Hirdetés
Fórum
- Milyen traktort érdemes venni? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- AKG támogatás új
- Zetor traktorok új
- S.O.S. új
- Poénok új
- Csapágyak, láncok a mezőgazdaságban új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Mezőgazdasági támogatások, agrárpályázatok új
Cikkajánló
Hirdetés
_jpg_fill_540x300_0.webp "Kukoricahibridek az élvonalban: Mi teszi őket különlegessé?")
2282 hozzászólás
Válasz #535. hozzászólásra
Igaz nem tőlem kérdezted,de én vetés előtt egy pár nappal szoktam grúberozni.Remélem azért lesz egy pár nap -10 C,hogy a napraforgó tarlót letárcsázzuk.
Válasz #508. hozzászólásra
Otis mikor tervezel gruberozni februárban vagy tavasszal a vetés előtt? Mától kezdve szántásnak már esélye sincs mert januárban sem lesz fagy és februárban meg márciusban szántani lehet hogy rosszabb lenne mint tavasszal csak belehúzni a magot vagy carrierezni és ugy vetni ahol nyomok vannak...(?)
Szerintem ez a legfontossabb kérdés most mindenkinél,MI és hogyan LEGYEN TAVASSZAL?
Bocsi
így jobb lesz no-till and Cover Crop
https://plus.google.com/103284703197853788899/posts/d8XuWTWFivD
egy jó videó sajnos English
Válasz #525. hozzászólásra A Talajmegőrző topicban írogatok erről bővebben.
A jó szén-nitrogén arányra beállított szerves trágyát levegőztetéssel, forgatással lehet komposztálni.
Az ALKO pedig a nagyon jó mikrobiológiai összetételű komposztból készülő "komposzttea", a komposztot tápanyagokkal vízben erősen levegőztetve. Ezzel maximális koncentrációjú és változatosságú talajoltó anyagot tudsz létrehozni házilag, ami jóval hatékonyabb hatású, mint a kereskedelemben kapható baktériumtrágyák.
Ennek oka, hogy a talajban és a növények felszínén is az aerob mikroorganizmusokra van nagy szükségünk, ezek pedig nem bírják a kannázást és oxigénszegény környezetet, készítés után azonnal kipermetezendő a folyadék.
Válasz #529. hozzászólásra A nem ideális vetési körülményekre gondolom jónak a Technotill bázisú csoroszlyát és takarót. Eddig úgy néz ki, hogy extrém száraz, kötött földben vetve szépen volt takarva és jött a csíra, most a teljesen beázott agyagba vetve meglátom tavasszal, mi marad a búzából.
A sok nedves, agyagos szármaradvány is elég jól elfolyik az 50 centire osztott csoroszlyák között, de egy nyitótárcsával biztos szebb sort húzna.
Válasz #526. hozzászólásra
Egy sor rövidtárcsa nem csinál kárt de ha rendszeresíted akkor az is fog talpalni azért...
Egyébként amerikában ennek is megva na neve, úgyhívják vertical tillage.
és az ilyen eszközök közé sorolják az olyna egyenes lapos rövidtárcsákat mint a hagyományos carrier vagy a régebbi vogelnoot mint a mienk.
Egyik barátom egy földjén kb. a 8. éven már nem nyúlt a talajhoz. Kukoricázott meg közben egy-egy napraforgó volt beleótva a forgóba, viszont tavaly napraforgó után búzát vetett.
Nemvolt sehol direktvető gép a messzi környéken sem, így lezúzta a szárat, szóró komplex, szóró vetőmag és egy vékonysor carrierrel húzott rá egy kis talajt.
Tökéletes búzája lett, igaz mint írtam akkor is vagy 7éve már direktbe volt a terület.
És működik, jók a termések, minden rendben van.
