Hirdetés
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Helyspecifikus / precíziós gazdálkodás: PREGA új
- Lamborghini traktorok új
- Disznóvágás új
- Gázolaj jövedéki visszaigénylés új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Erdőgazdálkodás, szakirányítás új
- IH Cyclo vetőgép új
- S.O.S. új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
Cikkajánló
Brutális drágulással kezdte az évet a műtrágya Európában
Két hét alatt nagyjából 18 százalékos a drágulás.
Hirdetés
2544 hozzászólás
Válasz szanberg #1190. hozzászólásáraHát ezaz, közel 40 ève már működött ott valami, itt meg csóválják a fejüket az emberek, hogy hát izé, kitudja h jó e lesz meg mittudomain. Ha nem is ugyanaz a körülmény itt, de a más talasztalatából azért lehet meríteni ötleteket.
Válasz szanberg #1190. hozzászólásáraA legdurvább, hogy nyomjelző és mindenféle csodakütyü rtk nélkül is milyen pontos csatlakozókat és milyen egyenes sorokat húztak.
Válasz szanberg #1169. hozzászólásáraÉn nem panaszkodom
No ezen a videón látom azt, hogy igazán ott jó a direktvetés ahol sok a víz és az eróziós károk miatt nem tudnak normálisan termelni.
Viszont nem semmi, hogy ezt a 80-as években már ilyen szinten gyakorolták, gyakorlatilag fülke nélküli traktorokkal, igaz a vetőgép az majdnem ugyan az mint a mostani JD gépek, jól felsúlyozva, elővágó tárcsákkal...
még sortisztító sincsen.
Válasz szanberg #1168. hozzászólására
Hagytam 1 hektárt, ami bio-ba megy. A tobbit vetéssel egy menetben fújtam.
Egyébként nekem is van olyan táblám ami tarló volt, nem tudtam besávozni mert először nyers volt aztán már nem akaródzott felvenni a stripcatet, kapott egy sor rövidtárcsát, pirult egy napot, kapott mégegyet és most egészen jól kelt kukorica és napraforgó van benne egyenlőre, kíváncsi leszek később mint mutat majd, mellette van cultusozott kukorica táblám amit karácsony előtt meg tudtam még húzni, nagyjából elfogadható minőségben.
Válasz Pont #1186. hozzászólásáraNem forgatás nélkülire írtam, hogy gyengébbek, hanem a nagyon minimum tillesek, meg inkább a takaró növényes gazdák vetései.
Sajnos, hogy ez van, kíváncsi leszek a végére, indult már nekem is nagyon xarul kapás kultúrám a végére meg hozta az üzemi átlagot, szó se róla, csak azért ami gyengén indul az orrba is verődik rendesen az a tapasztalat, és nem az a különbség mikor jelenleg 4 vagy 5 levélben van a kukorica, az semmit nem jelent később, hanem ahol ki sem kelt, vagy csak nagyon foghíjasan, vagy megállt 3 levélben 5 centisen mint Laci is írta, kontra mellette meg 25 amaz.
Válasz szanberg #1181. hozzászólására
Bocs a szöveg elveszett.... Szóval az első képen, ha állna, balra elöl a szántott, távolban a forgatás nélküli. A másik két képen ugyan ezek közelről. Csak arra írtam, hogy "idén mindenhol szarabbak a forgatás nélküliek", hogy azért van ellenpélda is mifelénk. Persze vannak szép szántásosak is, de szerintem nem szebbek, mint az én forgatásnélkülieim. És ez messze nem a legszebb kukoricám, csak itt volt közvetlen mellette szántott....
Azt látni lehet hogy, amikor van egy full aszályos tavasz, akkor lehet mutogatni a próbálkozókra. Na! Okosnak hitte magát! Nem kelt ki semmi! Az eke meg fasza!
Mondjuk azért szántósba is látok most olyat, hogy ősszel felrögelték, tavasszal berenálás, nyilván a szárazat elsimította, aztán most ottvan a 40%-os kelés.
