Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR414.08 FtUSD399.68 FtCHF436.3 FtGBP490.92 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #342. hozzászólásra A jó tapasztalat megvolt, már csak tudatosan alkalmazni kell.
Egy aprómag vetőszekrény a tarlóhántásra/lazításra használt eszközökön nem nagy vesződség, a nyereség oldalát magad is láttad.
Ami nitrogén elment volna a télen, azt megfogta az olajretek, tavasszal pedig lebomlása során pont akkor adta vissza a biológiailag megkötött nitrogént, amikor a kukoricának szüksége volt rá.
Emellett lazította a talajod a karógyökerével és biztosította a csapadék mélyre szivárgását.
Már csak a változatosságot növeld a keverékben, meg fog sokszorozódni ez a jótékony hatás.
Szerintem működne a diretkvetéses rendszer itt nálunk is, csak nincs meg hozzá a technikai lehetőségünk és ez egy ördögi kör mert amíg nem látjuk bizonyítottan hogy ez folyamatosan működik addig senki nem is fog drága masínákba beleszaladni.
Félig megvan a 12soros White gép direktnek, de mint írtam a tömörítő keréksor mindenképpen kellene rá fémből!
Aztán cyclo magároknyitó tárcsák vannak rajta, előző tulaj ilyet vett rá, de már levannak futva. Jövőre vesze kegy sor kanadai-t rá az biztos.
Továbbá ígértek nekem sortisztítókat 6sorhoz, a másik 6-ot lemásolnám. Lassan felöltöztető félben van a gép, valahol elkell kezdeni, de az alap adott.
Viszont ezzel csak kapás sortávra tudok vetni, gabonára nincsen technikám szóval csak olyan talajokon tudom majd megcsinálni ahol két kapást forgatok.
Vízesedésre árvízre hajlamos területeken nekem megvan már a stratégiám, viszont csak kalászosok után jó!
Csináltam olyat folyamatosan ugye, hogy zöldtrágya. Ez önmagában megkérdőjelezhető hogy mennyire jó vagy nemjó. Idén nagyon jó lett volna, persze most csak egy kevés volt, pedig most kellett volna minden tarlót bolondítani.
Szóval kétéve csináltam olyat, hogy lehántottuk ugye a búzatarlókat. Volt egy pár tábla amit meghúztam a Fralazzal, majd rászórtuk a fogott olajretek magot és egy sor rövidtárcsával talajba is forgattam.
Szépen kikelt pedig száraz év volt, majd hosszú ősz, és bizony az egykét jó esőtől olyan szépen kifejlődött hogy ihajj.
Azt vettük észre, hogy mire minden levolt forgatva, talajba dolgozva, addigra meg be is esőzött rendesen és nembírtunk földre menni.
Hát úgyhagytam a mellkas felé érő olajretek erdőt a földön! Hatalmas nagy répatest jellegű gyökeret hozott, ami egyébként retek volt nyílván, csak az alakja ilyen cukorrépás jellegű volt és 30centinél is mélyebbre ment le a földben.
Tavasszal minden por lett ebből a hatalmas tömegből! Semmi több, a talajfelszín meg televolt 30centinél mélyebb lyukakkal, bennük egy kis retektest szármaradvány róst anyag.
Aztán jött az árvíz, ráment a földre. Majd amikor lefolyt róla igaz kicsit megkésve de egy sor műveléssel fain talajt tudtunk csinálni. A víz lefolyása után is megmaradtak a lyukak mindenhol csak kisit összemosódtak. Aztán lett rajta kemény jó kukorica.
Ha lesz kicsit több időm, és gabona tarlóba tavaszi vetésű növény kerül akkor fogok ezzel foglalkozni még az biztos, csak az idén nagyon elvoltam havazva.
Sőt! lehet, hogy a lazítóra fogok szerelni egy spéci aprómagszórót mint a simbákon is van és a tárcsázott tarlót ahogy lelazítom a kések nyomába beleszóratom vele a magot majd, ugye már 5 késes a fralaz, azthiszem 58centi késtávolságokkal.
Jó irányba gondolkodsz!! Én ezt azzal egészíteném ki csupán van száraz év aszályos talajművelési stratégiával és van csapadékos és belvízre hajló idö- a hozzá tartozó stratégiával.. Ha igy haladunk akkor akár a vész forgató könyv is elö kerül és a semmit se csinálni azaz a no- till - stratégia lesz a leg inkább kifizetődő mert lehet választani hogy ma vagy holnap esetleg holnap után áll majd meg a viz és olyankor már mindegy hogy lazító eke tárcsa vagy t-d volt az ami öszel a talajt művelte mert még mindig a viz az úr!! A többi csak a képzelet szüleménye na és egy kis marketing..