Csinálta több területen is de megvannak abuktatói, saját szememmel is láttam. A legfontosabb a gépi kapacitás és teljesítmény! Mert nem úgyvan az, hogy akkor vetsz amikor akarsz meg ilyenek....Akkor kell vetni amikor épen ideális a talajállapot, mert ha hamarabb mész akkor akármilyen tömörítőd is van ahogy szárad majd a föld visszafog nyílni szétszérad a magárok, mintha késsel végigvágnád hosszába és abból hatalmas csíraszám veszteség fog kialakulni. Ha meg túl későn mész, akkoris akármilyen erőszakos direktvetőd van megint nemlesz egyenletes homogén magárkod mag lehelyezésed.
Szóval csak elkezdem a félkéz 12 soros White-ot direktvetőzni. Úgy félkész,hogy a direktvetős kellékel félig vannak meg rajta, hozzá, felfogom végig szerelni, de elsőkörben ka pegy sor új gyári magároknyitó tárcsapárt mert az az alapja, az utángyártott cyclo-s tárcsák gyengécskék.
Válasz #527. hozzászólásra Zalában sok helyen láttam az idei nyáron is veszett termést, lezúzott, kipergett repcét és búzát.
Ha viszont le kell aratni, akkor utána helyre kell hozni a földet, ki kell simítani a csapákat hagyományos módon.
Aztán lehet folytatni utána a notillt és reménykedni, hogy a következő év jobb lesz.
Válasz #526. hozzászólásra
Most nézem, hogy már meg is válaszolódott a kérdésem, de az utolsó kettő még izgatja a fantáziámat. Azt nem hiszem el, hogy van olyan mikor inkább veszni hagyják a termést, mert nem optimális a talajállapot a betakarításhoz. Olyan csak egy Birkás Márta féle álomvilágban van hogy !csak! optimális viszonyok mellett szabad a talajhoz nyúlni. Akkor pl. nálam idén nem lenne vetve egy szem gabona sem.
Mi történik a no-till rendszerben, mikor vizet kell ereszteni? Illetve inkább utána? Valamilyen munkagéppel elműveljük a nyomokat és annyi? Napok óta vizet engedek, jobb hogy nem látja senki, mit kell a földön művelni, hogy eltüntessük a tavakat! Ilyeneket nem mutat senki, csak a szuper talajállapotot mutogatják. Mi van ha a kombájn csak enyhén benyomalja a földet? Nem arról beszélek, mint pl. idén, mikor még a hevederes kombájn se megy el mindenhol, hanem csak mikor mondjuk 10cm-re süllyed el benne. Akkor hogyan tovább a no-till-lel? Belevetni úgy ahogy van, aztán majd az idő simít rajta valamit? Egy évek óta no-till-ben művelt talajon mekkora kárt okoz pl. egy sekély rövidtárcsázás? Vagy a no-till lényege, hogy a mélyebb rétegekben való bolygatást kell elfelejteni?
Válasz #521. hozzászólásra
A komposztot a korábban látott videón lévő géppel szerves tragyabol lehet csinálni? Ezt az alko dolgot kicsit fejtsd ki mit mikor hogyan?
Válasz #518. hozzászólásra A no tillnél ezért kezdték bevezetni a kontrollált közlekedést, mindig ugyanazon a keréknyomon haladást. De ha nagyon nedves volt a talaj és még az egyébként gumiként viselkedő talajt is összecsapázták a nagy gépek, akkor az első megfelelő szárazságú állapotban megtárcsázzák és lazítják, hogy kiegyenlítsék a nyomokat.
Vagy van aki csak fagyban megy rá már kombájnnal és valamire elhasználja az étkezésre eladhatatlan magot vagy ráengedi az állatokat legelni.
Válasz #517. hozzászólásra Szerintem meg pont ilyen szutyok időben érdemes notillezni, mert a legkevesebb taposási kárt okozza. Idén felém csak károkozással művelhetők a földek, de amint három száraz nap van, azonnal leszántanak mindent gondolkodás nélkül.
