Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR416.32 FtUSD400.8 FtCHF443.07 FtGBP501.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Wilde #5823. hozzászólására400kg 34-es, 1 gomba,1 gyomirtó(rovarölő szükség szerint)és 6-7-8 tonna átlagok a földek fügvényében,3-12Ak földek(sok homok)piac takarmányra van, tehát azt termelünk,és malmi árat fizet,őt a fehérje érdekli,tehát hibrid kizárva,mert az csak buzának látszó dolog
Akkor meg annyival szinezném a dolgot, hogy nemreg beszelgettem egy termeszetgyogyasszal es ő emlitet egy tanulmanyt, hogy pl a buza emberi szervezet szamara hasznos beltartalmi erteke (vitaminok, asvanyi anyagok, nyomelemek) 1/4ére esett vissza 50 ev alatt 1950től 2000ig. (Kb annyival amennyivel a termesatlagok nőttek) De ugyanigy igaz ez az osszes tobbi gabonara, zöldsegre, gyümölcsre. Szoval oda akarok kilyukadni, hogy egyfelől a ma hasznalatos agyonnemesitett fajták a termelest szolgaljak de az egeszseget nem. Masfelől meg a föld nem hülye annyit ad ki magabol amennyit tud. Az egy dolog, hogy a termesztett növeny szüksegleteit probaljuk 100%ra kielegiteni es ezert csucstermest hoz cserebe. De ez a csucstermes a taplalkozasban csak "egészségtelen balaszt" nem elegiti ki az emberi szervezet szuksegleteit.
azért ez jó nap volt.voltak besértődések miegymás,szóval sokan sok féle képpen látjuk a búzatermesztést.hozzá se szóltak akik esetleg minimum inputtal nagyot kaszálnak és tesznek a nagy termésátlagokra viszont nagy bevételük van.
Válasz jozef19 #5818. hozzászólásáraApám 66 évesen ment el. SOHA nem ivott,nem dohányzott. Imádta a mézet egészségesen próbált élni.Összetett probléma ez.
Válasz jozef19 #5818. hozzászólásáraEz egyszerűen nem igaz.
Sose volt olyan, hogy minden ember 85-90 évig élt volna, mint írod. És soha nemis lesz. Ugyanúgy az sem igaz, hogy ma ritka a 60 feletti.
Ezek csak durva leegyszerűsítések és téveszmék.
Válasz Matyi50 #5815. hozzászólásáraÉn értem ,hogy te mire gondolsz de itt az a lényeg,hogy ki fogja a gyeplőt a GAZDA, vagy a BANKÁR? Mert rohadtul nem mindegy,hogy valaki úgy ossza az észt hogy nincs hitele és szabad ember,vagy meg van kötve a keze. Azért ez nem mindegy.
Válasz jozef19 #5813. hozzászólásáraEzt mind a modern rendszer és piaci folyamatok teszik..belekényszerülnek a termelők ebbe a mókuskerékbe.1hektáron évről évre többet,aztán 20-30év mulva már ugy is mindegy,majd kinylodik más vele cimszóval...
Válasz jozef19 #5813. hozzászólásáraÍgy van! Annak az öltöny ruhának azért volt becsülete mert tudták mi munka volt mögötte..... Az emberi kapzsiság meg ELŐIDÉZHETŐ csak a tévét kell nézni!
Válasz nagypistivagyok2 #5812. hozzászólásáraCsak meg kell nézni egy olyan termesztésbe vont talajt ,ahol évről évre mennyiségi rekordokra törekednek...
Agyon zsigerelt talajok,művi baktériumok és talajélet fenntartás nélkül nullára lesznek képesek,hiába a tökéletes talajerő gazdálkodás.
Matyi 50 írta le a jó irányvonalat! :"Véleményem szerint nem 15 tonnás búza felé kell elmenni,hogy ne legyen deficites a termesztés,hanem más oldalról kell ezt szabályozni. Ilyen alapon ha 10év mulva tovább emelkednek a termesztési,energia és input költségek,akkor már 30tonnás termés kellene?"
És ez minden ágazatra igaz!Én pl: megelégszem a jelenlegi állat állományommal nem akarom KIZSIGERELNI A KÖRNYEZETEM! Nekem is lehetne x tehénnel több (bocs az offért)de ahhoz már kellene alkalmazott(én meg egy nagyon rossz maximalista főnök lennék ) és az Ő bérét ,járulékait a KÖRNYEZETEMNEK kellene kitermelnie én meg ezért nem áldozom be a jövőt a jelenért.
De nem vagyunk egyformák.Egyébként a magyarázkodás helyett inkább virítsatok egy komplex kiadás/bevétel ábrát/HA/HUF/ALKALMAZOTT DB/ a támogatások nélkül légyszi.
Válasz Claastra. #5809. hozzászólásáraOlvasd már el, én azt írtam hogy nem esett vissza? Nem.