Pont az a jó benne, hogy a lucerna gondolom már 4-5 éve ott van, így nézve megvan az átállási időszak. Érdekes módon egyébként nálunk a legkötöttebb talajokra is jellemző az, hogy a 2-3 éves vagy idősebb lucerna földön sokkal később áll meg a víz mint a többin. Eddig én ezt nem a no-till miatt kialakult talajszerkezet-javulásnak tudtam be, hanem annak, hogy a lucerna kiszívja belőle a vizet rendesen, meg nyáron kireped a föld mint a szar, és ott sok víz elmegy, meg a repedések leviszik a fentről jövőt. Bár lehet hogy ez a 2 egy és ugyanaz.
Ezen lehetne elmélkedni, hogy akkor mi is a jobb? Ha a kapillárisokon, melyek közül néhányba az ember lábbelije is elveszne felénk , kipárolog a víz, viszont ugyanezen a csapadékot be tudja a talaj fogadni, vagy az hogy mindenáron zárjuk a földet, de ahol kifelé nehezen megy, ott lefelé is.
Az a baj, hogy nincs erre időnk még, mert nem bírtuk utolérni magunkat és egykét évig ez még biztosan fenn fog állni, mert hajtás van folyamatosan.
Továbbá a bérelt területeken ilyet csinálni butaság, ezt csakis saját pályán szabad elkezdeni és csinálni.
Én talán úgyfogom kezdeni a direktvetést, hogy kis táblán szója után lehúzom fralazzal és úgyhagyom, tavasszal abba fogok vetni direkt kukoricát.
A tápanyag pótlással van bajom, megkellene csinálni a nagyvetőgépre a direktvetős műtrágyás csoroszlyákat is akkor jobban el lehetne osztani a kijuttatandó dózisokat
Válasz #336. hozzászólásra Rég követem az értékes hozzászólásaid - érdemes volna bevetned a komposzt és összetett fedőnövény vonalat, hogy a kötött talajból lazább legyen.
Utána már nem lesz gond a tömörödéssel, ritkán kell a fralazhoz nyúlni.
Ez volt az első direktvetett éved ezen a földön?
Ha belekezdtél akkor folytasd is mert 3-4év után alakul majd a talajod!
Mindig a sorba vessél és a forgókat lazítsd át Fralazzal vagy ilyen hasonló lazítóval ami nem forgatja meg a földet csak lazítja és vissza is zárja.
Én is gondolkodtam ezek de nem sikerült még felállítani a rendszert erre. Igaz kialakult a hosszútávú vetésforgónk, több táblán szója és kukorica váltogatja egymást és mindkettőt ugyan azon géppel vetjük egy sortávra, talán itt tudok majd kezdeni valamit az egésszel.
A White jó lenne erre, de kellene egy sor vas tömörítőkerék hátra, illetve a sornyitó tárcsa elég nagy hullámú, egy egyenes apró sűrű recézett alkalmasabb volna kötött talajon szerintem.
Az a baj pont a jó földjeinket tudom így vetni mármint ezzel a vetésforgóval aztán itt próbálgatni nemigen lehet mert ezen tudunk termelni a többi sallang az csak a munkát kívánja de 5évből egyszer hoz...
Viszont ha nem próbálom ki akkor sosem tudom meg hogy működne e ez az egész történet
Válasz #329. hozzászólásra
Ahol nem szántok ott nekem tárcsa+terrano megy kukorica után. Ez így optimálisan elintézi a kórót és kb 30-35 literrel megvan. Olyan földben ahol 2 traktor húzna 1 ekét. A lazítást inkább a gabonatarlókon csinálom mert ez a grubber is lemegy 30 centire és itt 10 kés van a 3 méteren nem négy mint a lazítón.
Az jobban bekeveri az alaptrágyát meg a gyomokat is jobban kiforgatja.
Válasz #327. hozzászólásra
Egy gabona tarlónak 3 menetre van szüksége ahhoz hogy a télig ne gazosodjon fel. Ez most lehet tárcsa vagy carrier vagy kultivátor vagy esetleg tarlókezelés. Főleg akkor ha hosszú az ősz.
Nálunk ez annyit jelentett hogy a tárcsázás után lazítóztam és utána felgyomosodáskor kapott egy terranot, és novemberben újból rá kellett terranoval menni mert kigyomosodott és meg is ülepedett addígra. Tudom hogy ez így nem egy olcsó technológia de ez simán felveszi a szántással is a versenyt. És a lényeg az hogy széjjelhúzza a munkacsúcsot. Meg igazából nem érdekel 15-20 liter gázolaj mikor esetleg tonnákról van szó. A no- till oda való ahol elsűllyednek a gépek a földben, nem ahol elszakadnak a lazítón a nyírócsavarok.A másik dolog a műtrágya bekevertetés és a gyomirtás megoldatlansága.
Szerintem nem is a kultivátoros művelésnél van igen sok megtakaritás hanem a direktvetésnél.
Egyébként napraforgó szója és kalászosok után egy jó eszközzel lehet spórolni.
Tavaly a Condisk-el csináltam ilyen területeket egymenetben 30centi mélyen is hengerével lezárva jó időben nem ragadt stb... Egy sor rövidtárcsával ollyan talajokat lehet csinálni utána mint a vaj. Nekem ez 25 literből megvolt, illetve a lapos közép kötött táblákon még kevesebből.
