza 1200 Mrd Ft azonnali bevételt??)
3.) A nem profi bérlők földjei előbb utóbb piacra kerülnek: 20 év után (amikor egyébként is használhatnád) ők nagyrészt már sehol nem lesznek. (sőt, 1-2 roszabb év is ki fogja őket ütni)
4.) A tőkeerős nagy gazdaságok strómanokon keresztül úgyis megveszik az általuk bérelt földeket - akár jóval a piaci ár fölött.
5.) Kalapácsos árverés?? A XXI. században??
Én arra számítok, hogy sok gazda lesz elégedetlen a végén...
Válasz bocslak #695. hozzászólására1.helyen van a foldmuves tulajdonostars.
Ezen belul pedig elso helyen van a csal.gazd. vagy csal.gazd. tagja.utana a fiatal foldmuves, majd a palyakezdo.
A következő számomra felmerült kérdés az az, hogy elővásárlási rangsorerndben ki van előrrébb az alábbiak közül az osztatlan közös hrsz-ben lévő állami részre?
1. Fiatal fölműves, tulajdonostárs az adott hrsz-ben, a szomszédos faluban lakik.
2. Fiatal földműves, családi gazdálkodó, helyben lakó, de csak szomszédos hrsz-ben tulajdonos.
Van pontozás vagy valami ami alapján a végső rangsorrend feláll?
Válasz Mf-es #689. hozzászólásáraHa nem lesz vetélytárs a liciten attól függetlenül az otthon ülők még beszállhatnak a buliba a kifüggesztés alatt.
Nem tudom ugyan hogy mekkora táblák vannak arrafelé egyben meghirdetve.
Válasz cimbike. #688. hozzászólásáraIgen is, meg nem is.
Azt, hogy ki mehet el árverezni az vadmalac kollégánál (675-ös hsz) jobban összefoglalni nem lehet. Árverező lehet az a magyar állampolgár, aki földműves, helyben lakó, vagy a 20 km-es szabály szerinti.
Abszurd esetben előfordulhat, hogy XXXX település 01234 hrsz árverésére elmegy az XXXX-ben lakó Józsi, és a két faluval messzebb, ZZZZ-ben lakó Pityu is. XXXX és ZZZZ közigazgatási határa 18 km-re van egymástól a régi, forgalom elől el nem zárt, még a „Vörös Bika MgTSz” által épített földúton. Mindketten teljes joggal árverezhetnek. Pityu többet hajlandó adni a földért, ezért ő nyeri meg az árverést. Ezek után az NFA 60 napra kiteteti a szerződést XXXX Polgármesteri hivatalában. Ha Józsi meggondolja magát és él az elővásárlási jogával, akkor viheti, hiszen előrébb van a sorrendben, mint Pityu.
Válasz VakLóaBakon #687. hozzászólásáraTe! Ugyanarról a törvényről beszélünk, csak rosszul értelmeztitek az elovasarlasi jogokat. De többen az nfa honlapján lévő régi foldtorvenyre hivatkoznak, holott az már a múlté. Csak szntem nem frissítik a honlap ezen részét. Magyarul, az nfa honlapja nem írja fölül a foldtorvenyt.
De ezek után egyetértünk, hogy a szomszéd faluban lakó földműves sem számít helyben lakónak??
Cimbike!
Ezt az egész állami földek értékesítése körüli hókuszpókuszt az NFA intézi, erre neki törvényi felhatalmazást ad a 2010. évi LXXXVII törvény:
NFA tv. linkje
Eszerint lehetőség van a termőföld árveréssel történő értékesítésére, valamint a 3 ha területmértéket meg nem haladó földek esetében az árverés mellőzésére is.
Az állami földek hasznosításának részletes szabályait a 262/2010 Korm. rendelet szabályozza. (Ennek utolsó változata egyébként 2015. 10. 06.-tól hatályos) 262/2010 Korm. rend. linkje
Ebben pontosan le vannak írva az árverés lebonyolításának a szabályai, tehát az is, hogy ki, és milyen feltételekkel vehet részt árverezőként.