És az egész országra van/volt rálátásod, hiteles adataid, erre a 3 tényezőre, 30 évre visszamenőleg?
(én nem firtatom hogy igaz-e vagy sem, csak megosztottam hogy olvastam ilyet, ha szerinted baromság, akkor neked az, engem nem zavar)
Válasz Claastra. #5809. hozzászólásáraMert egy szintén idős szakember szerint száraz időben egyharmadával többet kellett volna kijuttatni, mint esegetős időben, akkor hasznosult volna a két harmada. eső nélkül kétharmad kijuttatása után meg csak egy harmad hasznosult. Persze, tisztán látni, hogy egy hektár termésből szinte mindenki többet kaszál, mint aki a földet használja.
Válasz Rabó001 #5807. hozzászólásáraA gazdálkodási napló sehol nem fut össze a könyveléssel, így mindenki azt ír bele amit akar. Aki nem AKG-s, annak meg nem is kell feltölteni a gazdálkodási naplót, max akkor látja az MVH, ha ellenőrzést kap.
Válasz .Ropi #5805. hozzászólásáraMindenkinek vezetni kell gazdálkodási naplót, abban a termés is nyilván van tartva? Ha igen, akkor azt meg látják az állami szervek is, nem?
Válasz dokeee #5804. hozzászólásáraAz eső-termésátlag összefüggésre olvastam egy 30 vagy 40 évre visszamenő elemzést az itthoni búza és kukorica termelésről. Termésátlag-csapadék-műtrágyafelhasználás összefüggésben. Az adatokból az volt a következtetés, hogy a műtrágyahasználattal jobban összefügg a termésátlag, mint a csapadékkal, sőt, inkább attól függ. A rendszerváltás előtti időben aszályos években nem esett vissza jelentősen a termésátlag, mert a műtrágyafelhasználás végig magas volt, az alacsonyabb műtrágyafelhasználás mellett ha visszaesett a csapadék akkor vele a termés is.
Nemtudom a neten is fentvan-e.
Válasz Büresz #5792. hozzászólásáraLétezik egy úgynevezett tesztüzemi rendszer (FADN), amelyben az AKI könyvelőirodákkal van leszerződve, amely irodák 7 éves rotációban megyénként körülbelül 100-120 gazdaságnak végzik a könyvelést ingyen. Cserébe a gazdaságok VALÓS adatot szolgáltatnak a könyvelőirodáknak, az irodák pedig anonim adatot az AKI-nak. Ezek a gazdaságok 10 hektárostól 3 ezer hektárosig, növénytermesztőtől állattartóig nagyjából lefedik a fő ágazatokat. A termésátlagok főként ezekből az adatokból + KSH jönnek ki.
Válasz Rabó001 #5799. hozzászólásáraJa, még mindig áll az ajánlat, 150e ft-ért kiadok 80 ha, kb. 30 aranykoronás öntözhető földet. Előre kérem az éves bérleti díjat.
Internetes kommunikációban majd mindenkinek (természetesen tisztelet a kivételeknek) 5 aranykoronás a földje, ami betonkemény, terméketlen homok, náluk sosem esik eső, télen mindig elönti a belvíz, a 8R-es legnagyobb John Deere is csak 4 fejjel szánt. Aratáskor meg aztán jönnek a jobbnál-jobb átlagok. (persze nem biztos hogy ugyanazoktól). Nekem is van olyan ismerősöm aki naponta kiírja egyik FB-s agrár csoportba hogy náluk megint nem volt eső, őket mindig elkerüli...de termésük azért szerencsére van, mondjuk ő az átlagokkal nem dicsekszik.
Az is egy érdekes téma hogy melyiket éri meg jobban, milyen költséggel mekkora termést elérni.
Az egyik véglet, a minimum művelés, kisebb termésekkel, de ezt hatalmas területen óriási gépekkel, nagy hatékonysággal, ezért alacsony költséggel, a nagy terület miatt viszont a gazdának így is megvan a jövedelme. Youtubeos videókon látni lehet bőven, mikor 20 méter széles vetőkultivátorral vetnek direktbe, egymenetbe műtrágyázva.
A másik az intenzív technológia, magasabb költséggel, magasabb termésátlagokkal, de az előzőnél kisebb területen.
Ha sorra vennék a gazdálkodókat itthon, akkor szerintem azért nagyon sok lenne köztük olyan, aki csak úgy megszokásból gazdálkodik, különösebb képzettség nélkül. Persze tudom hogy nem lehet mindent az iskolában megtanulni, egy diploma se jelent önmagában semmit, szép számmal van ellenpélda arra is, viszont azért vannak olyan dolgok is, amiket ha valaki nem tanulja akkor nem fogja tudni. Persze sokféle módon lehet tanulni, autodidakta módon is.