Sőt ha olyan vetőgép lenne akkor csak egy sor művelet és rapiddal prontóval vethetsz utána.
Vagy ha meghagyom tavaszi alá és nemakarok sorközött vakarózni majd hanem komplexet kirakom ősszel mondjuk condiskel bedolgozom, nitróból meg mondjuk kirakom vetőgéppel az 5mázsát mint sokan igy teszik akkor lehetne vetni egy művelőmenetbe és kész.
A rossz nyirok táblákon a lazitó rövidtárcsa kombináció eddig mindig olcsóbb volt és jobb is mint a rossz szántás...
Viszont ha jó szántani és egysorral elmunkálható vetésre készen akkor az sem drágább.
Szerintem nem itt a spórolás lényege hanem az, hogy legyen tökéletes kultúrállapotú talajunk jó magággyal.
Válasz #314. hozzászólásra
Igen, valójában amióta jobbak a felvásárlási árak és jobb a jövedelmezőség azóta nem nagyon kell foglalkozni 5-10 liter fogyasztás különbségekkel, hanem azt a megoldást kell választani melyik egyébként jobb-hatékonyabb, és több terméshez juttat az adott helyzetben.
A direktvetéses művelés rendszeresen alkalmazva szerintem olyan gyenge termőhelyeken lehet nyerő ahol jó terméseket nem lehet elérni, vagy az erózió-defláció egyébként lehetetlenné tenné a termelést.
Válasz #314. hozzászólásra
Igen, valójában amióta jobbak a felvásárlási árak és jobb a jövedelmezőség azóta nem nagyon kell foglalkozni 5-10 liter fogyasztás különbségekkel, hanem azt a megoldást kell választani melyik egyébként jobb-hatékonyabb, és több terméshez juttat az adott helyzetben.
A direktvetéses művelés rendszeresen alkalmazva szerintem olyan gyenge termőhelyeken lehet nyerő ahol jó terméseket nem lehet elérni, vagy az erózió-defláció egyébként lehetetlenné tenné a termelést.
Mint ahogy írtam is, kizárólag a "hatalmas" gázolaj-megtakarításról alkotott ködöt akartam kissé oszlatni, semmit több. Természetesen sokkal hamarabb lehet ugyanazt a területet megművelni, ez nem kérdés, meg számos más előnye is van ez nem kérdés, de ezekkel nem foglalkoztam.
Nem műtrágyás de minden rajtavan előkészitve, sőt a tárcsás csoroszlyák is rajta vannak konzolostól kompletten tehát könnyen gyorsan felszerelhető a tartály meg ezek összekötő tengelye ha kell, vagy nitrosolosra is rakható.
Retkes fődjeim úgy vannak ahogy hagytam.
Kalászos után lazitottam majd rövidtárcsa és bele a zöldtrágya. Kifagyott kirohadt és lyukak maradtak a talajban mindenhol tövek helyén.
Egy sor rövidtárcsát adok neki hogy legyen egy kb 8centis porhanyós magtakaró réteg illetve az injektálósoknak is ennyi kell hogy a kések felett legyen folyós főd.
Aztán vetek bele kukoricát és kész.
Van egykét kisebb táblán kontrollom majd, van amit plusszba leszántottam, van amit csak tárcsával forgattam mulcsba.
A white-on vannak sornyitók és plussz rugók a nagyobb kocsinyomáshoz.
Ha lesz rajta műtrágya tartály valamilyen formában akkor szója után megfogom próbálni direktbe vetni kukoricát vele, csak vagy 5mázsa műtrágyát akkor kiakarok rakni talajba sormellé mert ebben az esetben másképpen nem tudok tápanyagot pótolni neki
Szerintem a "Szántsunk vagy ne?" kérdésben a legnagyobb hülyeség, ami ráadásul bele is égett sokak, de főleg a média agyába, hogy azért ne szántsunk mert az sokkal több gázolajba kerül, és az mekkora költség. Ez egy hülyeség!
Szántásos tecn.: gabona után: Carrier-5L + szántás-30L + tavaszi magágyk.-5L = 40L
Lazításos tecn.: Carrier-5L + carrier 2. sor-5L + Lazítás 20L + tavaszi magágyk.-5L = 35L
Top Down techn.: Carrier-5L + TD-20L + tavaszi magágyk.-5L = 30L
A szántásos és a TD-s technológia között van 10L, ami a 420Ft-os gázolaj támogatással csökkentett összegével szorozva bruttó 3300 Ft/ha. Ez egy intenzív ráfordításnak, ahol 200e Ft körül van a bekerülés, csak 1,65%-a. Szinte semmi. Ennek ellenére az első dolog ami mindenkinek eszébe jut az a kevesebb üzemanyag felhasználás. Ráadásul errefelé akik nyár végén alapműveltek, azoknak fullra felgyomosodott, és szinte mindenki glifozátozta a területét. Ez már kapásból több, mint az üzemanyag árelőnye. Nem azt mondom hogy egyik vagy másik technológia a jobb, csak ez a dolog már régen zavart, és gondoltam megosztom veletek.