Mindezeken felül a termőföldek forgalmát a 2013. évi CXXII. törvény szabályozza, aminek a betartása természetesen az NFA-ra nézve is kötelező. Földforgalmi tv. linkje
Én ezek alapján értelmezem a földeladásokat. A lentebb említett 1994. évi LV. törvény már hatályát vesztette 2014. május 1.-től.
Válasz ICE #685. hozzászólásáraAz elővásárlásra jogosultak között is van még egy sorrend:
családi gazdálkodó vagy csal. gazdaság tagja
fiatal földműves
pályakezdő gazdálkodó.
Ha valaki ebbe beleesik akkor ő a nyerő. Ha nem esik bele senki, na, akkor jön a sorsolás.
Válasz bocslak #682. hozzászólásáraJól látod, a 3 ha alatti földekre az NFA által kiadott nyomtatványon lehet érvényes ajánlatot tenni. Van a nyilatkozatok között egy rész ahol a pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben nem ő az első helyen álló jogosult akkor az ajánlatát a többi jogosultnak is a tudomására kell hozni. Ez pedig nem más, mint a 60 napos kifüggesztés.
A közös tulajdont érintő felvetésed érdekes. De mi van, ha több tulajdonostárs is érdeklődik a földrészlet iránt. A földforgalmi törvény szerint a tulajdonostárs akkor előz, ha harmadik személy a vevő. Fogas kérdés.
Válasz bocslak #682. hozzászólására"Jól értem, hogy a 3 ha alatti földekre vonatkozó ajánlatnál az első fordulónál, vagyis az első ajánlatnál be kell dobni minden adut, összegetm elővásárlási jogot? Nem látom sehol, hogy azt is ki kell függeszteni 60 napra"
Ebben az esetben is hátra lehet dőlni sztem mert ez is kifüggesztésre kerül mint a nagyobb táblák.
Olvasgatva, tanulmányozva a "tundivalókat" csak a kérdések száma gyarapszik számomra.
Jól értem, hogy a 3 ha alatti földekre vonatkozó ajánlatnál az első fordulónál, vagyis az első ajánlatnál be kell dobni minden adut, összegetm elővásárlási jogot? Nem látom sehol, hogy azt is ki kell függeszteni 60 napra.
Továbbá ha egy 3ha-nál nagyobb területre befutó vagyok, mert osztatlan közösben tulajdonostárs vagyok, akkor minek menjek el licitálni, csak hogy felverjem az árat? Úgyis ki lesz függesztve ahol csak azt kell eldöntenem, hogy nekem annyiért megéri-e, van-e annyim!
Válasz Vadmalac #665. hozzászólásáraAz még a földtörvényből való, már nem érvényes (termőföldről szóló tv, Tft.). Ami ma aktuális, az a földforgalmi tv. (Mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló tv. - meftv.)
Ennek a Mészáros Lőrincnek nincs elővásárlási joga, max pénze!
Mivel csak magánszemély vehet fődet, a cége által bérelt területekre nincs elővásárlási jog!! Egy szimpla helyben lakó megelőzi....
Válasz Vadmalac #665. hozzászólásáraUtananeztem, letoltottem a 1994es foldtorvenyt. Ebben van a helyben lako igy meghatarozva. De ezt felugrott a 2013-as. Az nfa elfelejtett frissiteni, szntem.
Válasz VakLóaBakon #672. hozzászólásáraEn ugy gondolom h ertem. Lehet h felreertelek titeket, es ti tudjatok jol.
Utoljara leirom h en hogyan ertelmezem: a 20 km-es korzetben lako nem helyben lako. A helyben lako fogalma itt van: 5.par. 9.pont.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300122.TV
A 20km-es korzetben lako azonban licitalhat, mivel ő is elovasarlo, az utolso helyre rangsorolva. Ime: 18.par. (1) e.