Persze nem mind. Aki megmozdította a tavasszal a talajt, azt le kellett hengerezni, vagy vetés után vagy előtte, kb ennyi volt a nagy cucc. Persze ha eleve kiszáradt a hantos felszin akkor hiába hengerezed. Itt is vannak parcellák direktvetéssel, igen, sajnos kiszáradt nekik, nem nagyon kel, de ez az év is egy tapasztalat, nyilvàn jövőre már többet tud az ember, és úgy csinálja hogy jó legyen. A jólbeváltat ismételgetni, azt is lehet, de egy-két dolgot ki lehet azért próbálni, abból tudsz meg valamit. Meg a takarónak ezen a klímán lehet hogy nem kell köldökig érni, valszeg idén elég lett volna lábszárig is. Vagy olyat vetni, vagy hamarabb lefújni, lehet választani.
Válasz K__K #1183. hozzászólásáraSzia
Szerintem a mintill azt jelenti, hogy max 10 cm mélyre nyúlok bele a talajba. Az eszköz tök mindegy. De mintillben elmegy bármilyen vetőgép kisebb nagyobb komprumisszumokkal.
A no till, ahogy írod, csak a vetőgép-kombájn-permetező és tápanyag kijutattó.
A lazítós / grúberos művelés 10cm-től mélyebben az már forgatás nélküli kategória nálam.
Nekem van 60-as kötöttség felett is talajom és soha nem volt mélyen művelve. (mert nem bírta semmi mélyen művelni, bérmunkáztatni meg nem szeretek)
Válasz VDénes #1178. hozzászólásáraBocsánat, hogy beleírok. A konkurens f***book csoportban nagyon sokan meg vannak győződve arról, hogy a min-no till az az, hogy nem szántanak, hanem 30-40 centire egy lazítóval (sűrű v. ritka fogú) feldúrják a földet, majd a rövidtárcsával rongyosra cirkálják.
A min-no till nem az lenne, hogy az arató-cséplő gép leveszi a termést, majd soha többet ki nem mennek a birtokra, csak ha vetni kell?
Mindezt egy Szöged melletti homokon persze, nem a 70es kötöttségű réti agyagon...
Válasz szanberg #1180. hozzászólásáraNa ha Danival jóba vagy akkor a csapatból többen vettek küllős kapát. Lehet meg tud adni olyan ember számát is aki sok hektáron használja.
Itt is van olyan felhasználó aki csak ezt a küllős kapát használta. Hátha reagál vagy elmondja a tapasztalatát.
Egyébként ebbe a témába amire neked kell a ruszki is fejlesztett vagy koppintott.
A kép linkje.
A turbó lap kialakítás sokkal jobb, mint a hullámos. A hullámos lap jobban meg tud ragadni egy nyirkosabb tavaszon. A hullámos / turbó lap egyenletes magágyat készít, viszont meg tud ragadni / telni, a küllős viszont nem ragad meg, cserébe nem olyan omlós melója van és azért szellőztető képességbe is jobb. Sajna univerzális megoldás nincs.
Mivel nekem nem igazán tetszik, így marad a rövidtárcsa
Egyébként érdekes, hogy gabonában az általad leírt technológia milyen egyszerű, de majdnem a legsikeresebb minden évben.
Én most építek össze egy osztrák vetőegységet rövidtárcsával. Ruszkiba így kérik és gyártatják az secondary crop vető egységeket. Kaptam egyet az osztrákoktól jó árasítva. Kíváncsi leszek spórolok e valamit
Nekem egyébként a kukorica az esőig ami múlt héten volt 80%-os kelésű volt, a napraforgó kicsivel a 70%-ot érte el. Szóval vannak gondok, de van amit én hibáztam. A technológia nem rossz, hanem a paraszt buta (mármint én). Másnál nem tudom mi a baj.
Válasz Pont #1179. hozzászólásáraMit látunk itt
Válasz VDénes #1178. hozzászólásáraGondolkodtam már a küllős kapás megoldáson, csak nem láttam még saját szememmel mit művel a talajfelszínnel egy ilyen szerszám, főleg nem változó körülmények mellett.
Magyarán elég lehet e annak a munkája!?
Yetternél csak hullámos yetter tárcsák vannak, több darab is és azzal frissítik vertikálisan a sávokat, illetve az Orthmann sávművelőre is van ilyen felszerelés, Dani meg is vette az övére, igaz ő most tavasszal csak ezt húzta előző évi tarlókra, ami a múltkori beszélgetésünk alapján a mostani esőkig biztos, hogy nem volt a legjobb megoldás idén, remélem most kisímul neki minden.