Válasz jamo #5796. hozzászólásáraLehet, szeretnék valami ilyen szakit a környékünkön, szerintem olyan 150e ft-ot simán kifizethetne nekem hektáronként bérleti díjként, aztán még mindig kurva jól járna. :)
Válasz Büresz #5792. hozzászólásáraÁtlagtermést gondolom az értékesítés után számolják, kereskedőknél, felvásárlóknél, feldolgozóknál elég jól összeadódik ez szerintem.
Te hány tonnából termel hányat? És mit számolsz bele a 6 tonnába? Nem mindegy hogy csak az inputanyagot, vagy még a gépamortizációt, kamatot stb. is.
a 3. pontot nem értem biztosan. De felénk vannak akik 1-2tonnát "termelnek", kisemberek kínlódással kevés területeiken. Úgy gondolom, hogy ők nem tudnak termelni, megrekedtek a tsz szintjén. Se anyagi se szellemi tőkéjük, hogy tovább lépjenek. De ezek már kikopófélben vannak.
Nem mondta senki, hogy xar a búzánk. De nem is a dobogó első helyezettje.
Olvasom a sok hozzászólást hogy hol vagyunk mi a búza termesztésben, igazat adok egyik és másik félnek is, de
1 pl a búza országos átlagtermést miből számolják vagy honnan tudják?(nálunk) EK beadáskor amit megadunk azt adják össze?
2 aki 6 tonna árából 9-et arat az szerintem nagyon nem jól csinálja, de lehet hogy csak én nem tudok számolni.
3 az hogy valaki nem tud 5 tonna búzát az nem tud termelni, szerencsére nincs ilyen területem, de a közelembe elég sok van olyan terület hogy a búzát szinte termelni nem lehet benne
4 ha annyira szar a búzánk akkor miért visznek egy kilót is ki az országból?
Válasz Matyi50 #5785. hozzászólásáraÁlljon meg a menet! Én nem cinikusságból írtam amit írtam. Aki itt régóta fórumozik, szerintem mindenkinek lejött már, hogy Feco az egyik legszélesebb látókörű, nagytudásssal és tapasztalattal rendelkező mezőgazdász akinek érdemes odafigyelni a hozzászólásaira. Matyiról még nincs ilyen véleményem.
Szóval amit kérdeztem azért kérdeztem, hogy hátha kibújik a szög a zsákból és sikerül kiokoskodni hol vérzik el a 8-9tonnás búzám. Az hogy Feconak ment pont a kérdés az ép úgy jött, de bárkinek kíváncsi vagyok az építőjellegű hozzászólására.
Válasz Dns8 #5786. hozzászólásáraakkor én is a nagytudásúakhoz tartozom (eddig nem tudtam)mivel volt olyan,hogy nem költöttem rá 6t körüli input árát és volt 8,5 t/ha altigóbol.pedig nincsenek full extrás gépeim se.szóval minden rosszindulattól mentesen senki se érezze úgy ,hogy mindent tud a növénytermesztésről,mert ami ma igaz, lehet,hogy holnap már nem lesz az.
1. Vetés pontos mélységben, direkt vető géppel, minél kevesebb talaj szárítás, max október elejéig /pl. MZURI/
2. Fajta, hibrid választás
3. Tápanyag minőség /talajvizsgalat, levelanalizis, miből van hiány?/
4. Tápanyag mennyiség, időzítés /októbertől februárig 5-6 hónap amikor szükség van + tápanyagra, mikor +5 fokú felett van, ekkor szinte senki nem ad neki. 4 fontos szakasz amikor a gyökereknèl folyékony formában ott kell lenni a tápanyagnak: október-kelés, január-február-bokrosodás, március-április-szárba indulás, május-kalasz./
5. Betegség megelőzése, nem pedig kezelés
Ha nem tud valaki 5 tonna fölé menni, próbálja meg így.
Válasz .Feco. #5772. hozzászólásáraCsatlakozom az előttem szólókhoz! Mester úr ,ugyan osszon már meg technológiai elemeket a sikeres 10tonnás búzatermesztés fogásaiból.
Válasz .Feco. #5727. hozzászólásáraÚgy gondolom, hogy tényleg a Magyar emberek legnagyobb baja, hogy homokba dugják a fejüket, ahelyett, hogy belátnák hibáikat, és tanulnának belőlük. De nem is ezért írok.
Tudom, hogy kicsit megfoghatatlan lesz a kérdés. De aki stabilan tud csinálni 9-10 to malmi búzát 8-18 ak barna erő talajon az írja már le, hogy min változtatott, mikor a stabil 6-6,5 tonnától elrugaszkodva folyamatosan tudja tartani a 8+ tonnás átlagot?
Válasz t.peti #5782. hozzászólásáraCellule es basalio is volt nálam két évig nekem minden évben magy csalódas volt. Elöször is eleg fogékony volt a betegségre és marha gyorsan a csapi hianyba megadta magat.... exotic rustic cellule basalio ingenio mulan genius stb...mind volt nálam mint tud 8 tonnát de mind bizonyos években megadta magát... ezert dönzöttem anhibrid mellett es idén végleg bebizonyosodott...