Amennyiben nincs igazam, azt tamasszatok ala magyarazattal! Nekem is fontos, h helyesen ertelmezzem!
1. Licitálni helyben lakó mehet el. Ebben az értelemben helyben lakóként kell értelmezni a tényleges helyben lakót és aki belefér a 20km-es szabályba. Ahogy Vakló-koma belinkelte lejjebb.
2. A nyertessel kötött szerződést rendesen kifüggesztik, ahol már a földtörvényben leírtak az irányadók, és ott már megkülönböztetnek tényleges helyben lakót és a 20km-est, ahol az előbbi van előrébb.
"ha nem az elővásárlásra első helyen álló a nyertes, 60 napra kifüggesztik a földet "
én úgy tudom, hogy aki elővásárlásra jogosult, az nem fog részt venni a liciten.
A "vakliciten" a nyomtatványon van hely, ahova beírja, hogy milyen formában van elővételi joga. Valószínűleg azért, mert ha az első helyen levő nem hajlandó megadni érte azt az árat, akkor egyezőség esetén nem sorsolás, hanem elővételi sorrend alapján döntenek.
következő helyzet valaki bevállal mondjuk 100 milla hitelt hogy földet vesz. Licitál és ott nyer is, de 60 nap múlva szólnak koma mégsem nyertél. Akkor mégsem tudott földet venni pedig gondolom akart volna... Akkor most hányszor 100 milláig licitáljon a paraszt?
1669 hozzászólás
Válasz Cafi #718. hozzászólásárapont ez a cél kevesebb önálló, hadrafogható,saját kenyerén megélni képes ember.ha nincs föld a kezében rögtön cseléd lehet valahol.ezzel párhuzamosan folyik a sok beteg rokkant ember vegzálása,kiszórása.azt pedig jobb ha nem tudjuk milyen érdekes huncutsággal fizetik hóról-hóra ki a nyugdíjakat.életpálya modelleket állítanak fel közalkalmazottaknak a folyamatos fejlődés ópiumát nyomják mindenfelől eladósítva a társadalom egyes rétegeit éltetnék a többit ez időzített bomba akárhogy is nézem.elnézést elkalandoztam a témától de sajnálom kitörölni.
Válasz Ares 826 #702. hozzászólására10-20-30-40 ha-on gazdálkodó hogy tudna 50-100 ha-t venni? Kb sehogy, még az önrésze sincs meg hozzá, ha pedig még bérlője is van a földnek...
A mostani konstrukcióban, 20 éves futamidejű hitel, piaci vagy inkább magasabb ár, gyakorlatilag
lehetetlen egy kis gazdának földet venni. Ha mégis sikerül, és a vett föld területe legalább saját eddig művelt és használt területével egyenlő, vagy annál magasabb, annak többszöröse, akkor kb tönkre is tette magát köv évtizedre.
Hmm, azt hazudják, a kicsi, helyben lakókat részesítjük előnyben, sőt, nekik és miattuk találtuk ki az egészet.
Talán 50 ha-nál nagyobb darabot nem is szabadna egyben eladni. És egy gazda max 1-et vagy ha 5-10-20 ha-os darabok, akkor 2-3-at vehetne. Nem biztos, hogy 50 ha az ideális méret, de valahol ekörül van. 50 ha-ból már majdnem, na jó, abból már meglehet élni! Akinek pedig még van mellette 10-20-30-40, az gyakorlatilag megél, hosszútávon, bőségben.
Az ideális vagy optimális, vagy ésszerű gazdasági méretet kellene figyelembe venni. Hány ha, mely biztos megélhetést biztosít. Valahol 50-150 között lehet, 200 már bőven jó, sőt! Ha tudjuk, vagy kb sejtjük, mennyin lehet 1-1 térségben sikeresen, nyereséget termelve gazdálkodni, akkor ehhez kellene tartani, és csak olyan gazdának földet eladni, aki ebbe a kategóriába tartozik.