De mint mindenhol hirdetem, a no till és a csökkentett művelés önmagában nem megoldás és talajjavító módszer.
Emellett fontos a szármaradványok területen hagyása vagy lassan lebomló szerves anyag pótlása, magas koncentrációjú, széles skálájú mikrobiális oltóanyagok használata és a változatos takarónövények okszerű használata.
Enélkül csak a talajkizsigerelő földmasszírozás zajlik.
A szántás pedig minden formájában Hirosomaként érinti a talaj táplálékháló működését, mindegy, hogy beázott vagy száraz földet forgat meg az ember.
Amikor szép rögösen megy a szántás, optimális nedvességtartalomnál, akkor is nagyjából 130% CO2 távozik a talajból az adott leszántott szármaradvány szénmennyiségéhez viszonyítva, azaz mindenképp humuszgyilkos a folyamat.
Ezért kérdeztem, hogy szívesem látnék olyan talajvizsgálati adatlapokat, ahol hagyományos gazdálkodásnál jelentősen növekedett a humusztartalom az évek során.
Még senki nem mutatott ilyet, pedig növekvő humusz nélkül nem lesz jó minőségű és élő a talaj, ami elviseli az aszályt is.
Most nem beszélek a 30 aranykorona feletti földekről, mert azokban annyi még most is a mikrobiológiai tartalék dacára a folyamatos kémiai fürdőknek, hogy azok még mindent átvészelnek.
Ez a gyengébb földeken gazdálkodóknak volna a leghasznosabb, ahol a gyom sem nő már.
Válasz #521. hozzászólásra
"Muszáj lesz elkezdenem komposztot árulni, hogy mindenki megtapasztalhassa, miként is lehet az ilyen földekből laza talajt létrehozni ALKO-val."
Én vevővagok rá!
Válasz #516. hozzászólásra Biztos így van, ha ezt látod a földeiden, nem ismerem őket.
Én csak azt látom, hogy az egyik szomszédnál laza a repcetarló, szépen bomlik a szármaradvány, zöldell az árvakelés, morzsásodik és lazul a föld, pedig szuttyogós agyag a környék, július óta csak esik felém. Ez márciusra belazul, kis szárazban grubberrel meg lehet húzni majd a kukorica alá és nem kell többet masszírozni a talajt.
A vele határos leszántós, ásóboronázós, güttlerezős szomszédnál meg 5 centire nehéz belenyomni a szondát a repceföldbe és tavakban áll a dombtetőn is a víz nála.
Ha a kombájnnyom tömör marad tavaszra is, ez annak a jele, hogy a földet művelsz, nem talajt, mert a biológia lazítja a talajt, nem a vas.
A nedves föld szántásánál kevesebb káros van a talajszerkezetre és talaj táplálékhálóra, szépen fejlett eketalppal indulsz a tavasznak és szétpréselt mikrobiológiával. Az elégetett humusz mennyisége nem téma errefelé, azon jobban aggódnak külhonban a nagyok.
Engem meg végképp nem izgat a beázás, mert direktvetővel behúztam a búzát a folyós agyagba, kap szármaradványt a télre, mert nem volt elég a felszínen, komposztot tavasszal, aztán lazíthat kedvére a biológia.
Muszáj lesz elkezdenem komposztot árulni, hogy mindenki megtapasztalhassa, miként is lehet az ilyen földekből laza talajt létrehozni ALKO-val.
Válasz #518. hozzászólásra
erre azt irták másik topicban hogy az a föld akkor nem müvelhetö ebben a formában ....
Válasz #516. hozzászólásra
Miért nem szántasz még sekélyebben? meg a fejek fogásszélésségét is összébb venni.
Így - hacsak nem cuppanós iszapról van szó - meg lehet találni azt, ahol még normálisan beforgat és már nem szalonnáz. Plusz a barázdafenék se ott lesz, mint máskor.