Csinálhat akármit az ember ha egyszerűen ki se kel a búza mert annyi nedvesség nincs a talajban...
Elvetettük október 2.án a Cellule-t előtte kapott 2.5q 20-20NP mütrágyát.
1.5 hónapig nem kellt ki, majd kapott esőt és rá 5 napra elkezdett fagyni...
Alig kelt ki valami, talán 40% az is fejletlenül ment neki a télnek, a többi télen kelt ki.
Február 12.én kapott 3q Mast majd áprilisban újabb 2q Mast, csak a 2 mütrágyaszórás között nem esett összesen 10-15mm eső...
A fajta tudja kisérletben a 12tonnát, a mi technológiánkkal is a 8+ tonna/ha benne van, idén meg örülnénk egy 6 tonna/ha átlagnak.
2 ilyen száraz periódust(október-november és február-április 15) nem bír még a búza se elviselni, a bokrosodás gyakorlatilag elmaradt ősszel és tavasszal is.
Ez van, minden év más, de ilyen még nem volt hogy nem kelt ki ősszel normálisan a kalászos.
Hát ez az, már hogy a francba lehetne összehasonlítani minket hollandiával meg franciával, akkora klimatikus különbség van mint a ház. Holland talaj, meg hetente legalább egyszer esik az eső, ezzel a kombóval mindenki tudná etetgetni a búzáját, el se lehet baszni. De ha nem kel ki csak januárban, mert 6 hónapja nem volt eső, akkor mi van? Meg amikor kisüt a nap április közepén és egy hónapig 30 fok, eső nélkül? Na ezt is figyelembe kéne venni.
Az arany középutat kell megtalálni a termelésben .Búzával meg az a fő baj,hogy a mediterrán térségektől Svédországig mindenhol termeszthető .Ezért jobb a kukorica mert az nem minden éghajlati övezetben termelhető.A termés maximalizálása meg tudjuk mivel jár ha terem 15t feletti kukorica akkor a termés versenyben benevezett gazda boldog és büszke ha meg ugyan az 3-4t akkor meg nagy a csend :-)
Válasz .Feco. #5772. hozzászólásáraEgy alap technológiát írj már le amit mindig kitesztek, mondjuk repce elöveteménnyel, mennyivel vetitek, rovarölős csávázás esetleg systiva, rovar gomba lombtrágya szárszilárditó? Műtrágya nem nitrátos területen? Talajbaktériumot használtok? Zöldtrágya gondolom a lehetőségekhez mérten rendszeresen megy.
Válasz Batka #5775. hozzászólásáraÍgy van, mindenki tudja mennyire jon ki a profitja és aszerint gazdálkodik ahogy jobbnak látja. Lehet intenzíven is termelni és lehet minimális költségekkel. Jó az egyik mindig kevesebbet fog történni de kevesebb a ráfordítás is, ki kell számolni melyik éri meg jobban. De azt vegyük figyelembe hogy bármikor jöhet egy természeti katasztrófa (jégeső, pocok invázió, erős fagy....) És az egyikkel többet bukhat ilyenkor az a gazda. De mondom mindenki úgy csinálja ahogy neki jó ez mindenkinek a maga döntése
Válasz Batka #5775. hozzászólásáraHa minden magyar gazdaság 12tonnát termelne,abból nem lenne gond ? 3al kezdődne a gabona ára az tuti.Olyankor már nem számítana hogy a világpiacon drágább lenne,ez 100%
12425 hozzászólás
Válasz Wilde #5823. hozzászólására400kg 34-es, 1 gomba,1 gyomirtó(rovarölő szükség szerint)és 6-7-8 tonna átlagok a földek fügvényében,3-12Ak földek(sok homok)piac takarmányra van, tehát azt termelünk,és malmi árat fizet,őt a fehérje érdekli,tehát hibrid kizárva,mert az csak buzának látszó dolog
Akkor meg annyival szinezném a dolgot, hogy nemreg beszelgettem egy termeszetgyogyasszal es ő emlitet egy tanulmanyt, hogy pl a buza emberi szervezet szamara hasznos beltartalmi erteke (vitaminok, asvanyi anyagok, nyomelemek) 1/4ére esett vissza 50 ev alatt 1950től 2000ig. (Kb annyival amennyivel a termesatlagok nőttek) De ugyanigy igaz ez az osszes tobbi gabonara, zöldsegre, gyümölcsre. Szoval oda akarok kilyukadni, hogy egyfelől a ma hasznalatos agyonnemesitett fajták a termelest szolgaljak de az egeszseget nem. Masfelől meg a föld nem hülye annyit ad ki magabol amennyit tud. Az egy dolog, hogy a termesztett növeny szüksegleteit probaljuk 100%ra kielegiteni es ezert csucstermest hoz cserebe. De ez a csucstermes a taplalkozasban csak "egészségtelen balaszt" nem elegiti ki az emberi szervezet szuksegleteit.
azért ez jó nap volt.voltak besértődések miegymás,szóval sokan sok féle képpen látjuk a búzatermesztést.hozzá se szóltak akik esetleg minimum inputtal nagyot kaszálnak és tesznek a nagy termésátlagokra viszont nagy bevételük van.