2-3-400 ha-os gazdának minek még 20-30-50-100 ha?
Minek?
Aki nem tud 2-3-400 ha-ból megélni, az... Vagy még a guruló almát is meg****-ná plusz 0,1 ha földért, annak megint minek?
Fura ez a földlicit láz.Átlagban 3-4 millióért kelnek majd a földek /ha.
Szerintem a legtöbb 100ha on gazdálkodó gazda simán odaadná az összes földjét 400 millió forintért.Az meg mégsem kél el.Mi ennek a magyarázata?
Válasz csontii #712. hozzászólására"A legérdekesebb,hogy a földbérleteket 3 évente felül lehethesz vizsgálni."
Erre hogy tud valaki hosszú távon tervezni?
Felénk maszekba is öt évre kötünk szerződést.
Válasz esze-lény #710. hozzászólásáraMi legyen az összehasonlítás alapja?
Országosan nagy eltérések vannak.
Ha a szomszéd veszi, akkor neki ez nem drága.
Ha nagy cég műveli, ekkora darabért be sem indítja a gépet.
Próbáltam privátban válaszolni, de visszapattant.
Válasz Zola__79 #711. hozzászólásáraA tulajdonostarskent, felteve ha foldmuves.
Válasz Zola__79 #711. hozzászólásáratulajdonostárs
Abban a bizonyos vitában Gőgös és Font Sándor között több érdekes dolog is elhangzott Font Sándor részéről. A legérdekesebb,hogy a földbérleteket 3 évente felül lehethesz vizsgálni.Ez maga után fogja hozni a bérleti díjak drasztikus emelkedését. Az meg még izgalmasabb,hogy visszamenőlegesen is kellesz-e alkalmazni ezt a rendeletet.
Válasz Cafi #701. hozzászólásáratudatlan vagyok, lszi segítsetek: melyik elővételi jog erősebb: a föld bérlőé vagy osztatlan közös tulajdonban a tulajdonostársé?
köszi
Válasz Radocz #708. hozzászólásáraNehogy már 0,4 ha meg a hasonló méretű nadrágszíjjak ára legyen az összehasonlítás alapja!!
Ha valaki féláron szeretne földet venni, most megteheti.
http://www.agromonitor.hu/mezogazdasag/784-a-mezohegyesi-menesbirtok-is-ramehet-a-foldprivatizaciora.html
http://www.agromonitor.hu/mezogazdasag/784-a-mezohegyesi-menesbirtok-is-ramehet-a-foldprivatizaciora.html
Válasz Ares 826 #702. hozzászólására"a földek nagy részét sajnos STÓMANOK ÉS BEFEKTETŐK FOGJÁK MEGVENNI!"
Tudom, hogy ezt mondja, de felénk állami föld sincs így ezek a befektetők messze elkerülnek bennünket.
Zoli bizonyára több fele jár, sok emberrel beszél és lehet, hogy igaza van.
Szerinted egy itteni nagy gazda, ha lenne lehetősége törvényesen vásárolni a Ménes birtokból venne-e kikiáltási áron?
Felénk a piaci ár elindult lefele. Már lehet venni 120 000 Ft/ak Igaz csak 0,4 ha, de a közvetlen szomszédnak az nagyon megérné. (mondottam volt ez már 164 000 Ft/Ak is).
Válasz Scipio #703. hozzászólására"Hogy fektessen be az ember, ha lehet hogy 15 év múlva az állam visszavásárolja??"
Ez csak a nagy területekre fog vonatkozni.
Ha az MSZP nyer, akkor nem kell várni 15 évet.
Ha a zöldek vagy a feketék, akkor ők újra oszthatják, mert nekik és a köreiknek még nincs.