Nekünk egyenlőre az ember gép föld állományok azt diktálják, hogy nagyobb részét tavasziak elé a Cultussal alapműveljük, bizonyos táblákat pedig a sávművelővel. Merném mindet ezzel, még ha ideihez hasonló év van is, aztán marad tavaszra érintetlen tarló, akkor is a legjobb megoldás, eső előtt is kikelt a leg mostohább körülmények között is mindenem benne, nem a legjobban, nyilván némileg foltosan, foghíjasan, tőszám hiányosan, de értékelhető minőségben, amit pedig ősszel húztunk meg vele, azok gyönyörű szépen, főleg a körülményekhez mérten...
Viszont az őszi munkák sokasága és sokfélesége mint írtam is már korábban, valamint az erőgép és dolgozó elosztás-beosztás ezt nem teszi lehetővé egyenlőre, azért többszáz hektárt megművelni optimális időben csak úgy megy ha valaki aki precíz és pontos, csak ezt csinálja...
Gabonaféléket mernék direkt vetni, azokkal van több olyan tapasztalatom, hogy pl szója tarlóra szórva műtrágyát, magot, egy sor RT-vel behúztuk oszt jónapot. Kiváló anyag lett belőle más éven.
Ha esetleg később mikor letelnek az állat tartási kötelezettségeink és esetleg felszámolódik azon tevékenységünk, közben nyugdíjba mennek idősebb kollégáim, talán utána tudok majd váltani, addig fejlesztem, csiszolgatom a szakma fortélyait...
Válasz szanberg #1173. hozzászólására
Válasz szanberg #1172. hozzászólásáraVan ennek értelme egyébként. Szervesanyag tartalom növelés gyorsítása.
Kevesebb idő, kevesebb alkalmazott. A Talajreform egyik videójában pont erről beszélnek, hogy több száz hektártól ezer hektárig egy ember meggyőzi. Ott azért ha kevesebbet is terem, de biztosabb a haszon minden évbe.
De a szántósok minden évben jobban indulnak.
A különbség pont ott lesz, hogy most te tettél NP-t sor alá és nem fog lilulni, de a szántósé igen, mert ő nem tett. Szerintem ha intenzíven van művelve a talaj többet tud teremni ha odafigyel az ember a technológiára mintha nincs művelve. Na ezt jól leírtam. Persze az időjárás is kell mellé. De ha egyazon feltételek vannak én majdnem tutira mondom, hogy a egy mély műveléssel többet ad átlagban, persze ez a haszonban nem biztos, hogy többletként jelentkezik.
Én mintill párti vagyok. Nekem az idő miatt lett ez a technológia. Illetve, kisebb befektetéssel a régi termésátlagokat simán tudom tartani.
A mulch finisherre lenne egy ötletem ha érdekel.
Én az agyagot biztos szellőztetném ha alkalmas lenne a vetőgépem akkor is. A MF White vázára szereznék küllős kapa tagokat, de csak a művelt sávba ami meg volt mozgatva. Kálmán Zoltán lehet tud benne segíteni, többek vettek tőle küllős kapát. Ezzel haladósan szaladhatna a 130 lovas gép is.
Válasz Sz_Pisti #1176. hozzászólásáraÖntözéssel, meg évi 1000mm esővel.
Ne feledjük el hogy 2 hónap volt eső nélkül. És igazából jelenleg semmit nem jelent az, hogy kikelt vagy nem az állomány. Ha nem lesz nagyobb eső 100mm körül. Akkor ha bejön a tartós 30C°+ úgy fog kiszáradni az összes tavaszi mint ahogy a búzák már sokkfele.
És mondjuk a mérési eredmények alapján a talaj hőmérséklet is alacsonyabb a no-till ben.
Válasz MrPoke #1175. hozzászólására Ezt a problémát hogy küszöbölik ki pl. USA-ban, ahol nagy felületen megy a notill kukorica, szója?
Érdemes egy kukorica szár vastagdágot is nézni. A szár vastagság nagyban arányos a gyökérzet méretével. Itt az a tavaszi ami nagyobb elég vékony szárral rendelkezik, gyökere is sekélyebb, és gyengébb. Várjuk meg a végső költségvetés számait.
De alá írom idén ránézésre a szántott területek jobban néznek ki. De ennek is megvan az oka.
Ami miatt a no-till jó. (Biológia által kialakuló porozus, járatokkal teli talaj) az idén pont hátránynak bizonyult. Aki nem tette tönkre vetés mélységig ezt a szerkezetet annak kiszáradt a talaj.