Válasz Rabó001 #5820. hozzászólására
Válasz jozef19 #5818. hozzászólásáraApám 66 évesen ment el. SOHA nem ivott,nem dohányzott. Imádta a mézet egészségesen próbált élni.Összetett probléma ez.
Válasz jozef19 #5818. hozzászólásáraEz egyszerűen nem igaz.
Sose volt olyan, hogy minden ember 85-90 évig élt volna, mint írod. És soha nemis lesz. Ugyanúgy az sem igaz, hogy ma ritka a 60 feletti.
Ezek csak durva leegyszerűsítések és téveszmék.
Válasz Matyi50 #5815. hozzászólásáraÉn értem ,hogy te mire gondolsz de itt az a lényeg,hogy ki fogja a gyeplőt a GAZDA, vagy a BANKÁR? Mert rohadtul nem mindegy,hogy valaki úgy ossza az észt hogy nincs hitele és szabad ember,vagy meg van kötve a keze. Azért ez nem mindegy.
Válasz nagypistivagyok2 #5816. hozzászólásáraAkkor az emberek 85-90 évig éltek,úgy,hogy orvost nem láttak,most meg lassan a 60 fölötti is ritka...
Válasz jozef19 #5813. hozzászólásáraEzt mind a modern rendszer és piaci folyamatok teszik..belekényszerülnek a termelők ebbe a mókuskerékbe.1hektáron évről évre többet,aztán 20-30év mulva már ugy is mindegy,majd kinylodik más vele cimszóval...
Válasz jozef19 #5813. hozzászólásáraÍgy van! Annak az öltöny ruhának azért volt becsülete mert tudták mi munka volt mögötte..... Az emberi kapzsiság meg ELŐIDÉZHETŐ csak a tévét kell nézni!
Válasz nagypistivagyok2 #5812. hozzászólásáraCsak meg kell nézni egy olyan termesztésbe vont talajt ,ahol évről évre mennyiségi rekordokra törekednek...
Agyon zsigerelt talajok,művi baktériumok és talajélet fenntartás nélkül nullára lesznek képesek,hiába a tökéletes talajerő gazdálkodás.
Válasz Rabó001 #5811. hozzászólásáraanno még jobban zsiványkodtak a termésátlaggal,jól kelett teljesíteni,mi kombájnosok láttuk a valóságot
Válasz nagypistivagyok2 #5812. hozzászólásáraJól látod,régen egy mázsa búza áráért adtak egy öltöny ruhát,az emberi kapzsiság határtalan...
Matyi 50 írta le a jó irányvonalat! :"Véleményem szerint nem 15 tonnás búza felé kell elmenni,hogy ne legyen deficites a termesztés,hanem más oldalról kell ezt szabályozni. Ilyen alapon ha 10év mulva tovább emelkednek a termesztési,energia és input költségek,akkor már 30tonnás termés kellene?"
) és az Ő bérét ,járulékait a KÖRNYEZETEMNEK kellene kitermelnie én meg ezért nem áldozom be a jövőt a jelenért.
És ez minden ágazatra igaz!Én pl: megelégszem a jelenlegi állat állományommal nem akarom KIZSIGERELNI A KÖRNYEZETEM! Nekem is lehetne x tehénnel több (bocs az offért)de ahhoz már kellene alkalmazott(én meg egy nagyon rossz maximalista főnök lennék
De nem vagyunk egyformák.Egyébként a magyarázkodás helyett inkább virítsatok egy komplex kiadás/bevétel ábrát/HA/HUF/ALKALMAZOTT DB/ a támogatások nélkül légyszi.
Válasz Claastra. #5809. hozzászólásáraOlvasd már el, én azt írtam hogy nem esett vissza? Nem.
És az egész országra van/volt rálátásod, hiteles adataid, erre a 3 tényezőre, 30 évre visszamenőleg?
(én nem firtatom hogy igaz-e vagy sem, csak megosztottam hogy olvastam ilyet, ha szerinted baromság, akkor neked az, engem nem zavar)
Válasz Claastra. #5809. hozzászólásáraMert egy szintén idős szakember szerint száraz időben egyharmadával többet kellett volna kijuttatni, mint esegetős időben, akkor hasznosult volna a két harmada. eső nélkül kétharmad kijuttatása után meg csak egy harmad hasznosult. Persze, tisztán látni, hogy egy hektár termésből szinte mindenki többet kaszál, mint aki a földet használja.