Válasz #311. hozzászólásra
repcének, búzának meg árpának nem is kell szántani, még itthon sem.
Nekem is van néhány táblám ami 2004-ben volt utoljára szántva. Tárcsával lazítóval meg nehézkultivátorral többre megyek az ennyire nehéz talajon.
Viszont az a tapasztalatom hogy középkötött vagy laza földben a kapás növények között érdemes szántani. Jobb a növény kezdeti fejlődése meg sokkal könnyebb 100%-os gyomirtást elkövetni.
Válasz #306. hozzászólásra
Mi is ismerünk vagy halotunk már ilyet!!Othol náluk remekül müködik a dolog de amikor le jönnek hozánk a szúrkos -feketébe és el kezdik ezt eröltetni..Hirtelen nagyon de nagyon le romlanak az eredmények és nem sok idö múltán már a bukta is bekövetkezik!!!! Ezt már próbálták Belgák Angolok esetenként Németek és Osztrákok is..
Ez így van,saját tapasztalat.Az ősszel,egyik gazdatársam hagyományos technológiájához képest,fél milla maradt a zsebembe.Egy kis türelem,és a fogyasztás mérése is megoldott lesz.Folyamatba a digitális számláló beszerelése.
Számolni a saját költésegeket, kísérletezni a technológiákkal. Évről évre összehasonlítani a számításokat.
Kérdezz ha nem tudsz valamit.
Mérni kell az üzemanyag felhasználást, mert ez a legnagyobb ktsg.
Csak annyiszor művelj amennyiszer szükséges.
Kövess el mindent, hogy ne tömörödjön a talaj. Megfelelő talajszerkezet legyen. Ügyelni a részletekre.
Pontosan!
Ittis kibújt elég sok árvakelés, búza repce gyom akármi. Nem is bánom mert ennyivel kevesebb lesz szezonra.
Tavasszal majd a rövidtárcsa ad neki, illetve szóját úgyis április végén vetünk ott lesz idő előtte hagyom hagy nőjön fel a gyom letolom totállal aztán vetünk majd bele.
Mondjuk ami alá szántva lett és nemtudom hamar elhúzni ott ez nem így fog történni.
Búzára visszatérve nyugi legyen még, majd tavasszal kiderűl mi is lesz pontosan addig no para
nekem a terület 30% nincs kikelve,de nem izgulok.
eddig olyan még nem volt,hogy a búza ne keljen ki,és olyan se ,hogy kifagyott volna.....
És nézegettem a szántás nélküli területeimet,ahová tavaszi fog kerülni,és van benne árvakalés.....NO PARA!
Csak annyi hogy nem keltek ki!! Van egy 20 ha- ami legfeljebb 30% kelésben van.. És kicsit se vagyok meg gyözödve hogy a többi az ki fog kelni..És ha mégis ki jön nagy keservesen mi lesz majd abból! Felénk nagyon dúrván üresek a területek!!
Attól tartok hogy elkezdhetünk jó páran azon gondolkodni hogy mit teszünk a búza vetésünk helyére!! Mert felénk ahogy a dolgok állnak igencsak lehangoló!!
2544 hozzászólás
Válasz #342. hozzászólásra A jó tapasztalat megvolt, már csak tudatosan alkalmazni kell.
Egy aprómag vetőszekrény a tarlóhántásra/lazításra használt eszközökön nem nagy vesződség, a nyereség oldalát magad is láttad.
Ami nitrogén elment volna a télen, azt megfogta az olajretek, tavasszal pedig lebomlása során pont akkor adta vissza a biológiailag megkötött nitrogént, amikor a kukoricának szüksége volt rá.
Emellett lazította a talajod a karógyökerével és biztosította a csapadék mélyre szivárgását.
Már csak a változatosságot növeld a keverékben, meg fog sokszorozódni ez a jótékony hatás.
Szerintem működne a diretkvetéses rendszer itt nálunk is, csak nincs meg hozzá a technikai lehetőségünk és ez egy ördögi kör mert amíg nem látjuk bizonyítottan hogy ez folyamatosan működik addig senki nem is fog drága masínákba beleszaladni.
Félig megvan a 12soros White gép direktnek, de mint írtam a tömörítő keréksor mindenképpen kellene rá fémből!
Aztán cyclo magároknyitó tárcsák vannak rajta, előző tulaj ilyet vett rá, de már levannak futva. Jövőre vesze kegy sor kanadai-t rá az biztos.
Továbbá ígértek nekem sortisztítókat 6sorhoz, a másik 6-ot lemásolnám. Lassan felöltöztető félben van a gép, valahol elkell kezdeni, de az alap adott.
Viszont ezzel csak kapás sortávra tudok vetni, gabonára nincsen technikám szóval csak olyan talajokon tudom majd megcsinálni ahol két kapást forgatok.
Válasz #341. hozzászólásra
Vízesedésre árvízre hajlamos területeken nekem megvan már a stratégiám, viszont csak kalászosok után jó!