De alakulhat még úgy, hogy a no-till táblákat le lehet aratni, a szántottakat meg nem.
Itt a takarónövénybe direkt vetett kukorica 5 centinél megállt fele van kikelve már dobbal öntözik
Mellette a szántott 100%kelés és 25 centis
Válasz endypapa_20120 #1171. hozzászólásáraHát nemtudom, facebookon látni olyan egzakt összeméréseket ahol táblán belül van többféle művelési mód és oltári különbségeket látni, a művelt pályák javára. Nyilván egy esztendő nem mérvadó, ismételni kell mint minden kísérletet is, többször is, csak pont erre kéne megoldás, hogy kevés a víz, ilyen helyzetre előnyösebb módszert kitalálni, mert mikor esik kb mindegy mit csinálsz...
Válasz VDénes #1170. hozzászólásáraNo de akkor azért küzdeni, hogy szopasd magadat????
Szántott pályán ugrik legjobban, korai fejlődésében a növény, legyen az bármilyen kapás. Azt én nem szeretném erőltetni semmiképpen, még ha kevesebb teremne némileg akkor sem, mert az meg elmegy a többlet műveleteken, üzemanyagon talán, de inkább több időt kevesebb munkát céloztam meg amikor átálltunk más művelési módokra, ez volt a legfőbb szempont.
Aztán igazából a másféle -nem erősebb, vagy nagyobb, csak más habitusú- gyomosodás és valamivel gyengébb korai fejlődésen átesve később pedig hozza azt mint a szomszéd szántottja, legyen az Cultus alapművelt, vagy sávozott akár, sőt, évek óta legmagasabb hozamokat ezekben értem el, szerintem idén is a striptilles fog nyerni, főleg, hogy most sávba kis NP-t is juttattam ki gyökér zónába ami eddig nem játszott nálam, szerintem látszik is mert bár hókább a hideg idők miatt, de nem lilult be, míg kultivátorosnál látok ilyen hidege van jellegű elszíneződéseket főleg a völgyekben, ahol gondolom a múltkori talajmenti fagyok, meg egyébként is hidegebb levegő fogatja kicsit.
Amit lényegnek látok, hogy a kultivátoros pályán tavasszal megfelelő időben csupán egy sor vakarót kell ráengedni, főleg ha nem nagyon esik.
Sávos művelésnél elvileg az lenne a jobb ha nem bolygatjuk, felszerelt vetőgéppel lehet nem is kéne de itt az agyagon eddig azt tapasztaltam pár év után, hogy picikét megkell vakarni a tetejét neki. Nos erre nincsen még szerszámom, a sávhúzóval szoktuk ezt megtenni de az meg sekélyebben járatva is drasztikusabb mint kéne, azt érzem. Ez a kötött ragadós agyagra értendő! Omlós pályán szinte mindegy. szinte.
Erre fogok kitalálni télen valami más egyéb rendszert a gyári kés helyett, sőt már agyaltam olyanon is ,hogy a 12 soros White-vetőgépet szabnám szét és abból egy strip freshenert faragnék, gerendely, paralelogramma függesztések, meg a kocsik fele is erre alkalmas lenne, sajnálom szétvágni de itt már szükség nincsen rá, eladni meg csak apró pénzért lehetne kb, ha meg venni akarok sáv frissítőt akkor tizen milla egy yetter valahol...
Szóval lehet ez lesz belőle, csak idő kéne még több mert az sosincs...
Válasz VDénes #1170. hozzászólására" a takarós területek levezették a vizet. Így felül szárazabb réteg alakult ki vetésmélységben"
Ezt komolyan gondolod? Nekem teljesen más a tapasztalatom/véleményem.
Idén a takarós növények indulása valóban lassabb, vontatottabb volt, de ez nem a vízhiánynak tudható be, hanem a szokatlanul hidegebb időjárásnak (éjszakánként még mindig 10 fok alatti a hőmérséklet). A takart talajok lassabban melegednek fel, mint a szántottak. Viszont csapadékhiányos, aszályos nyárban ez majd előnnyé változik.
Válasz szanberg #1169. hozzászólásáraEzt tapasztaltam én is.
A szántásokon vagy grúberoltakon hamarabb megáll a víz. Ez most nagy előny volt.
