Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.69 FtUSD395.26 FtCHF435.92 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Ropi #5805. hozzászólásáraLehet hogy igazad van, ebbe nem látok bele, de érdekes dolgok ezek. Akkor egy másik kérdés, bemondják hogy ilyen olyan a termésátlag és már ennyi annyi %-ot betakarítottak, pl 10 gazdából még nem kérdeztek meg 1-et sem akiket ismerek, ezek csak tippek.
Válasz jamo #5839. hozzászólásáraEz így megy, és akkor visszatérhetünk arra a kérdésre hogy hol vagyunk búza termesztésben, nem mondom hogy világelsők, de ha az olaszoknak jó a búzánk és a kukoricánk akik más nem is esznek csak tésztát tésztával akkor annyira szar sem lehet. Ahova én hordom a terményt 2 helyre egyik cég olaszba adja el a másik szlovénba kb 20e tonnát, mind exportálják...
Válasz Gatti #5838. hozzászólásáraEz teljesen természetes, nálunk minden sokkal szigorúbb. Amikor pisis voltam azt hittem hogy a takarmány és az étkezési búza közt csak annyi különbség van hogy vegyszermaradványos vagy valami betegsége van, és hát nem erről van szó, hanem hogy fél százalékkal kevesebb a fehérje és a többi, nevetséges. Megnéznék egy bármilyen márkájú lisztet hogy milyen számokból tevődik össze és mennyi szemét anyagot kevernek hozzá. Szerintem a legszarabb minőségű búzából is sokszorosan jobb minőségű liszt készülhetne hogyha nem katyvaszolnának.
Kamionos ismerős pár éve malomból búzát vitt olaszba, visszfuvarba búzát hozott olaszból és ugyanabban a malomban billentett ahol a kifelé menőt felrakták. És gondolom abból is kenyeret sütöttek.
Páréve egy olasz tehenésztelepén fordultunk meg, úgy esett, hogy várakoznunk kellett, beszélgetésbe elegyedtünk a tejet tankoló tartálykocsi sofőrjével... elmondta, hogy a tejet olaszba viszi sajtnak, visszafelé meg, hogy ne jöjjön üresen bort hoz Egerbe. Heti rendszerességgel ha úgy jön ki a forduló akkor van hogy 2x is. Ennyit az "egri" borról.
Válasz Sanyee #5837. hozzászólásáraén olyat is hallottam már hogy ami itt Magyarországon takarmány minőség azt pár egyébországba simán eltudják adni malminak, mert még a magyar takarmány búza is igen jó értékekkel bír.
Válasz Gatti #5834. hozzászólásáraBorzolják a kedélyeket,nyomják le az árakat,esett az eső... 45-46os árú búzával tényleg 8-10tonnát kéne termelni,de akkor meg 30ért vennék ... a világpiacra meg feldobnák 55ért
Válasz Rabó001 #5830. hozzászólásáraEnnek nem lesz jó vége. "nem kötelező beállni a sorba, de aki ebből akar megélni, a cégét működtetni, az nem nagyon tud menekülni."
A nagyobb méret elérése miatt szerinted aki akar,se fog tudni odaférni ,még a nagyok közül sem...
Hogy borzoljam a kedélyeket.Nálunk tényleg aszály volt eddig.És mégis látni olyan búza/árpa táblákat hogy sírni lenne kedvem.Ők csak tudnak valamit,akik ebben az évben is tudnak.Meg szerencse is kell azért hozzá.A lenti videón a gazda azt meséli hogy ő az ősszel azért szántott búza/árpa alá hogy felhozza a kevés nedvességet alulról és kitudjon rendesen kelni.És nem marhaság mert a falunkban is egy nagygazda így csinálta (egy szuszra ment a szántás műtrágyaszórás vetéselőkészítés vetés hengerelés)és csak neki van búzának kinéző valamilye a környékünkön.És szégyen nem szégyen nekem eszembe se jutott a ősszel hogy szántani kéne mikor 15 centit száraz volt a föld teteje.Ők okasabbak/tapasztaltabbak és kész.
Válasz Matyi50 #5827. hozzászólásáraA gépek, telepméretek növekedni fognak. Persze nem mindenki veszi kapásból a legnagyobb kombájnt, traktort, stb., de az irány az ez. Egyre nagyobb gépek vannak, egyre több elektronikával, már itthon is sok gazdaságban használják a GPS kormányzást.
Elég megnézni milyen és mekkora traktorok voltak 1970-ben, meg kombájn, szecskázó, bálázó, és mi van most. Egy falu körzetében ma mennyi önjáró permetező van.
A táblaméretek se fognak kapásból nőni. Magyarországon 1959-ben a tszeket megszervezték viszonylag rövid idő alatt, de az egy erőszakos, diktatórikus rendszer volt, de még akkor se lettek kapásból nagy táblák, ahhoz kellett 10-20 év legalább.
Hogy ezek a változások tetszenek-e valakinek vagy nem, az egy dolog, nem kötelező beállni a sorba, de aki ebből akar megélni, a cégét működtetni, az nem nagyon tud menekülni. A visszafelé fejlődéshez valami hatalmas katasztrófa kéne, mint pl. Kubában a 90-es években, nem volt pénz olajra, aztán visszaálltak ökrökre meg hasonlók.