Válasz #517. hozzászólásra
Ja tényleg, sok különbség van szántás-szántás között,és grúberezés-grúbererezés között is, tovább megyek némelyik szántás kevesebb kárt okoz sokkal kisebb széndioxid kibocsájtst hoz maga után mint egy rosszabb grúberezés. Szokás legyszerűsíteni a dolgokat hogy vagy forgatás nélküli művelés vagy nem pedig az még fontosabb hogy az adott művelésnek milyen a minősége.
Amúgy valóban a no-till felé vezető útnak, az őszi betakarítással járó esetenként elkerülhetetlenül bekövetkező nagy taposási károk bekövetkezése a legnagyobb akadálya. El sem tudom képzelni hogy van ez ott ahol már megtörtént az átállás. Ha esős az ősz nedves a talaj aratni mindenképp kell és akkor van taposás is. Nem tudok elképzelni olyan jó biológiájú talajt ahol ez nem következik be.
Megmondhatná valaki ilyenkor mit csinálnak no-tillnél!
Amúgy szántás és szántás között is óriási különbségek vannak. Jó időben amikor pereg a föld és omlik és olyan a pálya hogy vetni lehetne bele közvetlen, akkor szerintem a talajlakókat sem bántjuk annyira, sőt lazul a helyzet meglevegőzik szépen de lezártnak mondható nem szellős és gyúrt az állapotod.
Most nem ilyen meg idén nem is volt ilyen.
Viszont tarlón meg nemtud elmenni a gép mert csak kaparászik táncol, taknyos a föld teteje, 25-30centi mélyen barázdában viszont tud fogni a gép.
Sajnos most ezek vannak, de ahogy írtam is pont most elkezdeni notillezni nem lenne sikeres dolog, már ahol olyan mit itt, hogy az aratás sem ment egyszerűen sokesetben a nedvességek végett
Válasz #515. hozzászólásra
Hozzá nem nyúlnál, de bakker ahol a kombájn végigtaposta mélyen, esetleg meg is kaparászta túrta azal mi a túrót tudsz majd kezdeni????
Annak a nyomában tavasszal is tömör kemény lesz a föld és egyenetlen is marad, ezen a tél nem segít.
Szóval ilyen idők után pont elkezdeni nem szabad szerintem a notill-t! Csak akkor amikor a talajfelszín sík és nem nagyon megtaposott állapotban van, meg szerintem kezdésnek is egy fralazzal megkéne húzni hogy blegyen csíkozva, meg persze természetesen átropogtatva a talajod.
Viszont ilyenkor már nemlehet szakmailag jól lazítani, tavasszal meg végképpen nem bántjuk, felénk az eleven nyirok ha megmozdul tavasszal akkor igensok áztató eső kell hozzá, hogy kikeljen belőle valami, máskülönben mintha a kőbányába vetnél olyan a helyzet.
Úgyhogy most is szántunk. Szalonnásan, sekélyebbre véve(kb28centit mértem colostokkal ma reggel is) de elég lyukas marad az egész mert meg nem omlik a főd csak a lófejnyi hantok fényesen hullámoznak. Ezt eltárcsázni sem lehet pedig az segítene a lezártságon.
De szerintem még mindig jobban járunk hogy felveretjük, máskülönben maradhatna juh legelőnek jövő évre.
Válasz #513. hozzászólásra Hozzá nem nyúlnék, már úgy beázott hetekkel ezelőtt is már minden Zalában. A nagy tömegű szármaradvány és a beázott talaj mondjuk nem optimális kombináció, de milyen a biológiád? Látsz fehér gombaszálakat a szármaradványban? Ha nem és lehetőséged volna rá, érdemes volna Bacteriosollal megszórni, az fel tudná gyorsítani a lebontó folyamatokat. De mehetne ki rá jó biológiájú komposztkészítmény is, ha volna a háznál, vagy a szárlebontó Bactofil - ezekkel tápanyagot tudnál teremteni jövő tavaszra a szárból, vagy legalábbis annyira fellazulna a szármaradvány, hogy grubberrel is lehetne magágyat csinálni.