Ha így marad, akkor azok, akik föld nélkül születtek a dédunokái is föld nélkül fognak meghalni.
Ha figyeled a történelmet, hány "földosztás" is volt?
Itt lejár a bérlet. Most soknak tűnik az ár, de felénk ennek a duplája. Mivel nem kis pénzűek részére van, így .......
Hány éve van állami tulajdonban a "birtok"?
Van közöttünk olyan, aki eladná a földet az unokája elől?
Tudom, majd jön a duma, hogy .....
Ebből a privatizációból egyedül a nagy nyertesek jönnek ki jól.
Az többi szerintem veszít. Akkor miért is kell végig vinni?
Vagyunk itt egy páran, akik nem vennénk olyan területet, amire földhasználat van bejegyezve több évre. illetve ha vennénk akkor töredék áron.
Válasz Scipio #703. hozzászólásáraErre nem én tudok neked választ adni, kérdezd a Minisztert, nem én hozom a törvényeket.
Válasz Drisa #704. hozzászólásáraEz nem érv. Ettől még kellene a földforgalmi törvény szerint.
Válasz Scipio #703. hozzászólásáraGondolom azért mert nincs kedvük rendőrségre és bíróságra járni.
Válasz Ares 826 #702. hozzászólásáraCsak néhány kérdés:
Miért nem álltak még fel a helyi földbizottságok, akik ismernék a strómanokat és a meg tudnák különböztetni a gazdákat a befektetőktől??
Ami helyette van: az agrárkamara, az ebben az esetben miért nem golyózhatja ki a vevőt indoklás nélkül, mint minden más esetben???
Hogy fektessen be az ember, ha lehet hogy 15 év múlva az állam visszavásárolja??
Ma a Kossuth rádióban az "ütköző" című adásban vitatkozott az állami földek eladásáról Font Sándor és a Gőgös Zoltán. Ajánlom mindenki figyelmébe érdemes meghallgatni. Nem szimpatizálok a Gőgössel de sajnos igaza van, a földek nagy részét sajnos STÓMANOK ÉS BEFEKTETŐK FOGJÁK MEGVENNI! Ezt látom én is jelenleg, olyanok fognak földet venni akinek annyi köze van a mezőgazdasághoz "mint tehénnek az atomfizikához"!
Válasz Scipio #698. hozzászólására
"Szuper, hogy a gazdák még sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy kinek van/nincs elővásárlási joga..."
Válasz Zola__79 #699. hozzászólásáraTermészetesen ha terület a saját tulajdonodban van!
Válasz Scipio #698. hozzászólásáraszerintetek művelési ág megváltoztatható?
Válasz bocslak #695. hozzászólására:
A sorrend:
Ranghely 1. Magyar Állam (ez most nyilván nem játszik)
Ranghely 2. Tulajdonostárs (Ezen belül: Családi > Fiatal > Pályakezdő)
Ranghely 3. Bérlő (Szomszéd, helyi bérlő > Helyi bérlő > 20 km-en belül lakó bérlő)
Ranghely 4. Helyi állattartó/Biogazda/Eredetvédett terméket előállító és feldolgozó (CSaládi > Fiatal > Pályakezdő)
Ranghely 5. Helyiek: Helyben lakó szomszéd > Helyben lakó > 20 km-en belül lakó (A csoportokon belül: Családi>Fiatal>Pályakezdő)
A te kérdésedre a válasz egyértelmű 1., mert ő a 2. ranghelyen van, a 2. pedig 5. ranghely.
Szuper, hogy a gazdák még sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy kinek van/nincs elővásárlási joga...
Érdekes hogy a bérleteknél sikerült megoldani, hogy ne kelljen kifüggeszteni és a helyi előhaszonbérleti jogosultaknak ne legyenek előhaszonbérleti joguk, itt nem.