Öregapám emlegette hogy volt egy munkatársuk a tszben, aki kijelentette hogy pár éven belül az ökrök már csak arra kellenek, hogy a szarvukra tudják akasztani a rádiót, ezen akkor ők megbotránkoztak.
Válasz rongyos #5826. hozzászólásáraFenntartható fejlődés? Már a megfogalmazása is önellentmondás. Nekünk ilyesmit tanítottak anno: biztosítja a jelenkor igényeinek kielégítését úgy, hogy a következő generációknak is legyen lehetőségük az igényeiket kielégíteni. A wikipédián is ilyesmi áll róla: „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”,.
De ugyanez a tanár kimondta azt is, hogy ez így hibás, mert ki tudja megmondani azt, hogy a jövő generációknak mik lesznek az igényei? Senki. Ki tudta volna 50, vagy csak 30 évvel ezelőtt megmondani, hogy ma mennyi autóra, számítógépre, okostelefonra, tabletre lesz szükség, és ez csak egy terület.
Aki a fejlődés ellen van, meg azt hangoztatja hogy régen minden jobb volt, annak azt szoktam mondani: ki lehet kapcsoltatni a villanyt, gázt, vizet, internetet, el lehet adni az autót.
Senki nem akar veled etetni senkit. Termelsz terményt? Többet, mint amit magad felhasználsz? Gyanítom igen, mert nem hiszem hogy csak önellátásra termelsz. Akkor a terményed, mint árut el kell adnod, aki megveszi az utána oda viszi ahova akarja, vagy ahol jobban el tudja adni, ha az Afrikában van, akkor ott.
Válasz jamo #5824. hozzászólásáraSajnos még rosszabb a helyzet, a nagyüzemi termesztésben a zöldségfélék 10% vagy az alatti beltartalommal (vitaminok is) teremnek.
Válasz rongyos #5826. hozzászólásáraFenntartható? ez a lufi ki fog pukkanni...Sokan szidják a régi rendszert,de ma sokkal több műtrágyát,egyéb anyagot kell használni egy "versenyképes" termés előállítására . Igaz célirányosabb és nagyságrendekkel precizebb,csak a növénynek szükséges elemek és mennyiség,közben a talaj tartaléka nulla felé konvergál,hiszen ne szennyezzük felesleges tulhalmozással...
1000 hektáros táblák korszaka, 20méteres vágóasztal 200millás kombájn,50méteres szórókeret..1000lóerős traktor...50tonnás pótkocsi...automata gépek ,amit a táblaszélről terepjáróból egy laptopról irányítod a teljes aratást, automata gépeket,amik aratják a 20tonnás búzát 2035ben is 4000ért költséghatékonyan.. kábé ennek kéne következnie.
Válasz nagypistivagyok2 #5812. hozzászólásáravan egy varázsszó amit le akarnak nyomni torkunkon: ez a FENNTARTHATÓ fejlődés- vagy mezőgazdaság! Véleményem szerint ilyen nincs..ez zsákutca...
Népességrobbanás kezelése sem fenntartható...mi a francnak velünk akarják megetetni a gyerekgyártó fosszínűeket, miközben mi tönkretesszük a földjeinket_??? agyrén...aki ezt kitalálta, kivágnám a nyelvét és megetetném vele....
Válasz Wilde #5823. hozzászólására400kg 34-es, 1 gomba,1 gyomirtó(rovarölő szükség szerint)és 6-7-8 tonna átlagok a földek fügvényében,3-12Ak földek(sok homok)piac takarmányra van, tehát azt termelünk,és malmi árat fizet,őt a fehérje érdekli,tehát hibrid kizárva,mert az csak buzának látszó dolog
Akkor meg annyival szinezném a dolgot, hogy nemreg beszelgettem egy termeszetgyogyasszal es ő emlitet egy tanulmanyt, hogy pl a buza emberi szervezet szamara hasznos beltartalmi erteke (vitaminok, asvanyi anyagok, nyomelemek) 1/4ére esett vissza 50 ev alatt 1950től 2000ig. (Kb annyival amennyivel a termesatlagok nőttek) De ugyanigy igaz ez az osszes tobbi gabonara, zöldsegre, gyümölcsre. Szoval oda akarok kilyukadni, hogy egyfelől a ma hasznalatos agyonnemesitett fajták a termelest szolgaljak de az egeszseget nem. Masfelől meg a föld nem hülye annyit ad ki magabol amennyit tud. Az egy dolog, hogy a termesztett növeny szüksegleteit probaljuk 100%ra kielegiteni es ezert csucstermest hoz cserebe. De ez a csucstermes a taplalkozasban csak "egészségtelen balaszt" nem elegiti ki az emberi szervezet szuksegleteit.
azért ez jó nap volt.voltak besértődések miegymás,szóval sokan sok féle képpen látjuk a búzatermesztést.hozzá se szóltak akik esetleg minimum inputtal nagyot kaszálnak és tesznek a nagy termésátlagokra viszont nagy bevételük van.