Ha most leforgatnád, a levegötlen talajban sok szerves anyag veszteséged volna az anaerob bontásból és humuszképződés helyett csak tovább savanyítanád és tömörítenéd a talajod. A szárbontáshoz levegőre is szükség van, ez nem jellemző mostanában a talajban, annyira telítettek.
Zalai repce szármaradványban múlt heti micélium, ilyet kellene látnod, ha jó a földed:
Válasz #502. hozzászólásra
Milyen vetőgéppel vetettétek direktbe???
Válasz #511. hozzászólásra
Szia! Szántanál e per pillanat kötött zalai mélyfekvésű,nyúlós,vizes,taposott,öntéstalajt,vagy hagynád -e rajt a nagy tömegű szármaradványt tavaszig?,vagy???,idén víz alatt is volt egy ideig.
Válasz #505. hozzászólásra Sajnos igen, messzinek tűnik az eke beolvasztása.
A gond csak az a szemlélettel, hogy a miénk az utolsó generáció, aki még képes a klímaváltozás ellen tenni - a parasztokon múlik a megfordítása, mert a szokásos mezőgazdaság a legnagyobb CO2 kibocsátó a szántásos és vegyipari műveléssel.
Ezért, ha nem lesz gyors váltás, senki nem tudja már megállítani az elszabadult klímafolyamatokat.
Szóval ez már nem termesztési megoldások körüli ráérős eszmecsere - a megmaradás a tét. A nagy országok már jelentős támogatásokkal motiválják a parasztokat a váltásra, hogy csökkentett műveléssel a karbon farmingot űzzék, minél több szenet kötve meg, a néneteknél csak a tartományi zöldtrágya támogatás több, mint a magyar területalapú, de Mao ettől fényévekre van.
Válasz #503. hozzászólásra A lusta parasztok miatt nagy a vegyianyag igény, akik nem gondolkoznak vetésforgón, társnövényeken, talajbiológián, csak beleverik a földbe a magot és követik szolgaian, amit a nagy vetőmag és vegyipari cégek tollbamondanak nekik.
Technológiát láthatod, hogy azért jópáran termelnek no-tillel minimális vegyszerrel, az emberen múlik, van-e esze megfigyelni, alkalmazkodni, tanulni.
A gépgyártók eladási volumenében máig a hagyományos talajmasszírozó eszközök uralkodnak, egyiknél sem látom az EU-ban, hogy kisebb farm méretre gyártanának direktvetőket, a nagy direktvetésre is alkalmas gépek alá meg továbbra is szántanak. Szóval nem dob semmit az eladásokon a notillesek felszerelése.
A faluban is csillognak az új tárcsák, ásóboronák és nem értik, miért nincs ezekre szükségem a direktvető mellett.
Majd néhány év múlva megértik talán...
Válasz #502. hozzászólásra Szépen jön a vetés, de nem tartasz tőle, hogy a tarack visszanő tavasszal?
Válasz #497. hozzászólásra Ez egy érdekes kísérlet lesz, mert egy jól beállt legelőn található növényállomány általában agresszívabban veszi fel a tápanyagokat, mint a kukorica.
Van kísérlet angolperjével, lucernával vetett kukoricával, ami jól sikerült, de ezeknél sem legelőbe vetettek.
Válasz #494. hozzászólásra
Azt már számtalanszor kitárgyaltuk, kitárgyalták tőlünk okosabb emberek is, hogy miért jó ha nem visszük le. Jót tesz a talaj fizikájának és biológiájának, röviden tömören ennyi. Azt viszont nem értem, mi az a fele érték?