Én úgy döntöttem, nem játszom a következők miatt:
1.) Van másra költeni. (VP pályázatok)
2.) Szerintem nagyon nagy a kockázata, hogy a következő 20 évben valamelyik (nem fidesz) kormény él a visszavásárlási jogával, főleg ha tovább nőnek az árak. (15 év múlva mondjuk pl. ötszörös ár lesz. Melyik kormány utasít vissza 1200 Mrd Ft azonnali bevételt??)
3.) A nem profi bérlők földjei előbb utóbb piacra kerülnek: 20 év után (amikor egyébként is használhatnád) ők nagyrészt már sehol nem lesznek. (sőt, 1-2 roszabb év is ki fogja őket ütni)
4.) A tőkeerős nagy gazdaságok strómanokon keresztül úgyis megveszik az általuk bérelt földeket - akár jóval a piaci ár fölött.
5.) Kalapácsos árverés?? A XXI. században??
Én arra számítok, hogy sok gazda lesz elégedetlen a végén...
Minden megyeszékhelyen extra árak vannak? Nálunk 100.000 ft/Ak, a Duna mentén ahol öntözési lehetőség és jó talajok vannak 60.000 Ft/Ak, ez miért van?
Válasz bocslak #695. hozzászólására1.helyen van a foldmuves tulajdonostars.
Ezen belul pedig elso helyen van a csal.gazd. vagy csal.gazd. tagja.utana a fiatal foldmuves, majd a palyakezdo.
Tehat, a te esetedben az elso az 1.
Köszönöm a válaszokat.
A következő számomra felmerült kérdés az az, hogy elővásárlási rangsorerndben ki van előrrébb az alábbiak közül az osztatlan közös hrsz-ben lévő állami részre?
1. Fiatal fölműves, tulajdonostárs az adott hrsz-ben, a szomszédos faluban lakik.
2. Fiatal földműves, családi gazdálkodó, helyben lakó, de csak szomszédos hrsz-ben tulajdonos.
Van pontozás vagy valami ami alapján a végső rangsorrend feláll?
mit csinálsz a bérlővel, 30-35ezer forintos bérleti dij még vagy 20 évig? soká térül meg a befektetés..
Válasz esze-lény #680. hozzászólására"Egy szimpla helyben lakó megelőzi...."
Ez igaz.
Csak egy szimpla helyben lakó, nem tud annyi hitel törlesztést bevállalni.
Vagy mégis?
Ha most árverés vagy ajánlatétel útján enyém lesz a föld azt meddig kell kifizetni?
Válasz Mf-es #689. hozzászólásáraHa nem lesz vetélytárs a liciten attól függetlenül az otthon ülők még beszállhatnak a buliba a kifüggesztés alatt.
Nem tudom ugyan hogy mekkora táblák vannak arrafelé egyben meghirdetve.
Válasz cimbike. #688. hozzászólásáraIgen is, meg nem is.
Azt, hogy ki mehet el árverezni az vadmalac kollégánál (675-ös hsz) jobban összefoglalni nem lehet. Árverező lehet az a magyar állampolgár, aki földműves, helyben lakó, vagy a 20 km-es szabály szerinti.
Abszurd esetben előfordulhat, hogy XXXX település 01234 hrsz árverésére elmegy az XXXX-ben lakó Józsi, és a két faluval messzebb, ZZZZ-ben lakó Pityu is. XXXX és ZZZZ közigazgatási határa 18 km-re van egymástól a régi, forgalom elől el nem zárt, még a „Vörös Bika MgTSz” által épített földúton. Mindketten teljes joggal árverezhetnek. Pityu többet hajlandó adni a földért, ezért ő nyeri meg az árverést. Ezek után az NFA 60 napra kiteteti a szerződést XXXX Polgármesteri hivatalában. Ha Józsi meggondolja magát és él az elővásárlási jogával, akkor viheti, hiszen előrébb van a sorrendben, mint Pityu.