Válasz jozef19 #5818. hozzászólásáraApám 66 évesen ment el. SOHA nem ivott,nem dohányzott. Imádta a mézet egészségesen próbált élni.Összetett probléma ez.
Válasz jozef19 #5818. hozzászólásáraEz egyszerűen nem igaz.
Sose volt olyan, hogy minden ember 85-90 évig élt volna, mint írod. És soha nemis lesz. Ugyanúgy az sem igaz, hogy ma ritka a 60 feletti.
Ezek csak durva leegyszerűsítések és téveszmék.
Válasz Matyi50 #5815. hozzászólásáraÉn értem ,hogy te mire gondolsz de itt az a lényeg,hogy ki fogja a gyeplőt a GAZDA, vagy a BANKÁR? Mert rohadtul nem mindegy,hogy valaki úgy ossza az észt hogy nincs hitele és szabad ember,vagy meg van kötve a keze. Azért ez nem mindegy.
Válasz jozef19 #5813. hozzászólásáraEzt mind a modern rendszer és piaci folyamatok teszik..belekényszerülnek a termelők ebbe a mókuskerékbe.1hektáron évről évre többet,aztán 20-30év mulva már ugy is mindegy,majd kinylodik más vele cimszóval...
Válasz jozef19 #5813. hozzászólásáraÍgy van! Annak az öltöny ruhának azért volt becsülete mert tudták mi munka volt mögötte..... Az emberi kapzsiság meg ELŐIDÉZHETŐ csak a tévét kell nézni!
Válasz nagypistivagyok2 #5812. hozzászólásáraCsak meg kell nézni egy olyan termesztésbe vont talajt ,ahol évről évre mennyiségi rekordokra törekednek...
Agyon zsigerelt talajok,művi baktériumok és talajélet fenntartás nélkül nullára lesznek képesek,hiába a tökéletes talajerő gazdálkodás.
Matyi 50 írta le a jó irányvonalat! :"Véleményem szerint nem 15 tonnás búza felé kell elmenni,hogy ne legyen deficites a termesztés,hanem más oldalról kell ezt szabályozni. Ilyen alapon ha 10év mulva tovább emelkednek a termesztési,energia és input költségek,akkor már 30tonnás termés kellene?"
És ez minden ágazatra igaz!Én pl: megelégszem a jelenlegi állat állományommal nem akarom KIZSIGERELNI A KÖRNYEZETEM! Nekem is lehetne x tehénnel több (bocs az offért)de ahhoz már kellene alkalmazott(én meg egy nagyon rossz maximalista főnök lennék ) és az Ő bérét ,járulékait a KÖRNYEZETEMNEK kellene kitermelnie én meg ezért nem áldozom be a jövőt a jelenért.
De nem vagyunk egyformák.Egyébként a magyarázkodás helyett inkább virítsatok egy komplex kiadás/bevétel ábrát/HA/HUF/ALKALMAZOTT DB/ a támogatások nélkül légyszi.
Válasz Claastra. #5809. hozzászólásáraOlvasd már el, én azt írtam hogy nem esett vissza? Nem.
És az egész országra van/volt rálátásod, hiteles adataid, erre a 3 tényezőre, 30 évre visszamenőleg?
(én nem firtatom hogy igaz-e vagy sem, csak megosztottam hogy olvastam ilyet, ha szerinted baromság, akkor neked az, engem nem zavar)
Válasz Claastra. #5809. hozzászólásáraMert egy szintén idős szakember szerint száraz időben egyharmadával többet kellett volna kijuttatni, mint esegetős időben, akkor hasznosult volna a két harmada. eső nélkül kétharmad kijuttatása után meg csak egy harmad hasznosult. Persze, tisztán látni, hogy egy hektár termésből szinte mindenki többet kaszál, mint aki a földet használja.
Válasz Rabó001 #5807. hozzászólásáraA gazdálkodási napló sehol nem fut össze a könyveléssel, így mindenki azt ír bele amit akar. Aki nem AKG-s, annak meg nem is kell feltölteni a gazdálkodási naplót, max akkor látja az MVH, ha ellenőrzést kap.
Válasz .Ropi #5805. hozzászólásáraMindenkinek vezetni kell gazdálkodási naplót, abban a termés is nyilván van tartva? Ha igen, akkor azt meg látják az állami szervek is, nem?
Válasz dokeee #5804. hozzászólásáraAz eső-termésátlag összefüggésre olvastam egy 30 vagy 40 évre visszamenő elemzést az itthoni búza és kukorica termelésről. Termésátlag-csapadék-műtrágyafelhasználás összefüggésben. Az adatokból az volt a következtetés, hogy a műtrágyahasználattal jobban összefügg a termésátlag, mint a csapadékkal, sőt, inkább attól függ. A rendszerváltás előtti időben aszályos években nem esett vissza jelentősen a termésátlag, mert a műtrágyafelhasználás végig magas volt, az alacsonyabb műtrágyafelhasználás mellett ha visszaesett a csapadék akkor vele a termés is.
Nemtudom a neten is fentvan-e.
