Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR410.68 FtUSD394.01 FtCHF434.78 FtGBP485.67 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Büresz #5792. hozzászólásáraÁtlagtermést gondolom az értékesítés után számolják, kereskedőknél, felvásárlóknél, feldolgozóknál elég jól összeadódik ez szerintem.
Te hány tonnából termel hányat? És mit számolsz bele a 6 tonnába? Nem mindegy hogy csak az inputanyagot, vagy még a gépamortizációt, kamatot stb. is.
a 3. pontot nem értem biztosan. De felénk vannak akik 1-2tonnát "termelnek", kisemberek kínlódással kevés területeiken. Úgy gondolom, hogy ők nem tudnak termelni, megrekedtek a tsz szintjén. Se anyagi se szellemi tőkéjük, hogy tovább lépjenek. De ezek már kikopófélben vannak.
Nem mondta senki, hogy xar a búzánk. De nem is a dobogó első helyezettje.
Olvasom a sok hozzászólást hogy hol vagyunk mi a búza termesztésben, igazat adok egyik és másik félnek is, de
1 pl a búza országos átlagtermést miből számolják vagy honnan tudják?(nálunk) EK beadáskor amit megadunk azt adják össze?
2 aki 6 tonna árából 9-et arat az szerintem nagyon nem jól csinálja, de lehet hogy csak én nem tudok számolni.
3 az hogy valaki nem tud 5 tonna búzát az nem tud termelni, szerencsére nincs ilyen területem, de a közelembe elég sok van olyan terület hogy a búzát szinte termelni nem lehet benne
4 ha annyira szar a búzánk akkor miért visznek egy kilót is ki az országból?
Válasz Matyi50 #5785. hozzászólásáraÁlljon meg a menet! Én nem cinikusságból írtam amit írtam. Aki itt régóta fórumozik, szerintem mindenkinek lejött már, hogy Feco az egyik legszélesebb látókörű, nagytudásssal és tapasztalattal rendelkező mezőgazdász akinek érdemes odafigyelni a hozzászólásaira. Matyiról még nincs ilyen véleményem.
Szóval amit kérdeztem azért kérdeztem, hogy hátha kibújik a szög a zsákból és sikerül kiokoskodni hol vérzik el a 8-9tonnás búzám. Az hogy Feconak ment pont a kérdés az ép úgy jött, de bárkinek kíváncsi vagyok az építőjellegű hozzászólására.
Válasz Dns8 #5786. hozzászólásáraakkor én is a nagytudásúakhoz tartozom (eddig nem tudtam)mivel volt olyan,hogy nem költöttem rá 6t körüli input árát és volt 8,5 t/ha altigóbol.pedig nincsenek full extrás gépeim se.szóval minden rosszindulattól mentesen senki se érezze úgy ,hogy mindent tud a növénytermesztésről,mert ami ma igaz, lehet,hogy holnap már nem lesz az.
1. Vetés pontos mélységben, direkt vető géppel, minél kevesebb talaj szárítás, max október elejéig /pl. MZURI/
2. Fajta, hibrid választás
3. Tápanyag minőség /talajvizsgalat, levelanalizis, miből van hiány?/
4. Tápanyag mennyiség, időzítés /októbertől februárig 5-6 hónap amikor szükség van + tápanyagra, mikor +5 fokú felett van, ekkor szinte senki nem ad neki. 4 fontos szakasz amikor a gyökereknèl folyékony formában ott kell lenni a tápanyagnak: október-kelés, január-február-bokrosodás, március-április-szárba indulás, május-kalasz./
5. Betegség megelőzése, nem pedig kezelés
Ha nem tud valaki 5 tonna fölé menni, próbálja meg így.
Válasz .Feco. #5772. hozzászólásáraCsatlakozom az előttem szólókhoz! Mester úr ,ugyan osszon már meg technológiai elemeket a sikeres 10tonnás búzatermesztés fogásaiból.
Válasz .Feco. #5727. hozzászólásáraÚgy gondolom, hogy tényleg a Magyar emberek legnagyobb baja, hogy homokba dugják a fejüket, ahelyett, hogy belátnák hibáikat, és tanulnának belőlük. De nem is ezért írok.
Tudom, hogy kicsit megfoghatatlan lesz a kérdés. De aki stabilan tud csinálni 9-10 to malmi búzát 8-18 ak barna erő talajon az írja már le, hogy min változtatott, mikor a stabil 6-6,5 tonnától elrugaszkodva folyamatosan tudja tartani a 8+ tonnás átlagot?
Válasz t.peti #5782. hozzászólásáraCellule es basalio is volt nálam két évig nekem minden évben magy csalódas volt. Elöször is eleg fogékony volt a betegségre és marha gyorsan a csapi hianyba megadta magat.... exotic rustic cellule basalio ingenio mulan genius stb...mind volt nálam mint tud 8 tonnát de mind bizonyos években megadta magát... ezert dönzöttem anhibrid mellett es idén végleg bebizonyosodott...
Csinálhat akármit az ember ha egyszerűen ki se kel a búza mert annyi nedvesség nincs a talajban...
Elvetettük október 2.án a Cellule-t előtte kapott 2.5q 20-20NP mütrágyát.
1.5 hónapig nem kellt ki, majd kapott esőt és rá 5 napra elkezdett fagyni...
Alig kelt ki valami, talán 40% az is fejletlenül ment neki a télnek, a többi télen kelt ki.
Február 12.én kapott 3q Mast majd áprilisban újabb 2q Mast, csak a 2 mütrágyaszórás között nem esett összesen 10-15mm eső...
A fajta tudja kisérletben a 12tonnát, a mi technológiánkkal is a 8+ tonna/ha benne van, idén meg örülnénk egy 6 tonna/ha átlagnak.