Csináltam olyat folyamatosan ugye, hogy zöldtrágya. Ez önmagában megkérdőjelezhető hogy mennyire jó vagy nemjó. Idén nagyon jó lett volna, persze most csak egy kevés volt, pedig most kellett volna minden tarlót bolondítani.
Szóval kétéve csináltam olyat, hogy lehántottuk ugye a búzatarlókat. Volt egy pár tábla amit meghúztam a Fralazzal, majd rászórtuk a fogott olajretek magot és egy sor rövidtárcsával talajba is forgattam.
Szépen kikelt pedig száraz év volt, majd hosszú ősz, és bizony az egykét jó esőtől olyan szépen kifejlődött hogy ihajj.
Azt vettük észre, hogy mire minden levolt forgatva, talajba dolgozva, addigra meg be is esőzött rendesen és nembírtunk földre menni.
Hát úgyhagytam a mellkas felé érő olajretek erdőt a földön! Hatalmas nagy répatest jellegű gyökeret hozott, ami egyébként retek volt nyílván, csak az alakja ilyen cukorrépás jellegű volt és 30centinél is mélyebbre ment le a földben.
Tavasszal minden por lett ebből a hatalmas tömegből! Semmi több, a talajfelszín meg televolt 30centinél mélyebb lyukakkal, bennük egy kis retektest szármaradvány róst anyag.
Aztán jött az árvíz, ráment a földre. Majd amikor lefolyt róla igaz kicsit megkésve de egy sor műveléssel fain talajt tudtunk csinálni. A víz lefolyása után is megmaradtak a lyukak mindenhol csak kisit összemosódtak. Aztán lett rajta kemény jó kukorica.
Ha lesz kicsit több időm, és gabona tarlóba tavaszi vetésű növény kerül akkor fogok ezzel foglalkozni még az biztos, csak az idén nagyon elvoltam havazva.
Sőt! lehet, hogy a lazítóra fogok szerelni egy spéci aprómagszórót mint a simbákon is van és a tárcsázott tarlót ahogy lelazítom a kések nyomába beleszóratom vele a magot majd, ugye már 5 késes a fralaz, azthiszem 58centi késtávolságokkal.
Válasz #340. hozzászólásra
Jó irányba gondolkodsz!! Én ezt azzal egészíteném ki csupán van száraz év aszályos talajművelési stratégiával és van csapadékos és belvízre hajló idö- a hozzá tartozó stratégiával.. Ha igy haladunk akkor akár a vész forgató könyv is elö kerül és a semmit se csinálni azaz a no- till - stratégia lesz a leg inkább kifizetődő mert lehet választani hogy ma vagy holnap esetleg holnap után áll majd meg a viz és olyankor már mindegy hogy lazító eke tárcsa vagy t-d volt az ami öszel a talajt művelte mert még mindig a viz az úr!! A többi csak a képzelet szüleménye na és egy kis marketing..
Válasz #336. hozzászólásra
Pont az a jó benne, hogy a lucerna gondolom már 4-5 éve ott van, így nézve megvan az átállási időszak. Érdekes módon egyébként nálunk a legkötöttebb talajokra is jellemző az, hogy a 2-3 éves vagy idősebb lucerna földön sokkal később áll meg a víz mint a többin. Eddig én ezt nem a no-till miatt kialakult talajszerkezet-javulásnak tudtam be, hanem annak, hogy a lucerna kiszívja belőle a vizet rendesen, meg nyáron kireped a föld mint a szar, és ott sok víz elmegy, meg a repedések leviszik a fentről jövőt. Bár lehet hogy ez a 2 egy és ugyanaz.
Ezen lehetne elmélkedni, hogy akkor mi is a jobb? Ha a kapillárisokon, melyek közül néhányba az ember lábbelije is elveszne felénk , kipárolog a víz, viszont ugyanezen a csapadékot be tudja a talaj fogadni, vagy az hogy mindenáron zárjuk a földet, de ahol kifelé nehezen megy, ott lefelé is.
Válasz #334. hozzászólásra
Az nem lett rosz, meilyk fajták voltak a gyengébek?
Válasz #337. hozzászólásra
Az a baj, hogy nincs erre időnk még, mert nem bírtuk utolérni magunkat és egykét évig ez még biztosan fenn fog állni, mert hajtás van folyamatosan.
Továbbá a bérelt területeken ilyet csinálni butaság, ezt csakis saját pályán szabad elkezdeni és csinálni.
Én talán úgyfogom kezdeni a direktvetést, hogy kis táblán szója után lehúzom fralazzal és úgyhagyom, tavasszal abba fogok vetni direkt kukoricát.
A tápanyag pótlással van bajom, megkellene csinálni a nagyvetőgépre a direktvetős műtrágyás csoroszlyákat is akkor jobban el lehetne osztani a kijuttatandó dózisokat
Válasz #336. hozzászólásra Rég követem az értékes hozzászólásaid - érdemes volna bevetned a komposzt és összetett fedőnövény vonalat, hogy a kötött talajból lazább legyen.
Utána már nem lesz gond a tömörödéssel, ritkán kell a fralazhoz nyúlni.