Válasz Büresz #5792. hozzászólásáraLétezik egy úgynevezett tesztüzemi rendszer (FADN), amelyben az AKI könyvelőirodákkal van leszerződve, amely irodák 7 éves rotációban megyénként körülbelül 100-120 gazdaságnak végzik a könyvelést ingyen. Cserébe a gazdaságok VALÓS adatot szolgáltatnak a könyvelőirodáknak, az irodák pedig anonim adatot az AKI-nak. Ezek a gazdaságok 10 hektárostól 3 ezer hektárosig, növénytermesztőtől állattartóig nagyjából lefedik a fő ágazatokat. A termésátlagok főként ezekből az adatokból + KSH jönnek ki.
Válasz Rabó001 #5799. hozzászólásáraJa, még mindig áll az ajánlat, 150e ft-ért kiadok 80 ha, kb. 30 aranykoronás öntözhető földet. Előre kérem az éves bérleti díjat.
Internetes kommunikációban majd mindenkinek (természetesen tisztelet a kivételeknek) 5 aranykoronás a földje, ami betonkemény, terméketlen homok, náluk sosem esik eső, télen mindig elönti a belvíz, a 8R-es legnagyobb John Deere is csak 4 fejjel szánt. Aratáskor meg aztán jönnek a jobbnál-jobb átlagok. (persze nem biztos hogy ugyanazoktól). Nekem is van olyan ismerősöm aki naponta kiírja egyik FB-s agrár csoportba hogy náluk megint nem volt eső, őket mindig elkerüli...de termésük azért szerencsére van, mondjuk ő az átlagokkal nem dicsekszik.
Az is egy érdekes téma hogy melyiket éri meg jobban, milyen költséggel mekkora termést elérni.
Az egyik véglet, a minimum művelés, kisebb termésekkel, de ezt hatalmas területen óriási gépekkel, nagy hatékonysággal, ezért alacsony költséggel, a nagy terület miatt viszont a gazdának így is megvan a jövedelme. Youtubeos videókon látni lehet bőven, mikor 20 méter széles vetőkultivátorral vetnek direktbe, egymenetbe műtrágyázva.
A másik az intenzív technológia, magasabb költséggel, magasabb termésátlagokkal, de az előzőnél kisebb területen.
Ha sorra vennék a gazdálkodókat itthon, akkor szerintem azért nagyon sok lenne köztük olyan, aki csak úgy megszokásból gazdálkodik, különösebb képzettség nélkül. Persze tudom hogy nem lehet mindent az iskolában megtanulni, egy diploma se jelent önmagában semmit, szép számmal van ellenpélda arra is, viszont azért vannak olyan dolgok is, amiket ha valaki nem tanulja akkor nem fogja tudni. Persze sokféle módon lehet tanulni, autodidakta módon is.
Válasz jamo #5796. hozzászólásáraLehet, szeretnék valami ilyen szakit a környékünkön, szerintem olyan 150e ft-ot simán kifizethetne nekem hektáronként bérleti díjként, aztán még mindig kurva jól járna. :)
Válasz Büresz #5792. hozzászólásáraÁtlagtermést gondolom az értékesítés után számolják, kereskedőknél, felvásárlóknél, feldolgozóknál elég jól összeadódik ez szerintem.
Te hány tonnából termel hányat? És mit számolsz bele a 6 tonnába? Nem mindegy hogy csak az inputanyagot, vagy még a gépamortizációt, kamatot stb. is.
a 3. pontot nem értem biztosan. De felénk vannak akik 1-2tonnát "termelnek", kisemberek kínlódással kevés területeiken. Úgy gondolom, hogy ők nem tudnak termelni, megrekedtek a tsz szintjén. Se anyagi se szellemi tőkéjük, hogy tovább lépjenek. De ezek már kikopófélben vannak.
Nem mondta senki, hogy xar a búzánk. De nem is a dobogó első helyezettje.
12442 hozzászólás
Válasz .Ropi #5805. hozzászólásáraLehet hogy igazad van, ebbe nem látok bele, de érdekes dolgok ezek. Akkor egy másik kérdés, bemondják hogy ilyen olyan a termésátlag és már ennyi annyi %-ot betakarítottak, pl 10 gazdából még nem kérdeztek meg 1-et sem akiket ismerek, ezek csak tippek.
Válasz jamo #5839. hozzászólásáraEz így megy, és akkor visszatérhetünk arra a kérdésre hogy hol vagyunk búza termesztésben, nem mondom hogy világelsők, de ha az olaszoknak jó a búzánk és a kukoricánk akik más nem is esznek csak tésztát tésztával akkor annyira szar sem lehet. Ahova én hordom a terményt 2 helyre egyik cég olaszba adja el a másik szlovénba kb 20e tonnát, mind exportálják...
Válasz Gatti #5838. hozzászólásáraEz teljesen természetes, nálunk minden sokkal szigorúbb. Amikor pisis voltam azt hittem hogy a takarmány és az étkezési búza közt csak annyi különbség van hogy vegyszermaradványos vagy valami betegsége van, és hát nem erről van szó, hanem hogy fél százalékkal kevesebb a fehérje és a többi, nevetséges. Megnéznék egy bármilyen márkájú lisztet hogy milyen számokból tevődik össze és mennyi szemét anyagot kevernek hozzá. Szerintem a legszarabb minőségű búzából is sokszorosan jobb minőségű liszt készülhetne hogyha nem katyvaszolnának.