2 ilyen száraz periódust(október-november és február-április 15) nem bír még a búza se elviselni, a bokrosodás gyakorlatilag elmaradt ősszel és tavasszal is.
Ez van, minden év más, de ilyen még nem volt hogy nem kelt ki ősszel normálisan a kalászos.
Hát ez az, már hogy a francba lehetne összehasonlítani minket hollandiával meg franciával, akkora klimatikus különbség van mint a ház. Holland talaj, meg hetente legalább egyszer esik az eső, ezzel a kombóval mindenki tudná etetgetni a búzáját, el se lehet baszni. De ha nem kel ki csak januárban, mert 6 hónapja nem volt eső, akkor mi van? Meg amikor kisüt a nap április közepén és egy hónapig 30 fok, eső nélkül? Na ezt is figyelembe kéne venni.
Az arany középutat kell megtalálni a termelésben .Búzával meg az a fő baj,hogy a mediterrán térségektől Svédországig mindenhol termeszthető .Ezért jobb a kukorica mert az nem minden éghajlati övezetben termelhető.A termés maximalizálása meg tudjuk mivel jár ha terem 15t feletti kukorica akkor a termés versenyben benevezett gazda boldog és büszke ha meg ugyan az 3-4t akkor meg nagy a csend :-)
Válasz .Feco. #5772. hozzászólásáraEgy alap technológiát írj már le amit mindig kitesztek, mondjuk repce elöveteménnyel, mennyivel vetitek, rovarölős csávázás esetleg systiva, rovar gomba lombtrágya szárszilárditó? Műtrágya nem nitrátos területen? Talajbaktériumot használtok? Zöldtrágya gondolom a lehetőségekhez mérten rendszeresen megy.
Válasz Batka #5775. hozzászólásáraÍgy van, mindenki tudja mennyire jon ki a profitja és aszerint gazdálkodik ahogy jobbnak látja. Lehet intenzíven is termelni és lehet minimális költségekkel. Jó az egyik mindig kevesebbet fog történni de kevesebb a ráfordítás is, ki kell számolni melyik éri meg jobban. De azt vegyük figyelembe hogy bármikor jöhet egy természeti katasztrófa (jégeső, pocok invázió, erős fagy....) És az egyikkel többet bukhat ilyenkor az a gazda. De mondom mindenki úgy csinálja ahogy neki jó ez mindenkinek a maga döntése
Válasz Batka #5775. hozzászólásáraHa minden magyar gazdaság 12tonnát termelne,abból nem lenne gond ? 3al kezdődne a gabona ára az tuti.Olyankor már nem számítana hogy a világpiacon drágább lenne,ez 100%
Szerintem meddő vitát folytattok, a hazai búzatermesztés problematikáját már igen sokan fejtegették a nagyjaink közül is, nekik sem sikerült megoldást találni és szerintem országos szinten nincs is ilyen....
Találja meg mindenki a saját termelési célját a lehetőségei és a pénztárcája szerint úgy, hogy gazdaságos legyen, de attól, hogy nincs 9 tonnás üzemi átlaga, még nem feltétlenül hülye, bár mindig van lehetőség a fejlődésre és keresni kell.
Feco belőtte a lényeget,
1: csinálj egyedit, mert akkor az ár kompenzálja az esetleges alacsonyabb termést: igaz a piac igénye is változott, de pl a kanadai vígan elvan az alacsony átlagokkal, a minőséget megfizetik...
2: csinálj sokat, és nem számít más, mert a tömeg az egységártól függetlenül hozza az árbevételt. Na ezt tudják tőlünk nyugatabbra.
Mi meg úgy nagyjából a két szék között vágódunk be a pad alá....
Az 1. ponthoz annyit fűznék hozzá, hogy nemegyszer fordult elő, hogy a mi búzánkat átpapírozták osztráknak valahol útközben olaszország felé....
Válasz Pont #5765. hozzászólásáraMi hosszú idő után, pár éve áttértünk a minőségiről a mennyiségire. (Nem szakszerű a fogalmazás, de mindenki érti.)
A minőségit rendszerint csak augusztus körül tudtuk elvitetni, épphofy a szotyi, meg a kukorica előtt, és max. 2-300 Ft-tal drágábban a takarmánynál. És persze valamivel alacsonyabb terméseket is produkált.
Szerintem Fecó mondja a frankót.
Válasz Wilde #5769. hozzászólásáraA számok sajnos makacs dolgok. Nyilván ha a sivatagban levő ausztraliaval, a búzát gyakorlatilag nem is termelő kinaval vagy a tundran elő oroszokkal hasonlitgatod magad akkor jók a számok. Én is legyoznek futoversenyen egy csomó gyereket meg rokkantkocsist de a saját ligában játszva sajnos alul maradnék.
Ha nem az exportőröket nézed hanem a termelést, tehát figyelembe veszed azokat az országokat amelyek nem onellatoak de velünk egy piacon vannak sajnos látszik hol a valódi helyünk!
Belgák, hollandok, írek, dánok, franciák, németek, angolok, de meg a horvátok is meg előznek minket! És itt átlagokrol van szó, a belgák és hollandok termeszintje nemhogy országos átlagkent de meg tábla átlagonként is elérhetetlen sok termelőnel!
Alapvetően meg ezzel sincs baj, csak ne áltassuk már magunkat azzal hogy mi termeljük a világ legfaxabb buzajat mert ez egyszerűen nem igaz!
És sok esetben ennek a ténynek az elfogadása elég lenne ahhoz hogy egy-egy termelő leüljön és elgondolkozom hogy lehetne jobb! Tudomásul kellene venni hogy a 7-8 tonnás hozamok nem jók! De mindegy, az ember jó szándékkal segiteni akar, és nem az a kérdés hogy akkor mi a jó hanem hogy ez biztosan nem így van mert igenis jó a magyar.. hat ez tényleg igazi magyar hozzáállás! Ezért tartunk ott amúgy ahol tartunk!