Válasz #334. hozzászólásra
Ez volt az első direktvetett éved ezen a földön?
Ha belekezdtél akkor folytasd is mert 3-4év után alakul majd a talajod!
Mindig a sorba vessél és a forgókat lazítsd át Fralazzal vagy ilyen hasonló lazítóval ami nem forgatja meg a földet csak lazítja és vissza is zárja.
Én is gondolkodtam ezek de nem sikerült még felállítani a rendszert erre. Igaz kialakult a hosszútávú vetésforgónk, több táblán szója és kukorica váltogatja egymást és mindkettőt ugyan azon géppel vetjük egy sortávra, talán itt tudok majd kezdeni valamit az egésszel.
A White jó lenne erre, de kellene egy sor vas tömörítőkerék hátra, illetve a sornyitó tárcsa elég nagy hullámú, egy egyenes apró sűrű recézett alkalmasabb volna kötött talajon szerintem.
Az a baj pont a jó földjeinket tudom így vetni mármint ezzel a vetésforgóval aztán itt próbálgatni nemigen lehet mert ezen tudunk termelni a többi sallang az csak a munkát kívánja de 5évből egyszer hoz...
Viszont ha nem próbálom ki akkor sosem tudom meg hogy működne e ez az egész történet
Válasz #334. hozzászólásra
Kukorica
Válasz #333. hozzászólásra
Így vetettem a 9 különböző kukoricafajtát direkt vetéssel
termés eredmény:
5,7 T-tól 11,8 T-ig fajtától függően.
Ki milyen eredményeket ért el direktvetésű kukoricában?
Na egy ilyet gyerekek. Egy 170 Le trakival, 250 kg-os csoroszlyanyomás. Szerintem ez átvág mindem mulcsot. JD-os direktvetőknek nincs ilyen nyomása.
http://www.greatplainsmfg.com/pdf/features/Spartan_607_ENG.pdf
No hazahoztuk ma a 12soros White-ot.
6497-es trakival elugrottunk érte kora délután már itthon is volt.
Válasz #329. hozzászólásra
Ahol nem szántok ott nekem tárcsa+terrano megy kukorica után. Ez így optimálisan elintézi a kórót és kb 30-35 literrel megvan. Olyan földben ahol 2 traktor húzna 1 ekét. A lazítást inkább a gabonatarlókon csinálom mert ez a grubber is lemegy 30 centire és itt 10 kés van a 3 méteren nem négy mint a lazítón.
Az jobban bekeveri az alaptrágyát meg a gyomokat is jobban kiforgatja.
Válasz #328. hozzászólásra
Én pl.kukitarlót csak zúztam,utánna ment novemberbe a lazító.Nem néz ki rosszabbul,mint egy csúnya szemetes szántás.
Válasz #327. hozzászólásra
Egy gabona tarlónak 3 menetre van szüksége ahhoz hogy a télig ne gazosodjon fel. Ez most lehet tárcsa vagy carrier vagy kultivátor vagy esetleg tarlókezelés. Főleg akkor ha hosszú az ősz.
Nálunk ez annyit jelentett hogy a tárcsázás után lazítóztam és utána felgyomosodáskor kapott egy terranot, és novemberben újból rá kellett terranoval menni mert kigyomosodott és meg is ülepedett addígra. Tudom hogy ez így nem egy olcsó technológia de ez simán felveszi a szántással is a versenyt. És a lényeg az hogy széjjelhúzza a munkacsúcsot. Meg igazából nem érdekel 15-20 liter gázolaj mikor esetleg tonnákról van szó. A no- till oda való ahol elsűllyednek a gépek a földben, nem ahol elszakadnak a lazítón a nyírócsavarok.A másik dolog a műtrágya bekevertetés és a gyomirtás megoldatlansága.
Válasz #314. hozzászólásra
És miért kell a lazító elé a 2 sor carriel?Nállam egy sor sincs.Ezért nem mindegy,milyen a lazító keverő hatása.
Szerintem nem is a kultivátoros művelésnél van igen sok megtakaritás hanem a direktvetésnél.
Egyébként napraforgó szója és kalászosok után egy jó eszközzel lehet spórolni.
Tavaly a Condisk-el csináltam ilyen területeket egymenetben 30centi mélyen is hengerével lezárva jó időben nem ragadt stb... Egy sor rövidtárcsával ollyan talajokat lehet csinálni utána mint a vaj. Nekem ez 25 literből megvolt, illetve a lapos közép kötött táblákon még kevesebből.
Sőt ha olyan vetőgép lenne akkor csak egy sor művelet és rapiddal prontóval vethetsz utána.
Vagy ha meghagyom tavaszi alá és nemakarok sorközött vakarózni majd hanem komplexet kirakom ősszel mondjuk condiskel bedolgozom, nitróból meg mondjuk kirakom vetőgéppel az 5mázsát mint sokan igy teszik akkor lehetne vetni egy művelőmenetbe és kész.
A rossz nyirok táblákon a lazitó rövidtárcsa kombináció eddig mindig olcsóbb volt és jobb is mint a rossz szántás...