Kamionos ismerős pár éve malomból búzát vitt olaszba, visszfuvarba búzát hozott olaszból és ugyanabban a malomban billentett ahol a kifelé menőt felrakták. És gondolom abból is kenyeret sütöttek.
Páréve egy olasz tehenésztelepén fordultunk meg, úgy esett, hogy várakoznunk kellett, beszélgetésbe elegyedtünk a tejet tankoló tartálykocsi sofőrjével... elmondta, hogy a tejet olaszba viszi sajtnak, visszafelé meg, hogy ne jöjjön üresen bort hoz Egerbe. Heti rendszerességgel ha úgy jön ki a forduló akkor van hogy 2x is. Ennyit az "egri" borról.
Válasz Sanyee #5837. hozzászólásáraén olyat is hallottam már hogy ami itt Magyarországon takarmány minőség azt pár egyébországba simán eltudják adni malminak, mert még a magyar takarmány búza is igen jó értékekkel bír.
Azt magyarázza már el valaki, hogy miért csak 3 Ft a takarmány és étkezési gabona közti felár?
KB. Ez így a plusz egy kalászvédelmet állja.
Hallottam olyat is, hogy telepen külön vették a tak. és malmit majd mikor jöttek a kamionok érte összedúrták a kettőt és ment tovább.
Válasz Gatti #5834. hozzászólásáraBorzolják a kedélyeket,nyomják le az árakat,esett az eső... 45-46os árú búzával tényleg 8-10tonnát kéne termelni,de akkor meg 30ért vennék ...
a világpiacra meg feldobnák 55ért
Válasz Gatti #5834. hozzászólásáraMeg az annyukat...
hátha érdekel valakit.
Válasz mtz1221 #5831. hozzászólásárafelénk nem tudtál volna olyan mélyen szántani hogy nedveset hozzon fel :D
Válasz Rabó001 #5830. hozzászólásáraEnnek nem lesz jó vége. "nem kötelező beállni a sorba, de aki ebből akar megélni, a cégét működtetni, az nem nagyon tud menekülni."
A nagyobb méret elérése miatt szerinted aki akar,se fog tudni odaférni ,még a nagyok közül sem...
Hogy borzoljam a kedélyeket.Nálunk tényleg aszály volt eddig.És mégis látni olyan búza/árpa táblákat hogy sírni lenne kedvem.Ők csak tudnak valamit,akik ebben az évben is tudnak.
Meg szerencse is kell azért hozzá.A lenti videón a gazda azt meséli hogy ő az ősszel azért szántott búza/árpa alá hogy felhozza a kevés nedvességet alulról és kitudjon rendesen kelni.És nem marhaság mert a falunkban is egy nagygazda így csinálta (egy szuszra ment a szántás műtrágyaszórás vetéselőkészítés vetés hengerelés)és csak neki van búzának kinéző valamilye a környékünkön.És szégyen nem szégyen nekem eszembe se jutott a ősszel hogy szántani kéne mikor 15 centit száraz volt a föld teteje.Ők okasabbak/tapasztaltabbak és kész.
Válasz Matyi50 #5827. hozzászólásáraA gépek, telepméretek növekedni fognak. Persze nem mindenki veszi kapásból a legnagyobb kombájnt, traktort, stb., de az irány az ez. Egyre nagyobb gépek vannak, egyre több elektronikával, már itthon is sok gazdaságban használják a GPS kormányzást.
Elég megnézni milyen és mekkora traktorok voltak 1970-ben, meg kombájn, szecskázó, bálázó, és mi van most. Egy falu körzetében ma mennyi önjáró permetező van.
A táblaméretek se fognak kapásból nőni. Magyarországon 1959-ben a tszeket megszervezték viszonylag rövid idő alatt, de az egy erőszakos, diktatórikus rendszer volt, de még akkor se lettek kapásból nagy táblák, ahhoz kellett 10-20 év legalább.
Hogy ezek a változások tetszenek-e valakinek vagy nem, az egy dolog, nem kötelező beállni a sorba, de aki ebből akar megélni, a cégét működtetni, az nem nagyon tud menekülni. A visszafelé fejlődéshez valami hatalmas katasztrófa kéne, mint pl. Kubában a 90-es években, nem volt pénz olajra, aztán visszaálltak ökrökre meg hasonlók.
Öregapám emlegette hogy volt egy munkatársuk a tszben, aki kijelentette hogy pár éven belül az ökrök már csak arra kellenek, hogy a szarvukra tudják akasztani a rádiót, ezen akkor ők megbotránkoztak.
Válasz rongyos #5826. hozzászólásáraFenntartható fejlődés? Már a megfogalmazása is önellentmondás. Nekünk ilyesmit tanítottak anno: biztosítja a jelenkor igényeinek kielégítését úgy, hogy a következő generációknak is legyen lehetőségük az igényeiket kielégíteni. A wikipédián is ilyesmi áll róla: „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”,.