Na most gondoljatok bele, hogy mi lenne, ha az orosz 10-20 éven belül csúcstechnikával termelne búzát. Vagy mégis rákényszerülnének a GMO bevezetésre. Az 200%-os növekedés lenne körülbelül. 1,8tonna/hektárt még jobban lehet überelni, mintha a Német és Francia +5%-ot generál a csúcstechnikája csúcsosításával. De kell is, mert a világ népessége folyton nő, az időjárás meg a termések ellen dolgozik egyre jobban.
2004?-ben talán, mikor nálunk nagyon fuzáriumosak voltak a búzák (Talán előtte nem is volt sok helyen alap a gombás permetezés) kimentek a szakembereink németbe, hogy ott mit csináltak a búzával. A gond az volt, hogy semmivel se tartalmazott akkor kevesebb fuzáriumot a búza mint nálunk. Egyszerűen csak tettek rá! És ami nincs a TV-be híresztelve az nincs is a köztudatban, szintén mint ma.
Ennyi!
Néha mint ha lóval imádkozna az ember!S aki gúnyosan szajkózza,hogy mások gúsba kötve a saját nyomorukba buknak bele,meg a saját téves eszméjükön nem képesek változtatni,meg milyen szar a szinvonal idehaza,közben ugyanolyan gépekkel gazdálkodik,mint a franciák,az inkább maradjon csendben...
Aztán aki emögé még a ner lovagokat is belekeveri,na az kész...
Válasz Wilde #5767. hozzászólásáramármint az az érdekes,hogy kényszeresen mindenkit kioktatni vágyók hosszúra nyúlt irományainak nem sok valóságalapja van.pedig milyen hihetően hangzik.de hát ahogy mondják :sok beszédnek sok az alja
Válasz Erdőjaro #5764. hozzászólásáraNyugaton évszázadok óta kialakult birtok struktúra van mi pedig azzal küzdünk, hogy építjük ezt folyamatosan, földet veszünk, infrastruktúrát hozunk létre, gépesítünk, adósságba verjük a fejünket...sorolhatnám. ez a valós lemaradás nyugattal szemben!!!
Kicsi a tőke, vagy nincs is. Hitelkeretet annyit adnak termeltetésben, hogy épen ne legyél intenzív ha meg nem tudsz mellé tenni akkor ennyivel kifújt a technológia...
Természetesen ha van lehetőség fejlődni, akkor el kell sajátítani az új technológiákat, de azért a miheztartás végett itt egy táblázat a valóban piacra is került búza termésátlagokról.
A Mo-i 5,4 tonnás átlaggal talán csak a Németeket és a Franciákat irigyelhetjük, de némileg árnyalja a képet a minőségbeli különbség. Igaz, hogy nem fizetik meg a minőséget, de inkább azt keresik, előbb elviszik, egy viszonylag kicsi tétel esetében, Ha Mo-n csak hibridbúzát termelnének, ránk se nyitná senki az ajtót, olyat tudnak venni tengeri kikötős, egységes tételeket előállító országokban is.
Nem védeni akarok senkit,de ugyanaz a technika nagyon sok termelőnél elérhető itt,mint nyugaton,ugyanazok a hatóanyagok,tápanyagok is elérhetőek,fajtából is van szortiment.Szóval aki ezekkel rendelkezik,de nem képes tudás birtokában világszintű termésre,ott más gond van.Talán finanszirozási.Az pedig valóban piaci árak miatt is lehet.
Az előtt meg meghajolok,aki hagyományos technológiával "mtz"vel meg stb is tud 8-10tonnás búzákat,mert van ám ilyen is.
Tudod mi van itt győrben? Nemzeti ünnepeknél előre egy elektronikus felületen jelezni lehet haningyen szükséged van magyar zászlóra amit a házadra kitehetsz.(ez ugyan az a szisztéma mint anni a fidesz kokárda kisajáritása magának) és a sok barom a zászló osztogatás napján a városháza előtt kigyózó sorokban sorba áll a zászloért erről mészáros kisalföldje fótót is közöl. És aki jó hazafi és kiteszi a zászlót arrol tudják jó elvtárs(modorn sarga csillagozás a falon) aztán akinek kint a zászlo a z ha nincsen fa a kaud előtt tuti kap ingyen egyet amin rajta egy hányinger propaganda szöveg. Hát itt tartunk most...
Válasz Rabó001 #5758. hozzászólásáraBocs, visszaolvastam az eredeti hozzászólásom, amire válaszoltál. A második harmadik bekezdésem vedd semmisnek, kitörölni nem tudom utólag. Bocs. Már este van, megyek.
Válasz Matyi50 #5757. hozzászólásáraHivatkozni mindig fognak valamire, tőzsdei ár, magyarországi termésátlag, USA termésátlag, ukrán termésátlag, olajár, hurrikán...nem folytatom.
Nem értetted meg amit írtam. Az ár adott, mindegy hogy a kereskedő diktálja, de adott, vagy elfogadod, vagy nem. De attól még ugyanannyiért veszi meg a terményedet akkor is ha 2 tonnád termett hektáronként, meg ha 5 is, vagy akkor is ha 10.
Akkor a te logikád szerint az lenne a jó, ha Magyarországon országos szinten minél alacsonyabbak lennének a termésátlagok, mert akkor a kereskedők magasabb árat adnának a terményekért.
Tegyük fel egy éven mondjuk a Kisalföldön kiemelkedő termésátlag lenne búzából, az ország többi részén meg fele sem. Akkor se vennék külön áron a 2 országrészben, hogy akinek csak kevesebb termett annak többet fizetnének érte.
Válasz Rabó001 #5753. hozzászólásáraNo akkor majd ezt mondd el a kereskedőknek is,akik adott esetben a magas termésátlagokra hivatkozva nyomják le az árakat..