Válasz esze-lény #680. hozzászólásáraCsak a szimpla helyben lakónak nincs annyi pénze,mint Mészárosnak.
Válasz VakLóaBakon #687. hozzászólásáraTe! Ugyanarról a törvényről beszélünk, csak rosszul értelmeztitek az elovasarlasi jogokat. De többen az nfa honlapján lévő régi foldtorvenyre hivatkoznak, holott az már a múlté. Csak szntem nem frissítik a honlap ezen részét. Magyarul, az nfa honlapja nem írja fölül a foldtorvenyt.
De ezek után egyetértünk, hogy a szomszéd faluban lakó földműves sem számít helyben lakónak??
Cimbike!
Ezt az egész állami földek értékesítése körüli hókuszpókuszt az NFA intézi, erre neki törvényi felhatalmazást ad a 2010. évi LXXXVII törvény:
NFA tv. linkje
Eszerint lehetőség van a termőföld árveréssel történő értékesítésére, valamint a 3 ha területmértéket meg nem haladó földek esetében az árverés mellőzésére is.
Az állami földek hasznosításának részletes szabályait a 262/2010 Korm. rendelet szabályozza. (Ennek utolsó változata egyébként 2015. 10. 06.-tól hatályos)
262/2010 Korm. rend. linkje
Ebben pontosan le vannak írva az árverés lebonyolításának a szabályai, tehát az is, hogy ki, és milyen feltételekkel vehet részt árverezőként.
Mindezeken felül a termőföldek forgalmát a 2013. évi CXXII. törvény szabályozza, aminek a betartása természetesen az NFA-ra nézve is kötelező.
Földforgalmi tv. linkje
Én ezek alapján értelmezem a földeladásokat. A lentebb említett 1994. évi LV. törvény már hatályát vesztette 2014. május 1.-től.
Válasz ICE #685. hozzászólásáraAz elővásárlásra jogosultak között is van még egy sorrend:
családi gazdálkodó vagy csal. gazdaság tagja
fiatal földműves
pályakezdő gazdálkodó.
Ha valaki ebbe beleesik akkor ő a nyerő. Ha nem esik bele senki, na, akkor jön a sorsolás.
Válasz VakLóaBakon #684. hozzászólásáraAzonos szinten lévőknél ha több jelentkező van, jön a sorsolás...
Válasz bocslak #682. hozzászólásáraJól látod, a 3 ha alatti földekre az NFA által kiadott nyomtatványon lehet érvényes ajánlatot tenni. Van a nyilatkozatok között egy rész ahol a pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben nem ő az első helyen álló jogosult akkor az ajánlatát a többi jogosultnak is a tudomására kell hozni. Ez pedig nem más, mint a 60 napos kifüggesztés.
NFA ajánlati űrlap linkje
A közös tulajdont érintő felvetésed érdekes. De mi van, ha több tulajdonostárs is érdeklődik a földrészlet iránt. A földforgalmi törvény szerint a tulajdonostárs akkor előz, ha harmadik személy a vevő. Fogas kérdés.
Válasz bocslak #682. hozzászólására"Jól értem, hogy a 3 ha alatti földekre vonatkozó ajánlatnál az első fordulónál, vagyis az első ajánlatnál be kell dobni minden adut, összegetm elővásárlási jogot? Nem látom sehol, hogy azt is ki kell függeszteni 60 napra"
Ebben az esetben is hátra lehet dőlni sztem mert ez is kifüggesztésre kerül mint a nagyobb táblák.
Üdv Urak.
Olvasgatva, tanulmányozva a "tundivalókat" csak a kérdések száma gyarapszik számomra.
Jól értem, hogy a 3 ha alatti földekre vonatkozó ajánlatnál az első fordulónál, vagyis az első ajánlatnál be kell dobni minden adut, összegetm elővásárlási jogot? Nem látom sehol, hogy azt is ki kell függeszteni 60 napra.