Válasz Rabó001 #5806. hozzászólásáraez baromság,én "idős" vagyok anno is vissza esett a termésátlag,ha nem esett,meg most is
Válasz Rabó001 #5807. hozzászólásáraA gazdálkodási napló sehol nem fut össze a könyveléssel, így mindenki azt ír bele amit akar. Aki nem AKG-s, annak meg nem is kell feltölteni a gazdálkodási naplót, max akkor látja az MVH, ha ellenőrzést kap.
Válasz .Ropi #5805. hozzászólásáraMindenkinek vezetni kell gazdálkodási naplót, abban a termés is nyilván van tartva? Ha igen, akkor azt meg látják az állami szervek is, nem?
Válasz dokeee #5804. hozzászólásáraAz eső-termésátlag összefüggésre olvastam egy 30 vagy 40 évre visszamenő elemzést az itthoni búza és kukorica termelésről. Termésátlag-csapadék-műtrágyafelhasználás összefüggésben. Az adatokból az volt a következtetés, hogy a műtrágyahasználattal jobban összefügg a termésátlag, mint a csapadékkal, sőt, inkább attól függ. A rendszerváltás előtti időben aszályos években nem esett vissza jelentősen a termésátlag, mert a műtrágyafelhasználás végig magas volt, az alacsonyabb műtrágyafelhasználás mellett ha visszaesett a csapadék akkor vele a termés is.
Nemtudom a neten is fentvan-e.
Válasz Büresz #5792. hozzászólásáraLétezik egy úgynevezett tesztüzemi rendszer (FADN), amelyben az AKI könyvelőirodákkal van leszerződve, amely irodák 7 éves rotációban megyénként körülbelül 100-120 gazdaságnak végzik a könyvelést ingyen. Cserébe a gazdaságok VALÓS adatot szolgáltatnak a könyvelőirodáknak, az irodák pedig anonim adatot az AKI-nak. Ezek a gazdaságok 10 hektárostól 3 ezer hektárosig, növénytermesztőtől állattartóig nagyjából lefedik a fő ágazatokat. A termésátlagok főként ezekből az adatokból + KSH jönnek ki.
Válasz Rabó001 #5803. hozzászólásáraÉn is vicceltem, csak ezekre a nagyképű dumákra reagálva írtam.
Válasz dokeee #5802. hozzászólásáraTöbb 100 km, úgyhogy nem én vagyok az embered, még ha 2000 hektár lenne.
persze csak viccelek 
Válasz Rabó001 #5801. hozzászólásáraÉszak-Békés.
Válasz dokeee #5800. hozzászólásáraHol?
Válasz Rabó001 #5799. hozzászólásáraJa, még mindig áll az ajánlat, 150e ft-ért kiadok 80 ha, kb. 30 aranykoronás öntözhető földet. Előre kérem az éves bérleti díjat.
Válasz dokeee #5795. hozzászólásáraAz az érdekes mikor a szomszédét is ugyanaz a nap sütötte, meg ugyanaz az eső áztatta.
Internetes kommunikációban majd mindenkinek (természetesen tisztelet a kivételeknek) 5 aranykoronás a földje, ami betonkemény, terméketlen homok, náluk sosem esik eső, télen mindig elönti a belvíz, a 8R-es legnagyobb John Deere is csak 4 fejjel szánt. Aratáskor meg aztán jönnek a jobbnál-jobb átlagok. (persze nem biztos hogy ugyanazoktól). Nekem is van olyan ismerősöm aki naponta kiírja egyik FB-s agrár csoportba hogy náluk megint nem volt eső, őket mindig elkerüli...de termésük azért szerencsére van, mondjuk ő az átlagokkal nem dicsekszik.
Az is egy érdekes téma hogy melyiket éri meg jobban, milyen költséggel mekkora termést elérni.
Az egyik véglet, a minimum művelés, kisebb termésekkel, de ezt hatalmas területen óriási gépekkel, nagy hatékonysággal, ezért alacsony költséggel, a nagy terület miatt viszont a gazdának így is megvan a jövedelme. Youtubeos videókon látni lehet bőven, mikor 20 méter széles vetőkultivátorral vetnek direktbe, egymenetbe műtrágyázva.
A másik az intenzív technológia, magasabb költséggel, magasabb termésátlagokkal, de az előzőnél kisebb területen.
Ha sorra vennék a gazdálkodókat itthon, akkor szerintem azért nagyon sok lenne köztük olyan, aki csak úgy megszokásból gazdálkodik, különösebb képzettség nélkül. Persze tudom hogy nem lehet mindent az iskolában megtanulni, egy diploma se jelent önmagában semmit, szép számmal van ellenpélda arra is, viszont azért vannak olyan dolgok is, amiket ha valaki nem tanulja akkor nem fogja tudni. Persze sokféle módon lehet tanulni, autodidakta módon is.