Válasz Szabi. #5755. hozzászólásáraGratulálok! Mi hazafiasság van abban,hogy nem fikázom az ágazatot,hanem tisztelem azokat,akik értenek is hozzá,és közben nem azonosulok a hozzád hasonló provakátorokkal? Szánni tudlak csak,már megbocsáss...
Válasz Vinkó 75 #5750. hozzászólásáraA "mi" tsz-ünk is termelt a 80-as években 6-7 tonnás búzákat, üzemi átlagban, meg a 90-es években is. Az utóda még létezik, én már nem dolgozom ott, de ismerősökkel-rokonokkal tartom a kapcsolatot akik ott dolgoznak, pár éve volt csak olyan, hogy meghaladták a valamikori rekordtermést cég átlagban.
Válasz Matyi50 #5751. hozzászólásáraMagyarország gabonatermése a világpiacon nem meghatározó, nem attól függenek az árak. Az ország termése is rengeteg fajta, nehezen jön össze 1 hajóra való azonos fajta, talán Kanadát hozták fel példának valahol, hogy ott jelentős mennyiségben 3 fajtát termelnek.
Az hogy a kereskedő mire fogja az árat az egy más dolog. De ha a piaci ár mondjuk 50000Ft/t, akkor is annyiért adod el ha 5t/ha termésed volt, meg ha 8 akkor is.
Válasz Rabó001 #5740. hozzászólásáraNo akkor lennének gondok,ha az átlag búza termés verné a 10-12tonnát. Sokszor az 5 tonnás országos átlaggal sem tud a piac mit kezdeni,hát még a 10tonnás búzával mit kezdene.. Persze a nagyokos megmondó emberek erre is mondanának valami tutit,de a termésfelesleg ha most is gondot jelent,mi lenne akkor...
Válasz Rabó001 #5747. hozzászólásáraTermészetesen ...nem cáfolni akarom az akkori időket. (Tapasztalat) 1994-95-öt írunk, egy közel 4 ezer hektáros cég. Látva a piaci helyzetet...és elvárásokat. Valamint hogy a "hanyatló nyugat"...elhúz mellettünk. Már akkor malmiba becsúszó Német gabonát kezdett termelni. Egyéb vonalon hozzá került alapanyagból. Üzemi szinten 7 tonnás átlaggal....90-es évek közepe. A 1188-as őzike estére ki is rántotta a tankot. Így lehetett előre menni...nemzetközi piacra termelni. Miközben a hazai nemesítők fajtái akkor ott kullogtak a 4-5 tonna környékén.(igaz kalács minőség,de ez az árán nem dobott nagyot). Na ott látszott hogy nem egész egy évtized alatt. Hova sikerült lecsúsznunk a 90-es évek közepére. Sajnos sok kicsi ott is maradt. Előttem már leírták milyen gondolkodás mód által vezérelve. Ma már a drágább életvitel miatt, nem kérdés, 7 tonna alatti termés átlag..(tökön szúrás). Sajnos ezt dobta a gép.Alap esetben jelenlegi árakon 5-6 tonna csak az önköltség.
Válasz Rabó001 #5747. hozzászólásáraLehettünk az élbojban, de most nem vagyunk. Nekik nagyobbat nőtt azóta a termésátlaguk, így lemaradtunk. Ez olyan mint az 5%-os gdp növekedés. Könnyű úgy ha van honnan. Egy komolyan teljesítő gazdaság sosem fog ekkorát nőni, mert eleve magas a bázis. Ha egy csöves egy helyett két cigit tud tarhálni, akkor már megduplázta a hatékonyságát, pedig valójában senkit nem hat meg a világban.
Válasz Vinkó 75 #5746. hozzászólásáraOrszágos búza termésátlagban a 80-as években volt idő hogy a franciák és az angolok után Mo. a 3.volt. Kukoricából az USA után a 2. Erről adatok vannak, persze nem kötelező elhinni semmit. Üzenem belül persze kozmetikáztak én is tudom. Jövedelmezőségben már nem volt ilyen jó a helyzet, bár az árak is el voltak szakadva a vilagpiactol.
Nem védem az akkori rendszert, de nem volt általános hogy még aug.20-an is arattak volna az egész országban. Nálunk egyszer tartott aug.19-ig az aratás, de akkor extrém esős volt az idő végig. A többi éven augusztus első napjaiban végeztünk, de Péter Pál előtt sose kezdtük el, az őszi árpát sem.
Szerintem ma több kombájn van az országban, darabra is, és összkapacitásra is. Az akkori géppark jobban ki volt használva.
_jpg_fill_540x300_0.webp "A mesterséges intelligencia rászabadult a mezőgazdaságra – és ez nagyon is hasznos")
12446 hozzászólás
Válasz dokeee #5795. hozzászólásáraAkinek stabilan éveken keresztül 8-9to vagy afölötti az üzemi átlaga annak se mindig jókor esik az eső szerintem.
Válasz jamo #5784. hozzászólásáraEz tök egyszerű, ha jókor esik az eső. Csináld meg ott, ahol télen belvíz van, utána meg aszály.
Válasz Büresz #5792. hozzászólásáraÁtlagtermést gondolom az értékesítés után számolják, kereskedőknél, felvásárlóknél, feldolgozóknál elég jól összeadódik ez szerintem.
Te hány tonnából termel hányat? És mit számolsz bele a 6 tonnába? Nem mindegy hogy csak az inputanyagot, vagy még a gépamortizációt, kamatot stb. is.
a 3. pontot nem értem biztosan. De felénk vannak akik 1-2tonnát "termelnek", kisemberek kínlódással kevés területeiken. Úgy gondolom, hogy ők nem tudnak termelni, megrekedtek a tsz szintjén. Se anyagi se szellemi tőkéjük, hogy tovább lépjenek. De ezek már kikopófélben vannak.