Viszont ha jó szántani és egysorral elmunkálható vetésre készen akkor az sem drágább.
Szerintem nem itt a spórolás lényege hanem az, hogy legyen tökéletes kultúrállapotú talajunk jó magággyal.
Válasz #314. hozzászólásra
Igen, valójában amióta jobbak a felvásárlási árak és jobb a jövedelmezőség azóta nem nagyon kell foglalkozni 5-10 liter fogyasztás különbségekkel, hanem azt a megoldást kell választani melyik egyébként jobb-hatékonyabb, és több terméshez juttat az adott helyzetben.
A direktvetéses művelés rendszeresen alkalmazva szerintem olyan gyenge termőhelyeken lehet nyerő ahol jó terméseket nem lehet elérni, vagy az erózió-defláció egyébként lehetetlenné tenné a termelést.
Válasz #314. hozzászólásra
Igen, valójában amióta jobbak a felvásárlási árak és jobb a jövedelmezőség azóta nem nagyon kell foglalkozni 5-10 liter fogyasztás különbségekkel, hanem azt a megoldást kell választani melyik egyébként jobb-hatékonyabb, és több terméshez juttat az adott helyzetben.
A direktvetéses művelés rendszeresen alkalmazva szerintem olyan gyenge termőhelyeken lehet nyerő ahol jó terméseket nem lehet elérni, vagy az erózió-defláció egyébként lehetetlenné tenné a termelést.
Válasz #322. hozzászólásra
Mint ahogy írtam is, kizárólag a "hatalmas" gázolaj-megtakarításról alkotott ködöt akartam kissé oszlatni, semmit több. Természetesen sokkal hamarabb lehet ugyanazt a területet megművelni, ez nem kérdés, meg számos más előnye is van ez nem kérdés, de ezekkel nem foglalkoztam.
Válasz #314. hozzászólásra
Egyvalamit nem említettél.Az üzemóra értékét.Szántásban lényegesen több pörög bele, mint pl egy nehézkultivátornál.És ez lényeges külömbség!
Válasz #320. hozzászólásra
neeeeeeeem hazai gép
Válasz #319. hozzászólásra
SK-ból?
Válasz #318. hozzászólásra
neeeeeeeeeem
Válasz #317. hozzászólásra
2kata?
agrárgépek?
Válasz #316. hozzászólásra
Ez az amit nemtudok
gazdától amúgy
Válasz #315. hozzászólásra
gazdától v kereskedőtől vetted?
Válasz #313. hozzászólásra
Nem műtrágyás de minden rajtavan előkészitve, sőt a tárcsás csoroszlyák is rajta vannak konzolostól kompletten tehát könnyen gyorsan felszerelhető a tartály meg ezek összekötő tengelye ha kell, vagy nitrosolosra is rakható.
Retkes fődjeim úgy vannak ahogy hagytam.
Kalászos után lazitottam majd rövidtárcsa és bele a zöldtrágya. Kifagyott kirohadt és lyukak maradtak a talajban mindenhol tövek helyén.
Egy sor rövidtárcsát adok neki hogy legyen egy kb 8centis porhanyós magtakaró réteg illetve az injektálósoknak is ennyi kell hogy a kések felett legyen folyós főd.
Aztán vetek bele kukoricát és kész.
Van egykét kisebb táblán kontrollom majd, van amit plusszba leszántottam, van amit csak tárcsával forgattam mulcsba.
A white-on vannak sornyitók és plussz rugók a nagyobb kocsinyomáshoz.
Ha lesz rajta műtrágya tartály valamilyen formában akkor szója után megfogom próbálni direktbe vetni kukoricát vele, csak vagy 5mázsa műtrágyát akkor kiakarok rakni talajba sormellé mert ebben az esetben másképpen nem tudok tápanyagot pótolni neki
Válasz #309. hozzászólásra
Szerintem a "Szántsunk vagy ne?" kérdésben a legnagyobb hülyeség, ami ráadásul bele is égett sokak, de főleg a média agyába, hogy azért ne szántsunk mert az sokkal több gázolajba kerül, és az mekkora költség. Ez egy hülyeség!
Szántásos tecn.: gabona után: Carrier-5L + szántás-30L + tavaszi magágyk.-5L = 40L
Lazításos tecn.: Carrier-5L + carrier 2. sor-5L + Lazítás 20L + tavaszi magágyk.-5L = 35L
Top Down techn.: Carrier-5L + TD-20L + tavaszi magágyk.-5L = 30L
A szántásos és a TD-s technológia között van 10L, ami a 420Ft-os gázolaj támogatással csökkentett összegével szorozva bruttó 3300 Ft/ha. Ez egy intenzív ráfordításnak, ahol 200e Ft körül van a bekerülés, csak 1,65%-a. Szinte semmi. Ennek ellenére az első dolog ami mindenkinek eszébe jut az a kevesebb üzemanyag felhasználás. Ráadásul errefelé akik nyár végén alapműveltek, azoknak fullra felgyomosodott, és szinte mindenki glifozátozta a területét. Ez már kapásból több, mint az üzemanyag árelőnye. Nem azt mondom hogy egyik vagy másik technológia a jobb, csak ez a dolog már régen zavart, és gondoltam megosztom veletek.