Válasz jamo #5790. hozzászólásáraMi a problem? Én csak érdeklődtem a bölcstől ? Ja,hogy azt se lehet mindenkinek?
Válasz jamo #5796. hozzászólásáraLehet, szeretnék valami ilyen szakit a környékünkön, szerintem olyan 150e ft-ot simán kifizethetne nekem hektáronként bérleti díjként, aztán még mindig kurva jól járna. :)
Válasz dokeee #5795. hozzászólásáraAkinek stabilan éveken keresztül 8-9to vagy afölötti az üzemi átlaga annak se mindig jókor esik az eső szerintem.
Válasz jamo #5784. hozzászólásáraEz tök egyszerű, ha jókor esik az eső. Csináld meg ott, ahol télen belvíz van, utána meg aszály.
Válasz Büresz #5792. hozzászólásáraÁtlagtermést gondolom az értékesítés után számolják, kereskedőknél, felvásárlóknél, feldolgozóknál elég jól összeadódik ez szerintem.
Te hány tonnából termel hányat? És mit számolsz bele a 6 tonnába? Nem mindegy hogy csak az inputanyagot, vagy még a gépamortizációt, kamatot stb. is.
a 3. pontot nem értem biztosan. De felénk vannak akik 1-2tonnát "termelnek", kisemberek kínlódással kevés területeiken. Úgy gondolom, hogy ők nem tudnak termelni, megrekedtek a tsz szintjén. Se anyagi se szellemi tőkéjük, hogy tovább lépjenek. De ezek már kikopófélben vannak.
Nem mondta senki, hogy xar a búzánk. De nem is a dobogó első helyezettje.
Válasz tuto1 #5788. hozzászólásáraEbből a listából a talajvizsgálat, levélanalízis és az őszi N adag emelése amit át kellene vennem. Megpróbáljuk.
Olvasom a sok hozzászólást hogy hol vagyunk mi a búza termesztésben, igazat adok egyik és másik félnek is, de
1 pl a búza országos átlagtermést miből számolják vagy honnan tudják?(nálunk) EK beadáskor amit megadunk azt adják össze?
2 aki 6 tonna árából 9-et arat az szerintem nagyon nem jól csinálja, de lehet hogy csak én nem tudok számolni.
3 az hogy valaki nem tud 5 tonna búzát az nem tud termelni, szerencsére nincs ilyen területem, de a közelembe elég sok van olyan terület hogy a búzát szinte termelni nem lehet benne
4 ha annyira szar a búzánk akkor miért visznek egy kilót is ki az országból?
Válasz Wilde #5789. hozzászólásáraMilyen talajon?
Válasz Matyi50 #5785. hozzászólásáraÁlljon meg a menet! Én nem cinikusságból írtam amit írtam. Aki itt régóta fórumozik, szerintem mindenkinek lejött már, hogy Feco az egyik legszélesebb látókörű, nagytudásssal és tapasztalattal rendelkező mezőgazdász akinek érdemes odafigyelni a hozzászólásaira. Matyiról még nincs ilyen véleményem.
Az hogy Feconak ment pont a kérdés az ép úgy jött, de bárkinek kíváncsi vagyok az építőjellegű hozzászólására.
Szóval amit kérdeztem azért kérdeztem, hogy hátha kibújik a szög a zsákból és sikerül kiokoskodni hol vérzik el a 8-9tonnás búzám.
Válasz Dns8 #5786. hozzászólásáraakkor én is a nagytudásúakhoz tartozom (eddig nem tudtam)mivel volt olyan,hogy nem költöttem rá 6t körüli input árát és volt 8,5 t/ha altigóbol.pedig nincsenek full extrás gépeim se.szóval minden rosszindulattól mentesen senki se érezze úgy ,hogy mindent tud a növénytermesztésről,mert ami ma igaz, lehet,hogy holnap már nem lesz az.
1. Vetés pontos mélységben, direkt vető géppel, minél kevesebb talaj szárítás, max október elejéig /pl. MZURI/
2. Fajta, hibrid választás
3. Tápanyag minőség /talajvizsgalat, levelanalizis, miből van hiány?/
4. Tápanyag mennyiség, időzítés /októbertől februárig 5-6 hónap amikor szükség van + tápanyagra, mikor +5 fokú felett van, ekkor szinte senki nem ad neki. 4 fontos szakasz amikor a gyökereknèl folyékony formában ott kell lenni a tápanyagnak: október-kelés, január-február-bokrosodás, március-április-szárba indulás, május-kalasz./
5. Betegség megelőzése, nem pedig kezelés
Ha nem tud valaki 5 tonna fölé menni, próbálja meg így.
Válasz Dns8 #5786. hozzászólásáraOké
Válasz Matyi50 #5785. hozzászólásáraLeírta már párszor olvassatok vissza a hozzászólásaiban. Ha jól tudom 6 t körül volt az önköltség 9 t a termés.