Nem mondta senki, hogy xar a búzánk. De nem is a dobogó első helyezettje.
Válasz tuto1 #5788. hozzászólásáraEbből a listából a talajvizsgálat, levélanalízis és az őszi N adag emelése amit át kellene vennem. Megpróbáljuk.
Olvasom a sok hozzászólást hogy hol vagyunk mi a búza termesztésben, igazat adok egyik és másik félnek is, de
1 pl a búza országos átlagtermést miből számolják vagy honnan tudják?(nálunk) EK beadáskor amit megadunk azt adják össze?
2 aki 6 tonna árából 9-et arat az szerintem nagyon nem jól csinálja, de lehet hogy csak én nem tudok számolni.
3 az hogy valaki nem tud 5 tonna búzát az nem tud termelni, szerencsére nincs ilyen területem, de a közelembe elég sok van olyan terület hogy a búzát szinte termelni nem lehet benne
4 ha annyira szar a búzánk akkor miért visznek egy kilót is ki az országból?
Válasz Wilde #5789. hozzászólásáraMilyen talajon?
Válasz Matyi50 #5785. hozzászólásáraÁlljon meg a menet! Én nem cinikusságból írtam amit írtam. Aki itt régóta fórumozik, szerintem mindenkinek lejött már, hogy Feco az egyik legszélesebb látókörű, nagytudásssal és tapasztalattal rendelkező mezőgazdász akinek érdemes odafigyelni a hozzászólásaira. Matyiról még nincs ilyen véleményem.
Az hogy Feconak ment pont a kérdés az ép úgy jött, de bárkinek kíváncsi vagyok az építőjellegű hozzászólására.
Szóval amit kérdeztem azért kérdeztem, hogy hátha kibújik a szög a zsákból és sikerül kiokoskodni hol vérzik el a 8-9tonnás búzám.
Válasz Dns8 #5786. hozzászólásáraakkor én is a nagytudásúakhoz tartozom (eddig nem tudtam)mivel volt olyan,hogy nem költöttem rá 6t körüli input árát és volt 8,5 t/ha altigóbol.pedig nincsenek full extrás gépeim se.szóval minden rosszindulattól mentesen senki se érezze úgy ,hogy mindent tud a növénytermesztésről,mert ami ma igaz, lehet,hogy holnap már nem lesz az.
1. Vetés pontos mélységben, direkt vető géppel, minél kevesebb talaj szárítás, max október elejéig /pl. MZURI/
2. Fajta, hibrid választás
3. Tápanyag minőség /talajvizsgalat, levelanalizis, miből van hiány?/
4. Tápanyag mennyiség, időzítés /októbertől februárig 5-6 hónap amikor szükség van + tápanyagra, mikor +5 fokú felett van, ekkor szinte senki nem ad neki. 4 fontos szakasz amikor a gyökereknèl folyékony formában ott kell lenni a tápanyagnak: október-kelés, január-február-bokrosodás, március-április-szárba indulás, május-kalasz./
5. Betegség megelőzése, nem pedig kezelés
Ha nem tud valaki 5 tonna fölé menni, próbálja meg így.
Válasz Dns8 #5786. hozzászólásáraOké
Válasz Matyi50 #5785. hozzászólásáraLeírta már párszor olvassatok vissza a hozzászólásaiban. Ha jól tudom 6 t körül volt az önköltség 9 t a termés.
Válasz .Feco. #5772. hozzászólásáraCsatlakozom az előttem szólókhoz! Mester úr ,ugyan osszon már meg technológiai elemeket a sikeres 10tonnás búzatermesztés fogásaiból.
Válasz .Feco. #5727. hozzászólásáraÚgy gondolom, hogy tényleg a Magyar emberek legnagyobb baja, hogy homokba dugják a fejüket, ahelyett, hogy belátnák hibáikat, és tanulnának belőlük. De nem is ezért írok.
Tudom, hogy kicsit megfoghatatlan lesz a kérdés. De aki stabilan tud csinálni 9-10 to malmi búzát 8-18 ak barna erő talajon az írja már le, hogy min változtatott, mikor a stabil 6-6,5 tonnától elrugaszkodva folyamatosan tudja tartani a 8+ tonnás átlagot?
Válasz t.peti #5782. hozzászólásáraCellule es basalio is volt nálam két évig nekem minden évben magy csalódas volt. Elöször is eleg fogékony volt a betegségre és marha gyorsan a csapi hianyba megadta magat.... exotic rustic cellule basalio ingenio mulan genius stb...mind volt nálam mint tud 8 tonnát de mind bizonyos években megadta magát... ezert dönzöttem anhibrid mellett es idén végleg bebizonyosodott...
Válasz bandigh #5781. hozzászólásáraNa hát ezaz.
Csinálhat akármit az ember ha egyszerűen ki se kel a búza mert annyi nedvesség nincs a talajban...
Elvetettük október 2.án a Cellule-t előtte kapott 2.5q 20-20NP mütrágyát.
1.5 hónapig nem kellt ki, majd kapott esőt és rá 5 napra elkezdett fagyni...
Alig kelt ki valami, talán 40% az is fejletlenül ment neki a télnek, a többi télen kelt ki.
Február 12.én kapott 3q Mast majd áprilisban újabb 2q Mast, csak a 2 mütrágyaszórás között nem esett összesen 10-15mm eső...
A fajta tudja kisérletben a 12tonnát, a mi technológiánkkal is a 8+ tonna/ha benne van, idén meg örülnénk egy 6 tonna/ha átlagnak.
2 ilyen száraz periódust(október-november és február-április 15) nem bír még a búza se elviselni, a bokrosodás gyakorlatilag elmaradt ősszel és tavasszal is.
Ez van, minden év más, de ilyen még nem volt hogy nem kelt ki ősszel normálisan a kalászos.