De ugyanez a tanár kimondta azt is, hogy ez így hibás, mert ki tudja megmondani azt, hogy a jövő generációknak mik lesznek az igényei? Senki. Ki tudta volna 50, vagy csak 30 évvel ezelőtt megmondani, hogy ma mennyi autóra, számítógépre, okostelefonra, tabletre lesz szükség, és ez csak egy terület.
Aki a fejlődés ellen van, meg azt hangoztatja hogy régen minden jobb volt, annak azt szoktam mondani: ki lehet kapcsoltatni a villanyt, gázt, vizet, internetet, el lehet adni az autót.
Senki nem akar veled etetni senkit. Termelsz terményt? Többet, mint amit magad felhasználsz? Gyanítom igen, mert nem hiszem hogy csak önellátásra termelsz. Akkor a terményed, mint árut el kell adnod, aki megveszi az utána oda viszi ahova akarja, vagy ahol jobban el tudja adni, ha az Afrikában van, akkor ott.
Válasz jamo #5824. hozzászólásáraSajnos még rosszabb a helyzet, a nagyüzemi termesztésben a zöldségfélék 10% vagy az alatti beltartalommal (vitaminok is) teremnek.
Válasz rongyos #5826. hozzászólásáraFenntartható? ez a lufi ki fog pukkanni...Sokan szidják a régi rendszert,de ma sokkal több műtrágyát,egyéb anyagot kell használni egy "versenyképes" termés előállítására . Igaz célirányosabb és nagyságrendekkel precizebb,csak a növénynek szükséges elemek és mennyiség,közben a talaj tartaléka nulla felé konvergál,hiszen ne szennyezzük felesleges tulhalmozással...
költséghatékonyan.. kábé ennek kéne következnie.
1000 hektáros táblák korszaka, 20méteres vágóasztal 200millás kombájn,50méteres szórókeret..1000lóerős traktor...50tonnás pótkocsi...automata gépek ,amit a táblaszélről terepjáróból egy laptopról irányítod a teljes aratást, automata gépeket,amik aratják a 20tonnás búzát 2035ben is 4000ért
Válasz nagypistivagyok2 #5812. hozzászólásáravan egy varázsszó amit le akarnak nyomni torkunkon: ez a FENNTARTHATÓ fejlődés- vagy mezőgazdaság! Véleményem szerint ilyen nincs..ez zsákutca...
Népességrobbanás kezelése sem fenntartható...mi a francnak velünk akarják megetetni a gyerekgyártó fosszínűeket, miközben mi tönkretesszük a földjeinket_??? agyrén...aki ezt kitalálta, kivágnám a nyelvét és megetetném vele....
Válasz Wilde #5823. hozzászólására400kg 34-es, 1 gomba,1 gyomirtó(rovarölő szükség szerint)és 6-7-8 tonna átlagok a földek fügvényében,3-12Ak földek(sok homok)piac takarmányra van, tehát azt termelünk,és malmi árat fizet,őt a fehérje érdekli,tehát hibrid kizárva,mert az csak buzának látszó dolog
Akkor meg annyival szinezném a dolgot, hogy nemreg beszelgettem egy termeszetgyogyasszal es ő emlitet egy tanulmanyt, hogy pl a buza emberi szervezet szamara hasznos beltartalmi erteke (vitaminok, asvanyi anyagok, nyomelemek) 1/4ére esett vissza 50 ev alatt 1950től 2000ig. (Kb annyival amennyivel a termesatlagok nőttek) De ugyanigy igaz ez az osszes tobbi gabonara, zöldsegre, gyümölcsre. Szoval oda akarok kilyukadni, hogy egyfelől a ma hasznalatos agyonnemesitett fajták a termelest szolgaljak de az egeszseget nem. Masfelől meg a föld nem hülye annyit ad ki magabol amennyit tud. Az egy dolog, hogy a termesztett növeny szüksegleteit probaljuk 100%ra kielegiteni es ezert csucstermest hoz cserebe. De ez a csucstermes a taplalkozasban csak "egészségtelen balaszt" nem elegiti ki az emberi szervezet szuksegleteit.
azért ez jó nap volt.voltak besértődések miegymás,szóval sokan sok féle képpen látjuk a búzatermesztést.hozzá se szóltak akik esetleg minimum inputtal nagyot kaszálnak és tesznek a nagy termésátlagokra viszont nagy bevételük van.
Válasz Rabó001 #5820. hozzászólására
Válasz jozef19 #5818. hozzászólásáraApám 66 évesen ment el. SOHA nem ivott,nem dohányzott. Imádta a mézet egészségesen próbált élni.Összetett probléma ez.
Válasz jozef19 #5818. hozzászólásáraEz egyszerűen nem igaz.
Sose volt olyan, hogy minden ember 85-90 évig élt volna, mint írod. És soha nemis lesz. Ugyanúgy az sem igaz, hogy ma ritka a 60 feletti.
Ezek csak durva leegyszerűsítések és téveszmék.