Válasz #308. hozzászólásra
Gratula, sok szerencsét hozzá,műtrágyaszóró van rajta? olajretkes földjeid, hogy néznek ki? mi velük a terv?
Válasz #311. hozzászólásra
repcének, búzának meg árpának nem is kell szántani, még itthon sem.
Nekem is van néhány táblám ami 2004-ben volt utoljára szántva. Tárcsával lazítóval meg nehézkultivátorral többre megyek az ennyire nehéz talajon.
Viszont az a tapasztalatom hogy középkötött vagy laza földben a kapás növények között érdemes szántani. Jobb a növény kezdeti fejlődése meg sokkal könnyebb 100%-os gyomirtást elkövetni.
Válasz #306. hozzászólásra
Mi is ismerünk vagy halotunk már ilyet!!Othol náluk remekül müködik a dolog de amikor le jönnek hozánk a szúrkos -feketébe és el kezdik ezt eröltetni..Hirtelen nagyon de nagyon le romlanak az eredmények és nem sok idö múltán már a bukta is bekövetkezik!!!! Ezt már próbálták Belgák Angolok esetenként Németek és Osztrákok is..
Válasz #309. hozzászólásra
Ez így van,saját tapasztalat.Az ősszel,egyik gazdatársam hagyományos technológiájához képest,fél milla maradt a zsebembe.Egy kis türelem,és a fogyasztás mérése is megoldott lesz.Folyamatba a digitális számláló beszerelése.
Moderálta: Mf-es (3146) 2013-03-19 17:00:53
Válasz #307. hozzászólásra
Írunk ilyet! Addig is nagyvonalakban:
Számolni a saját költésegeket, kísérletezni a technológiákkal. Évről évre összehasonlítani a számításokat.
Kérdezz ha nem tudsz valamit.
Mérni kell az üzemanyag felhasználást, mert ez a legnagyobb ktsg.
Csak annyiszor művelj amennyiszer szükséges.
Kövess el mindent, hogy ne tömörödjön a talaj. Megfelelő talajszerkezet legyen. Ügyelni a részletekre.
Válasz #307. hozzászólásra
megvettem a 12soros White-ot direktvető sornyitós sokrúgós akármis...
Válasz #306. hozzászólásra
Várjuk a beszámolót
Most hallgatok egy előadást, amit egy olyan angliai gazda tart aki 11 éve nem szántott
Ez is Király
Sajnos franciául
http://www.youtube.com/watch?v=xBadnCC4z6s
+
EZmilyen sűrün fordul elő?
Válasz #298. hozzászólásra
Van még erről videó amin henger is van meg térdfelett érő zöldtrágya jellegű gazba vetnek vele és jó a munkája.
dehog micsoda takarmányaik vannak az mesés!
Válasz #299. hozzászólásra
Valakinek a rettegés a hobbija , holott van más dolog is amivel el lehet tölteni az idő búza aratásig...
Válasz #299. hozzászólásra
Pontosan!
Ittis kibújt elég sok árvakelés, búza repce gyom akármi. Nem is bánom mert ennyivel kevesebb lesz szezonra.
Tavasszal majd a rövidtárcsa ad neki, illetve szóját úgyis április végén vetünk ott lesz idő előtte hagyom hagy nőjön fel a gyom letolom totállal aztán vetünk majd bele.
Mondjuk ami alá szántva lett és nemtudom hamar elhúzni ott ez nem így fog történni.
Búzára visszatérve nyugi legyen még, majd tavasszal kiderűl mi is lesz pontosan addig no para
Válasz #298. hozzászólásra
Csak egy jó henger kellene mögé mert így szellősen hagyja a fődet.
Válasz #296. hozzászólásra
nekem a terület 30% nincs kikelve,de nem izgulok.
eddig olyan még nem volt,hogy a búza ne keljen ki,és olyan se ,hogy kifagyott volna.....
És nézegettem a szántás nélküli területeimet,ahová tavaszi fog kerülni,és van benne árvakalés.....NO PARA!
Válasz #294. hozzászólásra
Ez tetszik! egyszerű direkt vető gép, mechanikus, nincs túlbonyolítva, biztos nem is drága, kár hogy Új-zélandi.
Válasz #296. hozzászólásra
Csak annyi hogy nem keltek ki!! Van egy 20 ha- ami legfeljebb 30% kelésben van.. És kicsit se vagyok meg gyözödve hogy a többi az ki fog kelni..És ha mégis ki jön nagy keservesen mi lesz majd abból! Felénk nagyon dúrván üresek a területek!!
Válasz #295. hozzászólásra
mi a gond a búzáitokkal?
Attól tartok hogy elkezdhetünk jó páran azon gondolkodni hogy mit teszünk a búza vetésünk helyére!! Mert felénk ahogy a dolgok állnak igencsak lehangoló!!