Abban viszont meg tudlak erősíteni, hogy egyáltalán nem fogod megbánni sem 5 év múlva, sem később. Sokan sokkal korábban megérezték ennek a jelentőségét, és akik korábban áttértek erre, ők már most a no-till technológiával kacérkodnak, aztán a következő lépés, vagy akár ezzel párhuzamosan is jöhet a cover crop, vagyis a takaró növényes technológia, ahogy tette ezt pl. Mark Anson, aki a 20000 holdas birtokán tavaly már 12000 holdon takarónövényeket használt. Ha nagyban működik, akkor kicsiben meg pláne működnie kell!
Ami az én szerény javaslatom ez ügyben, hogy sose a szomszédok után menjünk, mindig csak a magunk elhatározása után nyúljunk a talajhoz, az a miénk, mi tudjuk mit mikor érdemes csinálni. Ma is pl ahogy kisütött a nap, rögtön ekére fogott a fél falu, és rohant ki sarat dagasztani, én meg inkább lemostam a rövidtárcsát és eltettem télire, mert megérdemli! Majd grúberozok ha megfelelőek lesznek a körülmények.
Válasz #504. hozzászólásra
Tegnap elmentem Gödöllőre. Érdeklődtem, figyeltem, .....
Válasz #497. hozzászólásra
Ott a pont.l Igazad van.
" környéket szerető vegyes fűmag keveréket kell vetni, ami a tél folyamán kifagy."
Fűmag helyett MAG
Azt figyeltem, hogy figyeltek-e.
Igen is számít a gépgyártó lobbi tevékenysége! A hagyományos művelés alapgépei mindenkinek megvannak, a gépértékesítést úgy lehet fokozni, ha a gépgyártók-forgalmazók ujj technológiák mellé állnak és azt elterjesztve piacot segítenek teremteni az uj gépeknek. Pl.: KITE - stip-till.
Az meg még úgyis messze van hogy mindenki eldobja az ekét.
Válasz #496. hozzászólásra
Kinek fizetted 10 000 et? Mit kaptál érte?
Válasz #501. hozzászólásra
1. Jól értem, hogy azt írtad, a no-tillnek nagyobb a vegyszerigénye? (legalábbis gyomirtó)
2. A gépgyártók érdekeltsége nyilvánvaló: az új technológia bevezetése új eszközöket kíván.
Elég rossz lett a kép, majd lesz jobb is.
nov. vetésű triti.
3 éve nem művelt talaj tejes tarack fertőzött, totálozva. direktbe vetve.
Válasz #477. hozzászólásra "A vegyszergyártó meg a gépgyártó lobbi szítja az eke meg tárcsa ellenességet."
Ezen elcsodálkoztam.
A vegyszergyártók nélkül a notillesek 90%-a semmit nem termelne, mert a totált úgy fogyasztják, mint csecsemő az anyatejet.
A notillel lendült fel ezeknek az ipara.
A gépgyártók meg miért is volnának érdekeltek, hogy egy parasztnak csak egy direktvetőgépe legye a számtalan grubber, borona, eke, ásóborona, kombinátor meg ahány név a naptárban helyett?
Mi lenne ebben az üzlet?
Az általad leírt művelési eljárás biztosan eredményes.
A probléma gyökere csak annyi, hogy egy leromlott állapotú talajon gazdálkodsz és ehhez a leromlott állapothoz keresed a legjobb megoldást. Minden talaj leromlott állapotú, amíg nem éri el az adott területre jellemző maximális humuszmennyiséget.
Én pedig a talaj javítom fel arra a szintre, ami már lehetővé teszi tetszőleges műveléstechnológia alkalmazását, akár a notillt is.
Válasz #494. hozzászólásra Ha leviszi a szalmát az erőműbe, pont annyi tonna szerves anyagtól esik el a talajélet.
Éhező mikrobák pedig nem gyarapítanak humuszt, ha nincs miből, utána pedig minden talajmozgatásnál csak elég a maradék humuszból.
Humusz nélkül pedig megszűnik a tápanyagszolgáltatás, sivatag lesz a földből.
Amíg van műtrágya, addig még nő valami a földben, de utána már a gyomok is alig.