Továbbá ha egy 3ha-nál nagyobb területre befutó vagyok, mert osztatlan közösben tulajdonostárs vagyok, akkor minek menjek el licitálni, csak hogy felverjem az árat? Úgyis ki lesz függesztve ahol csak azt kell eldöntenem, hogy nekem annyiért megéri-e, van-e annyim!
Érdekelne ki, hogyan értelmezi.
Üdv: Peti
Válasz Vadmalac #665. hozzászólásáraAz még a földtörvényből való, már nem érvényes (termőföldről szóló tv, Tft.). Ami ma aktuális, az a földforgalmi tv. (Mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló tv. - meftv.)
Válasz Mf-es #673. hozzászólásáraSzegény újságíró nincs tisztában a legalapvetőbb szabályokkal!
Ennek a Mészáros Lőrincnek nincs elővásárlási joga, max pénze!
Mivel csak magánszemély vehet fődet, a cége által bérelt területekre nincs elővásárlási jog!! Egy szimpla helyben lakó megelőzi....
Válasz Vadmalac #675. hozzászólásáraMindenkinek van ügyvédje,az felvilágosít.
Válasz Vadmalac #665. hozzászólásáraUtananeztem, letoltottem a 1994es foldtorvenyt. Ebben van a helyben lako igy meghatarozva. De ezt felugrott a 2013-as. Az nfa elfelejtett frissiteni, szntem.
Valamint az h az nfa mit ert helyben lako alatt, az nem irja folul a foldtorvenyt, szntem.
Válasz VakLóaBakon #672. hozzászólásáraEn ugy gondolom h ertem. Lehet h felreertelek titeket, es ti tudjatok jol.
Utoljara leirom h en hogyan ertelmezem: a 20 km-es korzetben lako nem helyben lako. A helyben lako fogalma itt van: 5.par. 9.pont.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300122.TV
A 20km-es korzetben lako azonban licitalhat, mivel ő is elovasarlo, az utolso helyre rangsorolva. Ime: 18.par. (1) e.
Amennyiben nincs igazam, azt tamasszatok ala magyarazattal! Nekem is fontos, h helyesen ertelmezzem!
Hogy ne legyen vita, összefoglalva:
1. Licitálni helyben lakó mehet el. Ebben az értelemben helyben lakóként kell értelmezni a tényleges helyben lakót és aki belefér a 20km-es szabályba. Ahogy Vakló-koma belinkelte lejjebb.
2. A nyertessel kötött szerződést rendesen kifüggesztik, ahol már a földtörvényben leírtak az irányadók, és ott már megkülönböztetnek tényleges helyben lakót és a 20km-est, ahol az előbbi van előrébb.
Mit is kellene érteni?
"ha nem az elővásárlásra első helyen álló a nyertes, 60 napra kifüggesztik a földet "
én úgy tudom, hogy aki elővásárlásra jogosult, az nem fog részt venni a liciten.
A "vakliciten" a nyomtatványon van hely, ahova beírja, hogy milyen formában van elővételi joga. Valószínűleg azért, mert ha az első helyen levő nem hajlandó megadni érte azt az árat, akkor egyezőség esetén nem sorsolás, hanem elővételi sorrend alapján döntenek.
http://www.origo.hu/itthon/20151026-meszaros-lorinc-foldberlobol-tulajdonos-lehet.html
Válasz cimbike. #669. hozzászólásáraCimbike! Te most ezt direkt csinálod vagy tényleg nem érted?
következő helyzet valaki bevállal mondjuk 100 milla hitelt hogy földet vesz. Licitál és ott nyer is, de 60 nap múlva szólnak koma mégsem nyertél. Akkor mégsem tudott földet venni pedig gondolom akart volna... Akkor most hányszor 100 milláig licitáljon a paraszt?
ha valaki nyert bérli 20 évre de eladják akor a bérleti szerződés megszűnik ? vagy mi lesz ?