Hát ez az, már hogy a francba lehetne összehasonlítani minket hollandiával meg franciával, akkora klimatikus különbség van mint a ház. Holland talaj, meg hetente legalább egyszer esik az eső, ezzel a kombóval mindenki tudná etetgetni a búzáját, el se lehet baszni. De ha nem kel ki csak januárban, mert 6 hónapja nem volt eső, akkor mi van? Meg amikor kisüt a nap április közepén és egy hónapig 30 fok, eső nélkül? Na ezt is figyelembe kéne venni.
Az arany középutat kell megtalálni a termelésben .Búzával meg az a fő baj,hogy a mediterrán térségektől Svédországig mindenhol termeszthető .Ezért jobb a kukorica mert az nem minden éghajlati övezetben termelhető.A termés maximalizálása meg tudjuk mivel jár ha terem 15t feletti kukorica akkor a termés versenyben benevezett gazda boldog és büszke ha meg ugyan az 3-4t akkor meg nagy a csend :-)
Válasz .Feco. #5772. hozzászólásáraEgy alap technológiát írj már le amit mindig kitesztek, mondjuk repce elöveteménnyel, mennyivel vetitek, rovarölős csávázás esetleg systiva, rovar gomba lombtrágya szárszilárditó? Műtrágya nem nitrátos területen? Talajbaktériumot használtok? Zöldtrágya gondolom a lehetőségekhez mérten rendszeresen megy.
Válasz Gatti #5777. hozzászólásáraTörténni - teremni
Átírta a teló
Válasz Batka #5775. hozzászólásáraÍgy van, mindenki tudja mennyire jon ki a profitja és aszerint gazdálkodik ahogy jobbnak látja. Lehet intenzíven is termelni és lehet minimális költségekkel. Jó az egyik mindig kevesebbet fog történni de kevesebb a ráfordítás is, ki kell számolni melyik éri meg jobban. De azt vegyük figyelembe hogy bármikor jöhet egy természeti katasztrófa (jégeső, pocok invázió, erős fagy....) És az egyikkel többet bukhat ilyenkor az a gazda. De mondom mindenki úgy csinálja ahogy neki jó ez mindenkinek a maga döntése
Válasz Batka #5775. hozzászólásáraHa minden magyar gazdaság 12tonnát termelne,abból nem lenne gond ? 3al kezdődne a gabona ára az tuti.Olyankor már nem számítana hogy a világpiacon drágább lenne,ez 100%
Szerintem meddő vitát folytattok, a hazai búzatermesztés problematikáját már igen sokan fejtegették a nagyjaink közül is, nekik sem sikerült megoldást találni és szerintem országos szinten nincs is ilyen....
Találja meg mindenki a saját termelési célját a lehetőségei és a pénztárcája szerint úgy, hogy gazdaságos legyen, de attól, hogy nincs 9 tonnás üzemi átlaga, még nem feltétlenül hülye, bár mindig van lehetőség a fejlődésre és keresni kell.
Feco belőtte a lényeget,
1: csinálj egyedit, mert akkor az ár kompenzálja az esetleges alacsonyabb termést: igaz a piac igénye is változott, de pl a kanadai vígan elvan az alacsony átlagokkal, a minőséget megfizetik...
2: csinálj sokat, és nem számít más, mert a tömeg az egységártól függetlenül hozza az árbevételt. Na ezt tudják tőlünk nyugatabbra.
Mi meg úgy nagyjából a két szék között vágódunk be a pad alá....
Az 1. ponthoz annyit fűznék hozzá, hogy nemegyszer fordult elő, hogy a mi búzánkat átpapírozták osztráknak valahol útközben olaszország felé....
Válasz Pont #5765. hozzászólásáraMi hosszú idő után, pár éve áttértünk a minőségiről a mennyiségire. (Nem szakszerű a fogalmazás, de mindenki érti.)
A minőségit rendszerint csak augusztus körül tudtuk elvitetni, épphofy a szotyi, meg a kukorica előtt, és max. 2-300 Ft-tal drágábban a takarmánynál. És persze valamivel alacsonyabb terméseket is produkált.
Szerintem Fecó mondja a frankót.
Válasz Wilde #5769. hozzászólásáraA számok sajnos makacs dolgok. Nyilván ha a sivatagban levő ausztraliaval, a búzát gyakorlatilag nem is termelő kinaval vagy a tundran elő oroszokkal hasonlitgatod magad akkor jók a számok. Én is legyoznek futoversenyen egy csomó gyereket meg rokkantkocsist de a saját ligában játszva sajnos alul maradnék.
Ha nem az exportőröket nézed hanem a termelést, tehát figyelembe veszed azokat az országokat amelyek nem onellatoak de velünk egy piacon vannak sajnos látszik hol a valódi helyünk!
https://www.nationmaster.com/country-info/stats/Agriculture/Cereal-yield/Kg-per-hectare
Belgák, hollandok, írek, dánok, franciák, németek, angolok, de meg a horvátok is meg előznek minket! És itt átlagokrol van szó, a belgák és hollandok termeszintje nemhogy országos átlagkent de meg tábla átlagonként is elérhetetlen sok termelőnel!
Alapvetően meg ezzel sincs baj, csak ne áltassuk már magunkat azzal hogy mi termeljük a világ legfaxabb buzajat mert ez egyszerűen nem igaz!
És sok esetben ennek a ténynek az elfogadása elég lenne ahhoz hogy egy-egy termelő leüljön és elgondolkozom hogy lehetne jobb! Tudomásul kellene venni hogy a 7-8 tonnás hozamok nem jók! De mindegy, az ember jó szándékkal segiteni akar, és nem az a kérdés hogy akkor mi a jó hanem hogy ez biztosan nem így van mert igenis jó a magyar.. hat ez tényleg igazi magyar hozzáállás! Ezért tartunk ott amúgy ahol tartunk!