Válasz #496. hozzászólásra A kifagyó vegyes fűmag keverék valami félreértés lesz, mert ilyet nem ismerek.
Legtöbbször nagy változatosságú, kifagyó fedőnövény keverékről beszélek az őszi programoknál, abban nincsen fű (legfeljebb fűfélék családjába tartozó gabona, mint a tavaszi zab).
Ha nem szánt az ember, egyre kevesebb gyommal kell számolnia, de ennek már leírtam a biológiai okát.
Válasz #492. hozzászólásra A magyar néphiten túl ennek a "kéményhatásnak" semmilyen nyomát nem láttam.
Az ausztráloknál terjed a header stripper kombájn, ami csak a kalászt tépi, s lábon hagyja a teljes hosszúságú szalmát - pedig náluk igen fontos a talaj vízmegőrzése.
Válasz #496. hozzászólásra
És mi az a fűmagkeverék ami a télen kifagy? Érdekes
Egyébként az áhított talajállapot(kirugógózott föld), meg a beállt talajélet legeltetéssel megspékelve rendelkezésre áll sokmindenkinél aki kiváncsi, jövőre belehúzok vagy 20m kukoricát a legelőbe direktbe, meglátjuk.
Válasz #493. hozzászólásra
Érdekes. Mi azért tárcsázunk, hogy minél több gyom kikeljen, és kevesebb maradjon jövőre.
Mert ugye a gyommag 50 évig életképes. De ha egyszer már kikelt, az többé már nem fog.
"a csapból is az folyik hogy a búzatarlót egyből tárcsázni kell aratás után,"
Netparaszt technológia szerint a környéket szerető vegyes fűmag keveréket kell vetni, ami a tél folyamán kifagy.
Ha jól tévedek, nekem ez az információ 10 000 forintomba került. Nektek csak egy üveg sörbe fog. (ha lesz pénzetek, megisszátok az egészségemre).
úgy,mint a kémény.
az idei éven szivattyúként működött,tehát nem igaz,hogy kiszárad. ha van eső.
Válasz #468. hozzászólásra
Otis:
"Vannak akik le/beforgatják, vannak akik a felszínen hagyják. Én utóbbiak közé sorolnám magam, és még soha nem éreztem hátrányát."
Szerintem meg jó lenne tudnom, hogy miért jobb, ha holnaptól nem viszem le, hanem ott hagyom.
Mivel eddig levittem és nem tudom, hogy miért lesz jobb, ha inkább ott hagyom.
Igaz, hogy kapok érte cserébe fele értéket, de az itt olvasók zöme ezt még fel sem fogja.
Javíts ki, ha tévedek.
Magyarul erősíts meg abban, hogy nem fogom 5 év múlva megbánni, hogy a forgatás nélküli technológiára áttértem. illetve ennek fele Netparaszt technológia lesz.
Így egy csapásra két kontrollt is kapok.
Válasz #492. hozzászólásra
mondjuk ezt én sem szoktam szerintem baromság,én is várok őszig ha jön ki gyom de jön akkor kap egy totált,és szántás.
De a csapból is az folyik hogy a búzatarlót egyből tárcsázni kell aratás után, mivel a kialló szármaradványok olyanok mint a kémények: kiaramlik rajtuk a talajnedvesség.. S ahogy előbb a képen is látható volt, meg én is tapasztaltam a szomszédnál, hogy novemberig semmi munkát nem végeztek rajtuk. Akkor most kiszárad vagy sem? Vagy ez is marketing a rövidtárcsásokanak?
Ez az!
Végre felébredtetek!
Válasz #488. hozzászólásra
Valószínű
Válasz #487. hozzászólásra
itt akkor sem volt semmi
csak most kezdte de nem vészes.
Válasz #487. hozzászólásra
Attól tartok e témában sok tapasztalat fog gyülni jövöre
Válasz #486. hozzászólásra
Dehogynem csak szeptember óta esik a sárrét szószerint sár rét