A mintilles (max 5-10 cm mély talajmunka) és a takarós területek levezették a vizet. Így felül szárazabb réteg alakult ki vetésmélységben. Nekünk is kb az a legrosszabb ami alig volt bolygatva. A picivel jobban megmozgatott területek sokkal jobban keltek. Mellettünk a szántott kb. másfélszer jobban kelt, pedig márciusba még állt rajta a víz, úgy hogy a mienk lentesebb (a mineken nem állt meg a víz).
Én bíztam benne, hogy nem igazolják félelmeinket majd a történések, de mindenhol azt látni, hogy kibaxott xarok a direktvetett dolgok, főleg a takaró növényesek. Az borítékolható, hogy ez az egész addig működik míg van víz, esik rendesen és rendszeresen.
Válasz tuto1 #1164. hozzászólásáraNa és most hogy néz ki ez a táblád?
Halló Gazdatársak, valaki használ Farmet BSK 300-as vetőkultivátort? Tapasztalatok érdekelnének.
A traki és a vetőgép közé építettünk egy vázát, amin van 600 liter sebesség menet aranyos kijuttató. Továbbá még kellett oldani, hogy a traktoron csak 1000 tlt van, nekem pedig 2 db 540 fordulat kellett. Egyik a permetező szivattyút hajtja, másikat hátra kellett vinni a vetőgéphez. Ezen a hidraulikusan csukható vázon van még a 6 db Yetter sornyitó.
Vetéssel egy menetben a sort fújom kb 35 cm szélességben, fél dózisú anyaggal. (Adengo 0,2 l, Glyfo 3 l, es 100 l folyékony N.)
A terv, hogy vetőgépet leakasztom, a vázra építek vonó rudat, és MTZ-vel fogom húzni, sorközt szeretnék permetezni védő lemezekkel, ha bátor leszek akkor 3 l Glyfoval. Ehhez a munka menethez kell a kerék. Vetés kor fel van húzva.
Majd következő héten folyékony N folyatok a sor melle ezzel a géppel, másik adapterrel.
Most van időm írni, mert a lesen ülök, várom a disznókat, tegnap éjjel fél hektárt kikaptak.
https://youtu.be/M3pcxb4-9II
Itt búza után 10 cm tarlóhántás, majd Glyfo, utána 3 cm takaró növény vetés. Áprilisban 5 cm kompaktor, és vetés
Kukorica után takaró növény (facélia, borsó, TR, mustár, olajretek, pohanka), ami nem fagyott ki. Ide kukoricát vetettem.
Válasz tuto1 #1162. hozzászólásáraGondolom az egész táblát telibe is fújod glifóval nem?
Kukorica direkt vetés lucernába.
Egy menetben a sorra kb 30-35 cm szélességben Adengo+Glyfo+folyékony N
Válasz Csaba A100 Hattat #1158. hozzászólásáraGaspardo DP3
Van az aprok között
Ha már nincs fenn akkor Facebook marketplace.
Válasz Csaba A100 Hattat #1158. hozzászólásáraProntó stílusnak a 120 is sovány még . A Horsch CO3 hát talán ,de az is inkabb 120 paci.
Sziasztok! Tud valaki használt direktvetőgép típust ajánlani gabonához? 92 lóerős a traktorom. 3m körüli elég lenne.Forgóboronás nem érdekel.
Válasz szanberg #826. hozzászólásáraaz első 15 oldalt hogy tudom a gyakorlatban könnyen, olcsón és gyorsan megcsinálni?
Kellene még tudás a talajszelvény vizsgálathoz.
Készültem a tegnapi napra és feladta a leckét ezen eslő 15 oldal megvalósítása.
Igaz én gépésznek tanultam.
Talán egy agráros szakinak sokkal gyorsabb egy ilyen vizsgálat értelmezése és elvégzése a gyakorlatban.
A tegnapi hóesés és a járvány elmosta a vizsgálatom. Egy szélcsendes időben fogom elvégezni.
Ha márc. 30-án az lesz akkorra halasztva a vizsgálata.
Makóra még nincs időpontom.
Ha lesz közlöm.
Egész nap nézegettem a mikroszkópon a talajmintákat
a VizŐr,
valamint a Bacteriosol ami már megbüdösödött és még mindig nem oldódott fel teljesen.