Válasz Pont #5765. hozzászólásáraEz jó táblázat lett!
Na most gondoljatok bele, hogy mi lenne, ha az orosz 10-20 éven belül csúcstechnikával termelne búzát. Vagy mégis rákényszerülnének a GMO bevezetésre. Az 200%-os növekedés lenne körülbelül. 1,8tonna/hektárt még jobban lehet überelni, mintha a Német és Francia +5%-ot generál a csúcstechnikája csúcsosításával. De kell is, mert a világ népessége folyton nő, az időjárás meg a termések ellen dolgozik egyre jobban.
2004?-ben talán, mikor nálunk nagyon fuzáriumosak voltak a búzák (Talán előtte nem is volt sok helyen alap a gombás permetezés) kimentek a szakembereink németbe, hogy ott mit csináltak a búzával. A gond az volt, hogy semmivel se tartalmazott akkor kevesebb fuzáriumot a búza mint nálunk. Egyszerűen csak tettek rá! És ami nincs a TV-be híresztelve az nincs is a köztudatban, szintén mint ma.
Válasz Pont #5765. hozzászólására
Ennyi!
Néha mint ha lóval imádkozna az ember!S aki gúnyosan szajkózza,hogy mások gúsba kötve a saját nyomorukba buknak bele,meg a saját téves eszméjükön nem képesek változtatni,meg milyen szar a szinvonal idehaza,közben ugyanolyan gépekkel gazdálkodik,mint a franciák,az inkább maradjon csendben...
Aztán aki emögé még a ner lovagokat is belekeveri,na az kész...
Válasz Wilde #5767. hozzászólásáramármint az az érdekes,hogy kényszeresen mindenkit kioktatni vágyók hosszúra nyúlt irományainak nem sok valóságalapja van.pedig milyen hihetően hangzik.de hát ahogy mondják :sok beszédnek sok az alja
Válasz szanberg #5766. hozzászólásáraévszázadok óta?
Válasz Pont #5765. hozzászólásáramilyen érdekes.
Válasz Erdőjaro #5764. hozzászólásáraNyugaton évszázadok óta kialakult birtok struktúra van mi pedig azzal küzdünk, hogy építjük ezt folyamatosan, földet veszünk, infrastruktúrát hozunk létre, gépesítünk, adósságba verjük a fejünket...sorolhatnám. ez a valós lemaradás nyugattal szemben!!!
Kicsi a tőke, vagy nincs is. Hitelkeretet annyit adnak termeltetésben, hogy épen ne legyél intenzív ha meg nem tudsz mellé tenni akkor ennyivel kifújt a technológia...
Természetesen ha van lehetőség fejlődni, akkor el kell sajátítani az új technológiákat, de azért a miheztartás végett itt egy táblázat a valóban piacra is került búza termésátlagokról.
A Mo-i 5,4 tonnás átlaggal talán csak a Németeket és a Franciákat irigyelhetjük, de némileg árnyalja a képet a minőségbeli különbség. Igaz, hogy nem fizetik meg a minőséget, de inkább azt keresik, előbb elviszik, egy viszonylag kicsi tétel esetében, Ha Mo-n csak hibridbúzát termelnének, ránk se nyitná senki az ajtót, olyat tudnak venni tengeri kikötős, egységes tételeket előállító országokban is.
Nem védeni akarok senkit,de ugyanaz a technika nagyon sok termelőnél elérhető itt,mint nyugaton,ugyanazok a hatóanyagok,tápanyagok is elérhetőek,fajtából is van szortiment.Szóval aki ezekkel rendelkezik,de nem képes tudás birtokában világszintű termésre,ott más gond van.Talán finanszirozási.Az pedig valóban piaci árak miatt is lehet.
Az előtt meg meghajolok,aki hagyományos technológiával "mtz"vel meg stb is tud 8-10tonnás búzákat,mert van ám ilyen is.
Válasz szanberg #5761. hozzászólásáraSzerintem csak azért szánt rá egy bruttó 45 percet mert ő a kerítéses ember
Válasz J.D. Borda #5760. hozzászólásáraEnnyi !
Legalább ez is legyen világszínvonalú !
Válasz J.D. Borda #5760. hozzászólásáraViktor Trump-al haver, ámerikában meg ez megy, haza(f)i zászló
Válasz Szabi. #5755. hozzászólásáraFujj micsoda mag,arellenes vagy ..meg ner lovag micsoda szavak...
Tudod mi van itt győrben? Nemzeti ünnepeknél előre egy elektronikus felületen jelezni lehet haningyen szükséged van magyar zászlóra amit a házadra kitehetsz.(ez ugyan az a szisztéma mint anni a fidesz kokárda kisajáritása magának) és a sok barom a zászló osztogatás napján a városháza előtt kigyózó sorokban sorba áll a zászloért erről mészáros kisalföldje fótót is közöl. És aki jó hazafi és kiteszi a zászlót arrol tudják jó elvtárs(modorn sarga csillagozás a falon) aztán akinek kint a zászlo a z ha nincsen fa a kaud előtt tuti kap ingyen egyet amin rajta egy hányinger propaganda szöveg. Hát itt tartunk most...
Válasz Rabó001 #5758. hozzászólásáraBocs, visszaolvastam az eredeti hozzászólásom, amire válaszoltál. A második harmadik bekezdésem vedd semmisnek, kitörölni nem tudom utólag. Bocs. Már este van, megyek.
Válasz Matyi50 #5757. hozzászólásáraHivatkozni mindig fognak valamire, tőzsdei ár, magyarországi termésátlag, USA termésátlag, ukrán termésátlag, olajár, hurrikán...nem folytatom.
Nem értetted meg amit írtam. Az ár adott, mindegy hogy a kereskedő diktálja, de adott, vagy elfogadod, vagy nem. De attól még ugyanannyiért veszi meg a terményedet akkor is ha 2 tonnád termett hektáronként, meg ha 5 is, vagy akkor is ha 10.