Válasz .Feco. #5772. hozzászólásáraCsatlakozom az előttem szólókhoz! Mester úr ,ugyan osszon már meg technológiai elemeket a sikeres 10tonnás búzatermesztés fogásaiból.
Válasz .Feco. #5727. hozzászólásáraÚgy gondolom, hogy tényleg a Magyar emberek legnagyobb baja, hogy homokba dugják a fejüket, ahelyett, hogy belátnák hibáikat, és tanulnának belőlük. De nem is ezért írok.
Tudom, hogy kicsit megfoghatatlan lesz a kérdés. De aki stabilan tud csinálni 9-10 to malmi búzát 8-18 ak barna erő talajon az írja már le, hogy min változtatott, mikor a stabil 6-6,5 tonnától elrugaszkodva folyamatosan tudja tartani a 8+ tonnás átlagot?
Válasz t.peti #5782. hozzászólásáraCellule es basalio is volt nálam két évig nekem minden évben magy csalódas volt. Elöször is eleg fogékony volt a betegségre és marha gyorsan a csapi hianyba megadta magat.... exotic rustic cellule basalio ingenio mulan genius stb...mind volt nálam mint tud 8 tonnát de mind bizonyos években megadta magát... ezert dönzöttem anhibrid mellett es idén végleg bebizonyosodott...
Válasz bandigh #5781. hozzászólásáraNa hát ezaz.
Csinálhat akármit az ember ha egyszerűen ki se kel a búza mert annyi nedvesség nincs a talajban...
Elvetettük október 2.án a Cellule-t előtte kapott 2.5q 20-20NP mütrágyát.
1.5 hónapig nem kellt ki, majd kapott esőt és rá 5 napra elkezdett fagyni...
Alig kelt ki valami, talán 40% az is fejletlenül ment neki a télnek, a többi télen kelt ki.
Február 12.én kapott 3q Mast majd áprilisban újabb 2q Mast, csak a 2 mütrágyaszórás között nem esett összesen 10-15mm eső...
A fajta tudja kisérletben a 12tonnát, a mi technológiánkkal is a 8+ tonna/ha benne van, idén meg örülnénk egy 6 tonna/ha átlagnak.
2 ilyen száraz periódust(október-november és február-április 15) nem bír még a búza se elviselni, a bokrosodás gyakorlatilag elmaradt ősszel és tavasszal is.
Ez van, minden év más, de ilyen még nem volt hogy nem kelt ki ősszel normálisan a kalászos.
Hát ez az, már hogy a francba lehetne összehasonlítani minket hollandiával meg franciával, akkora klimatikus különbség van mint a ház. Holland talaj, meg hetente legalább egyszer esik az eső, ezzel a kombóval mindenki tudná etetgetni a búzáját, el se lehet baszni. De ha nem kel ki csak januárban, mert 6 hónapja nem volt eső, akkor mi van? Meg amikor kisüt a nap április közepén és egy hónapig 30 fok, eső nélkül? Na ezt is figyelembe kéne venni.
Az arany középutat kell megtalálni a termelésben .Búzával meg az a fő baj,hogy a mediterrán térségektől Svédországig mindenhol termeszthető .Ezért jobb a kukorica mert az nem minden éghajlati övezetben termelhető.A termés maximalizálása meg tudjuk mivel jár ha terem 15t feletti kukorica akkor a termés versenyben benevezett gazda boldog és büszke ha meg ugyan az 3-4t akkor meg nagy a csend :-)
Válasz .Feco. #5772. hozzászólásáraEgy alap technológiát írj már le amit mindig kitesztek, mondjuk repce elöveteménnyel, mennyivel vetitek, rovarölős csávázás esetleg systiva, rovar gomba lombtrágya szárszilárditó? Műtrágya nem nitrátos területen? Talajbaktériumot használtok? Zöldtrágya gondolom a lehetőségekhez mérten rendszeresen megy.
Válasz Gatti #5777. hozzászólásáraTörténni - teremni
Átírta a teló
Válasz Batka #5775. hozzászólásáraÍgy van, mindenki tudja mennyire jon ki a profitja és aszerint gazdálkodik ahogy jobbnak látja. Lehet intenzíven is termelni és lehet minimális költségekkel. Jó az egyik mindig kevesebbet fog történni de kevesebb a ráfordítás is, ki kell számolni melyik éri meg jobban. De azt vegyük figyelembe hogy bármikor jöhet egy természeti katasztrófa (jégeső, pocok invázió, erős fagy....) És az egyikkel többet bukhat ilyenkor az a gazda. De mondom mindenki úgy csinálja ahogy neki jó ez mindenkinek a maga döntése
Válasz Batka #5775. hozzászólásáraHa minden magyar gazdaság 12tonnát termelne,abból nem lenne gond ? 3al kezdődne a gabona ára az tuti.Olyankor már nem számítana hogy a világpiacon drágább lenne,ez 100%