Válasz Matyi50 #5815. hozzászólásáraÉn értem ,hogy te mire gondolsz de itt az a lényeg,hogy ki fogja a gyeplőt a GAZDA, vagy a BANKÁR? Mert rohadtul nem mindegy,hogy valaki úgy ossza az észt hogy nincs hitele és szabad ember,vagy meg van kötve a keze. Azért ez nem mindegy.
Válasz nagypistivagyok2 #5816. hozzászólásáraAkkor az emberek 85-90 évig éltek,úgy,hogy orvost nem láttak,most meg lassan a 60 fölötti is ritka...
Válasz jozef19 #5813. hozzászólásáraEzt mind a modern rendszer és piaci folyamatok teszik..belekényszerülnek a termelők ebbe a mókuskerékbe.1hektáron évről évre többet,aztán 20-30év mulva már ugy is mindegy,majd kinylodik más vele cimszóval...
Válasz jozef19 #5813. hozzászólásáraÍgy van! Annak az öltöny ruhának azért volt becsülete mert tudták mi munka volt mögötte..... Az emberi kapzsiság meg ELŐIDÉZHETŐ csak a tévét kell nézni!
Válasz nagypistivagyok2 #5812. hozzászólásáraCsak meg kell nézni egy olyan termesztésbe vont talajt ,ahol évről évre mennyiségi rekordokra törekednek...
Agyon zsigerelt talajok,művi baktériumok és talajélet fenntartás nélkül nullára lesznek képesek,hiába a tökéletes talajerő gazdálkodás.
Válasz Rabó001 #5811. hozzászólásáraanno még jobban zsiványkodtak a termésátlaggal,jól kelett teljesíteni,mi kombájnosok láttuk a valóságot
Válasz nagypistivagyok2 #5812. hozzászólásáraJól látod,régen egy mázsa búza áráért adtak egy öltöny ruhát,az emberi kapzsiság határtalan...
Matyi 50 írta le a jó irányvonalat! :"Véleményem szerint nem 15 tonnás búza felé kell elmenni,hogy ne legyen deficites a termesztés,hanem más oldalról kell ezt szabályozni. Ilyen alapon ha 10év mulva tovább emelkednek a termesztési,energia és input költségek,akkor már 30tonnás termés kellene?"
) és az Ő bérét ,járulékait a KÖRNYEZETEMNEK kellene kitermelnie én meg ezért nem áldozom be a jövőt a jelenért.
És ez minden ágazatra igaz!Én pl: megelégszem a jelenlegi állat állományommal nem akarom KIZSIGERELNI A KÖRNYEZETEM! Nekem is lehetne x tehénnel több (bocs az offért)de ahhoz már kellene alkalmazott(én meg egy nagyon rossz maximalista főnök lennék
De nem vagyunk egyformák.Egyébként a magyarázkodás helyett inkább virítsatok egy komplex kiadás/bevétel ábrát/HA/HUF/ALKALMAZOTT DB/ a támogatások nélkül légyszi.
Válasz Claastra. #5809. hozzászólásáraOlvasd már el, én azt írtam hogy nem esett vissza? Nem.
És az egész országra van/volt rálátásod, hiteles adataid, erre a 3 tényezőre, 30 évre visszamenőleg?
(én nem firtatom hogy igaz-e vagy sem, csak megosztottam hogy olvastam ilyet, ha szerinted baromság, akkor neked az, engem nem zavar)
Válasz Claastra. #5809. hozzászólásáraMert egy szintén idős szakember szerint száraz időben egyharmadával többet kellett volna kijuttatni, mint esegetős időben, akkor hasznosult volna a két harmada. eső nélkül kétharmad kijuttatása után meg csak egy harmad hasznosult. Persze, tisztán látni, hogy egy hektár termésből szinte mindenki többet kaszál, mint aki a földet használja.
Válasz Rabó001 #5806. hozzászólásáraez baromság,én "idős" vagyok anno is vissza esett a termésátlag,ha nem esett,meg most is
Válasz Rabó001 #5807. hozzászólásáraA gazdálkodási napló sehol nem fut össze a könyveléssel, így mindenki azt ír bele amit akar. Aki nem AKG-s, annak meg nem is kell feltölteni a gazdálkodási naplót, max akkor látja az MVH, ha ellenőrzést kap.
Válasz .Ropi #5805. hozzászólásáraMindenkinek vezetni kell gazdálkodási naplót, abban a termés is nyilván van tartva? Ha igen, akkor azt meg látják az állami szervek is, nem?
Válasz dokeee #5804. hozzászólásáraAz eső-termésátlag összefüggésre olvastam egy 30 vagy 40 évre visszamenő elemzést az itthoni búza és kukorica termelésről. Termésátlag-csapadék-műtrágyafelhasználás összefüggésben. Az adatokból az volt a következtetés, hogy a műtrágyahasználattal jobban összefügg a termésátlag, mint a csapadékkal, sőt, inkább attól függ. A rendszerváltás előtti időben aszályos években nem esett vissza jelentősen a termésátlag, mert a műtrágyafelhasználás végig magas volt, az alacsonyabb műtrágyafelhasználás mellett ha visszaesett a csapadék akkor vele a termés is.
Nemtudom a neten is fentvan-e.