Kezdem megtanulni illetve érteni a mikroszkóp lelkivilágát.
https://szie.hu/file/tti/archivum/LaszloPeter_phd.pdf
1-15 oldal
Válasz Földönfuto #1153. hozzászólásáraKépem most nincs, de februárban fagyon kapott egy IH tárcsát, azóta meg 70mm esőt
A pálya egész tűrhető lett, de valószínű, hogy egy sor kombit adnom kell neki.
Amint lesz kép dobok fel!
Válasz Mihály #1154. hozzászólásáraEddig is lehetett öntözni.
Sikerült új világrekordot elérnie az Amerikában megrendezett országos kukoricatermesztő verseny első helyezettjének. David Hula – korábbi többszörös rekorder – hektáronként 41,44 tonnás termést takaríthatott be.
A gazdálkodó Virginia államban él, ahol az évi átlaghőmérséklet 14,5 Celsius-fok (télen 3,5, míg nyáron 25). Az „öntözött termőterület” kategóriában indult; Hula már 2013-ban és 2015-ben is nyert. Mint mondja, most a tavaszi időjárás optimális volt, a csapadék mennyiségére sem volt panasz. .... Hajrá Magyarok van hová fejlődni most már öntözni is lehet ...
Válasz kisgazda2101 #1139. hozzászólásáraMajd vetés után ha lehet tegyél fel képet,hogy jött össze a dolog.
Válasz kisgazda2101 #1108. hozzászólásáraSzerintem ahogy már javasolták, minék gyorsabban a fagyon kapjon egy rövdtárcsát. Jó lenne ha minél jobban összeaprítaná a kelést meg a gyomokat, mert tavasszal a kombinátor kitépi, összehúzza az árvakelést ami teljes katasztrófa.
A lazító, pont a gyomosodás miatt szerintem már semmit sem ér.
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraGyenge faggyal dolgozd meg. Tavasszal egy egyenletes felszíned legyen. Ha akkor akarod elmunkálni. Könyörögsz a csapadékért. Nem véletlen, hol még szántanak azt próbálják eldolgozni(egy menetben-vagy gyenge fagyon).
Válasz Radocz #1149. hozzászólásáraKukorica vetőgépet látott már közelről hogy hogyan működik ???
Válasz kisgazda2101 #1139. hozzászólásáraHa egyenletesen el tudod vetni, akkor miért kell simítani?
Csináld csukott szemmel!
Kontrollt feltétlen hagyj.
Olyan mint gyerekkoromban a berenálás. (boronálás csak ne nézz hátra).
Válasz kisgazda2101 #1139. hozzászólásáraMondjuk szerintem dobhatnál még fel pár jobb minőségű képet a területről, többek között pár olyat ahol megástad!
)
És azt sem ártana tudni hogy milyen típusú talaj, mivel mindig a talaj típusa és az éppen aktuális talajállapot határozza hogy milyen munkaműveletet kíván meg az adott terület
Pl nálam egyik évben az ősszel tárcsázott területen tavasszal tökéletesen működött a grúber és szinte konyhakert minőségű magágyat sikerült csinálni a végére, de pl 40 km-el odébb ugyanez a technológia a kötött agyagos földeken felért volna egy öngyilkossággal!
Ezzel csak arra akarok kilyukadni hogy ami másnál 200km-re működik, az nem biztos hogy nálad is fog!
(Ui. közben látom hogy már más is írt hasonlókat, de ha már megfogalmaztam elküldöm
Csalóka ez a kép...
Pont besüt a nap így minden hepe-hupát felerősít, egy nem ilyen fényviszonyok melletti képen szerintem egy fokkal jobb lehet a felszín.
De ennek mindenképp kell valami művelet még fagyon.
Én nem müvelném mélyen, rövidtárcsa vagy sima tárcsa.
Ha tudsz még készíteni képet ill. Ásóval kicsit megásott állapotban is akkor tudnánk pontosabb véleményt alkotni.
Válasz .Richard. #1143. hozzászólásáraTermészetesen a szántást arra alkalmas idōben gondoltam,még mindig azt tartanám a legkockázatmentesebbnek.Azt ha megcsinálja már nagy baj nem lehet,mig a többi müvelettel lehet csak másod vagy harmadjára éri el a célt plusz glifózás.
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraNem tudom milyenek a talajaid nekem itthon ilyesmi területre a simitós croskill henger amint rá lehet menni , vetés előtt meg kombinátor és mehet a vetés .