Akkor a te logikád szerint az lenne a jó, ha Magyarországon országos szinten minél alacsonyabbak lennének a termésátlagok, mert akkor a kereskedők magasabb árat adnának a terményekért.
Tegyük fel egy éven mondjuk a Kisalföldön kiemelkedő termésátlag lenne búzából, az ország többi részén meg fele sem. Akkor se vennék külön áron a 2 országrészben, hogy akinek csak kevesebb termett annak többet fizetnének érte.
Válasz Rabó001 #5753. hozzászólásáraNo akkor majd ezt mondd el a kereskedőknek is,akik adott esetben a magas termésátlagokra hivatkozva nyomják le az árakat..
Válasz Szabi. #5755. hozzászólásáraGratulálok! Mi hazafiasság van abban,hogy nem fikázom az ágazatot,hanem tisztelem azokat,akik értenek is hozzá,és közben nem azonosulok a hozzád hasonló provakátorokkal?
Szánni tudlak csak,már megbocsáss... 
Válasz Matyi50 #5752. hozzászólásáraAbból az agymosott hazafiságodból
Akkor már csak NER lovag lehetsz
Válasz Vinkó 75 #5750. hozzászólásáraA "mi" tsz-ünk is termelt a 80-as években 6-7 tonnás búzákat, üzemi átlagban, meg a 90-es években is. Az utóda még létezik, én már nem dolgozom ott, de ismerősökkel-rokonokkal tartom a kapcsolatot akik ott dolgoznak, pár éve volt csak olyan, hogy meghaladták a valamikori rekordtermést cég átlagban.
Válasz Matyi50 #5751. hozzászólásáraMagyarország gabonatermése a világpiacon nem meghatározó, nem attól függenek az árak. Az ország termése is rengeteg fajta, nehezen jön össze 1 hajóra való azonos fajta, talán Kanadát hozták fel példának valahol, hogy ott jelentős mennyiségben 3 fajtát termelnek.
Az hogy a kereskedő mire fogja az árat az egy más dolog. De ha a piaci ár mondjuk 50000Ft/t, akkor is annyiért adod el ha 5t/ha termésed volt, meg ha 8 akkor is.
Válasz Szabi. #5739. hozzászólásáraEzt miből szűrted le?
Válasz Rabó001 #5740. hozzászólásáraNo akkor lennének gondok,ha az átlag búza termés verné a 10-12tonnát. Sokszor az 5 tonnás országos átlaggal sem tud a piac mit kezdeni,hát még a 10tonnás búzával mit kezdene.. Persze a nagyokos megmondó emberek erre is mondanának valami tutit,de a termésfelesleg ha most is gondot jelent,mi lenne akkor...
Válasz Rabó001 #5747. hozzászólásáraTermészetesen ...nem cáfolni akarom az akkori időket. (Tapasztalat) 1994-95-öt írunk, egy közel 4 ezer hektáros cég. Látva a piaci helyzetet...és elvárásokat. Valamint hogy a "hanyatló nyugat"...elhúz mellettünk. Már akkor malmiba becsúszó Német gabonát kezdett termelni. Egyéb vonalon hozzá került alapanyagból. Üzemi szinten 7 tonnás átlaggal....90-es évek közepe. A 1188-as őzike estére ki is rántotta a tankot. Így lehetett előre menni...nemzetközi piacra termelni. Miközben a hazai nemesítők fajtái akkor ott kullogtak a 4-5 tonna környékén.(igaz kalács minőség,de ez az árán nem dobott nagyot). Na ott látszott hogy nem egész egy évtized alatt. Hova sikerült lecsúsznunk a 90-es évek közepére. Sajnos sok kicsi ott is maradt. Előttem már leírták milyen gondolkodás mód által vezérelve. Ma már a drágább életvitel miatt, nem kérdés, 7 tonna alatti termés átlag..(tökön szúrás). Sajnos ezt dobta a gép.Alap esetben jelenlegi árakon 5-6 tonna csak az önköltség.
Válasz bandigh #5748. hozzászólásáraÉn se azt írtam, hogy az élbojban vagyunk!
Amúgy egyetértek.
Jah, mint hogy 10 év múlva utolérjük Ausztriát fejlettségben, csak azt nem teszik hozzá hogy ők sem állnak meg 10 évre.
Válasz Rabó001 #5747. hozzászólásáraLehettünk az élbojban, de most nem vagyunk. Nekik nagyobbat nőtt azóta a termésátlaguk, így lemaradtunk. Ez olyan mint az 5%-os gdp növekedés. Könnyű úgy ha van honnan.
Egy komolyan teljesítő gazdaság sosem fog ekkorát nőni, mert eleve magas a bázis. Ha egy csöves egy helyett két cigit tud tarhálni, akkor már megduplázta a hatékonyságát, pedig valójában senkit nem hat meg a világban.
Válasz Vinkó 75 #5746. hozzászólásáraOrszágos búza termésátlagban a 80-as években volt idő hogy a franciák és az angolok után Mo. a 3.volt. Kukoricából az USA után a 2. Erről adatok vannak, persze nem kötelező elhinni semmit. Üzenem belül persze kozmetikáztak én is tudom. Jövedelmezőségben már nem volt ilyen jó a helyzet, bár az árak is el voltak szakadva a vilagpiactol.
Nem védem az akkori rendszert, de nem volt általános hogy még aug.20-an is arattak volna az egész országban. Nálunk egyszer tartott aug.19-ig az aratás, de akkor extrém esős volt az idő végig. A többi éven augusztus első napjaiban végeztünk, de Péter Pál előtt sose kezdtük el, az őszi árpát sem.
Szerintem ma több kombájn van az országban, darabra is, és összkapacitásra is. Az akkori géppark jobban ki volt használva.