Válasz Büresz #5792. hozzászólásáraLétezik egy úgynevezett tesztüzemi rendszer (FADN), amelyben az AKI könyvelőirodákkal van leszerződve, amely irodák 7 éves rotációban megyénként körülbelül 100-120 gazdaságnak végzik a könyvelést ingyen. Cserébe a gazdaságok VALÓS adatot szolgáltatnak a könyvelőirodáknak, az irodák pedig anonim adatot az AKI-nak. Ezek a gazdaságok 10 hektárostól 3 ezer hektárosig, növénytermesztőtől állattartóig nagyjából lefedik a fő ágazatokat. A termésátlagok főként ezekből az adatokból + KSH jönnek ki.
Válasz Rabó001 #5803. hozzászólásáraÉn is vicceltem, csak ezekre a nagyképű dumákra reagálva írtam.
Válasz dokeee #5802. hozzászólásáraTöbb 100 km, úgyhogy nem én vagyok az embered, még ha 2000 hektár lenne.
persze csak viccelek 
Válasz Rabó001 #5801. hozzászólásáraÉszak-Békés.
Válasz dokeee #5800. hozzászólásáraHol?
Válasz Rabó001 #5799. hozzászólásáraJa, még mindig áll az ajánlat, 150e ft-ért kiadok 80 ha, kb. 30 aranykoronás öntözhető földet. Előre kérem az éves bérleti díjat.
Válasz dokeee #5795. hozzászólásáraAz az érdekes mikor a szomszédét is ugyanaz a nap sütötte, meg ugyanaz az eső áztatta.
Internetes kommunikációban majd mindenkinek (természetesen tisztelet a kivételeknek) 5 aranykoronás a földje, ami betonkemény, terméketlen homok, náluk sosem esik eső, télen mindig elönti a belvíz, a 8R-es legnagyobb John Deere is csak 4 fejjel szánt. Aratáskor meg aztán jönnek a jobbnál-jobb átlagok. (persze nem biztos hogy ugyanazoktól). Nekem is van olyan ismerősöm aki naponta kiírja egyik FB-s agrár csoportba hogy náluk megint nem volt eső, őket mindig elkerüli...de termésük azért szerencsére van, mondjuk ő az átlagokkal nem dicsekszik.
Az is egy érdekes téma hogy melyiket éri meg jobban, milyen költséggel mekkora termést elérni.
Az egyik véglet, a minimum művelés, kisebb termésekkel, de ezt hatalmas területen óriási gépekkel, nagy hatékonysággal, ezért alacsony költséggel, a nagy terület miatt viszont a gazdának így is megvan a jövedelme. Youtubeos videókon látni lehet bőven, mikor 20 méter széles vetőkultivátorral vetnek direktbe, egymenetbe műtrágyázva.
A másik az intenzív technológia, magasabb költséggel, magasabb termésátlagokkal, de az előzőnél kisebb területen.
Ha sorra vennék a gazdálkodókat itthon, akkor szerintem azért nagyon sok lenne köztük olyan, aki csak úgy megszokásból gazdálkodik, különösebb képzettség nélkül. Persze tudom hogy nem lehet mindent az iskolában megtanulni, egy diploma se jelent önmagában semmit, szép számmal van ellenpélda arra is, viszont azért vannak olyan dolgok is, amiket ha valaki nem tanulja akkor nem fogja tudni. Persze sokféle módon lehet tanulni, autodidakta módon is.
Válasz jamo #5790. hozzászólásáraMi a problem? Én csak érdeklődtem a bölcstől ? Ja,hogy azt se lehet mindenkinek?
Válasz jamo #5796. hozzászólásáraLehet, szeretnék valami ilyen szakit a környékünkön, szerintem olyan 150e ft-ot simán kifizethetne nekem hektáronként bérleti díjként, aztán még mindig kurva jól járna. :)
Válasz dokeee #5795. hozzászólásáraAkinek stabilan éveken keresztül 8-9to vagy afölötti az üzemi átlaga annak se mindig jókor esik az eső szerintem.
Válasz jamo #5784. hozzászólásáraEz tök egyszerű, ha jókor esik az eső. Csináld meg ott, ahol télen belvíz van, utána meg aszály.
Válasz Büresz #5792. hozzászólásáraÁtlagtermést gondolom az értékesítés után számolják, kereskedőknél, felvásárlóknél, feldolgozóknál elég jól összeadódik ez szerintem.
Te hány tonnából termel hányat? És mit számolsz bele a 6 tonnába? Nem mindegy hogy csak az inputanyagot, vagy még a gépamortizációt, kamatot stb. is.
a 3. pontot nem értem biztosan. De felénk vannak akik 1-2tonnát "termelnek", kisemberek kínlódással kevés területeiken. Úgy gondolom, hogy ők nem tudnak termelni, megrekedtek a tsz szintjén. Se anyagi se szellemi tőkéjük, hogy tovább lépjenek. De ezek már kikopófélben vannak.
Nem mondta senki, hogy xar a búzánk. De nem is a dobogó első helyezettje.
Válasz tuto1 #5788. hozzászólásáraEbből a listából a talajvizsgálat, levélanalízis és az őszi N adag emelése amit át kellene vennem. Megpróbáljuk.